Vissza a tartalomjegyzékhez

Pénzes László
Utolsóból első
Szlovénia euróra váltott

Január 15. ezentúl két okból is kiemelkedő dátum Szlovénia számára. Tizenöt éve ezen a napon ismerte el az Európai Közösség a fiatal állam önállóságát, idén pedig ugyanezen a napon vált az euró az ország hivatalos fizetőeszközévé.

Szlovénia ez év január elsején vezette be az eurót, elsőként a posztkommunista államok, valamint az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozott tíz új tagország közül. A kétmilliós kis alpesi ország az euróövezet 13. tagországa. Csatlakozásával az euróövezet először - és mindeddig egyetlen országgal - bővült azóta, hogy az euró 2002. január elsején készpénzként megjelent. Az euró hivatalos fizetőeszközzé válása után két hétig még a tolár - Szlovénia eddigi nemzeti valutája - is használatban maradt, hétfőtől azonban az euró a kizárólagos fizetőeszköz az országban.
Szlovénia életében a nagy fordulat a volt kommunista vezér, Josip Broz Tito 1980-ban bekövetkezett halálával, majd az 1989-ben megalakuló első nemkommunista párttal kezdődött. 1990 újabb sorsdöntő év az ország életében: kimondják Szlovénia szuverenitását Jugoszlávián belül. 1991 nyarán kikiáltják a Szlovén Köztársaság önállóságát, majd rövid ideig tartó fegyveres harcok nyomán ugyanabban az évben megkezdődik a jugoszláv hadsereg kivonulása az ország területéről. Ekkor vezetik be a dinár helyett az új valutát, a tolárt.
A szlovén gazdaság 1998-1999 között éli át a mélypontot, amikor alig egy év leforgása alatt az államháztartási hiány 147 millió dollárról 783 millióra ugrik. A soron következő évtől azonban a tudatos exporttevékenységnek köszönhetően a hiány radikális csökkenésnek indul. 2001-ben már 3 százalékos GDP-növekedést ér el az ország, ami messze túlszárnyalja a recessziós hullámát élő európai gazdaságot. Az egy főre jutó GDP alapján Szlovénia vezeti a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országok listáját 23 250 dollár/fővel, ami az európai átlag 90 százalékának felel meg. Az éves inflációs mutatókat is sikerült évről évre zsugorítani, míg a tavalyi 2,6 százalékos mérték már elérte azt a szintet, ami megfelel az európai átlagnak. A 2000-ben végrehajtott privatizáció a banki és telekommunikációs szférában, majd a külföldi tőke beáramlása elől elgördített akadályok újabb lendületet adtak a gazdaságnak. Ma a gyártó-termelő, valamint az építőipar teszi ki a szlovén GDP egyharmadát, a szolgáltatások - ezen belül is elsősorban a pénzügyi és az idegenforgalmi szektor - pedig több mint 60 százalékát.
A stabil valutának számító euró bevezetése segít kihasználni a közös európai piac előnyeit: lehetővé teszi többek között a szlovéniai árak jobb összehasonlítását az euróövezetbeli tagországokkal, nagyobb versenyképességet teremthet, az árfolyamingadozás kiküszöbölésével stabilabb gazdasági környezet jöhet létre. A polgárok számára pedig könnyíti az utazás feltételeit - megszűnik a valutaátváltás kényszere az euróövezetben -, valamint a megtakarítási formák szélesebb körét kínálja majd.