Január 15. ezentúl két okból is kiemelkedő dátum Szlovénia számára. Tizenöt
éve ezen a napon ismerte el az Európai Közösség a fiatal állam önállóságát, idén
pedig ugyanezen a napon vált az euró az ország hivatalos fizetőeszközévé.
Szlovénia ez év január elsején vezette be az eurót, elsőként a
posztkommunista államok, valamint az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozott
tíz új tagország közül. A kétmilliós kis alpesi ország az euróövezet 13.
tagországa. Csatlakozásával az euróövezet először - és mindeddig egyetlen
országgal - bővült azóta, hogy az euró 2002. január elsején készpénzként
megjelent. Az euró hivatalos fizetőeszközzé válása után két hétig még a tolár -
Szlovénia eddigi nemzeti valutája - is használatban maradt, hétfőtől azonban az
euró a kizárólagos fizetőeszköz az országban.
Szlovénia életében a nagy fordulat a volt kommunista vezér, Josip Broz Tito
1980-ban bekövetkezett halálával, majd az 1989-ben megalakuló első nemkommunista
párttal kezdődött. 1990 újabb sorsdöntő év az ország életében: kimondják
Szlovénia szuverenitását Jugoszlávián belül. 1991 nyarán kikiáltják a Szlovén
Köztársaság önállóságát, majd rövid ideig tartó fegyveres harcok nyomán
ugyanabban az évben megkezdődik a jugoszláv hadsereg kivonulása az ország
területéről. Ekkor vezetik be a dinár helyett az új valutát, a tolárt.
A szlovén gazdaság 1998-1999 között éli át a mélypontot, amikor alig egy év
leforgása alatt az államháztartási hiány 147 millió dollárról 783 millióra
ugrik. A soron következő évtől azonban a tudatos exporttevékenységnek
köszönhetően a hiány radikális csökkenésnek indul. 2001-ben már 3 százalékos
GDP-növekedést ér el az ország, ami messze túlszárnyalja a recessziós hullámát
élő európai gazdaságot. Az egy főre jutó GDP alapján Szlovénia vezeti a 2004-ben
az EU-hoz csatlakozott országok listáját 23 250 dollár/fővel, ami az európai
átlag 90 százalékának felel meg. Az éves inflációs mutatókat is sikerült évről
évre zsugorítani, míg a tavalyi 2,6 százalékos mérték már elérte azt a szintet,
ami megfelel az európai átlagnak. A 2000-ben végrehajtott privatizáció a banki
és telekommunikációs szférában, majd a külföldi tőke beáramlása elől elgördített
akadályok újabb lendületet adtak a gazdaságnak. Ma a gyártó-termelő, valamint az
építőipar teszi ki a szlovén GDP egyharmadát, a szolgáltatások - ezen belül is
elsősorban a pénzügyi és az idegenforgalmi szektor - pedig több mint 60
százalékát.
A stabil valutának számító euró bevezetése segít kihasználni a közös európai
piac előnyeit: lehetővé teszi többek között a szlovéniai árak jobb
összehasonlítását az euróövezetbeli tagországokkal, nagyobb versenyképességet
teremthet, az árfolyamingadozás kiküszöbölésével stabilabb gazdasági környezet
jöhet létre. A polgárok számára pedig könnyíti az utazás feltételeit - megszűnik
a valutaátváltás kényszere az euróövezetben -, valamint a megtakarítási formák
szélesebb körét kínálja majd.