Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Válság, jelentés
A pápát is kompromittálta a lebukott érsek

Tizenkét lengyel püspök állt kapcsolatban a lengyel belügyminisztérium egyházi ügyekkel foglalkozó IV. ügyosztályával - állítja a Dziennik című lengyel napilap. Közülük egy, Stanislaw Wielgus kinevezett varsói érseknek a pápa utasítására már le is kellett mondania, és hasonló okokból benyújtotta lemondását Janusz Bielanski, a krakkói Wawel-székesegyház plébánosa is. A lengyel egyházi ügynökbotrány következő áldozata lehet Józef Kowalczyk varsói pápai nuncius, aki állítólag túl későn értesítette a Vatikánt az érsek ellen felmerült vádakról. Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök szerint a lengyel katolikus egyház jelenlegi válsága egyben „nemzeti válság” is.


XVI. Benedek és Janusz Bielanski

Színdarabba illő drámai jelenetek zajlottak le múlt vasárnap a varsói katedrálisban, ahol fél órával ünnepélyes beiktatása előtt lemondott pozíciójáról Stanislaw Wielgus, akit decemberben még maga XVI. Benedek pápa biztosított teljes támogatásáról.
A püspök a szertartás elején a beiktatására érkezett állami és egyházi vezetők előtt olvasta fel lemondását. Amikor a „lemondok” szóhoz ért, moraj támadt a templomban, és többen felkiáltottak, hogy „maradj velünk”, mások pedig azt hangoztatták, hogy „ne, ne, ne”. Ezt követően azonban Jan Kaczynski elnök, aki kezdettől fogva azt hangoztatta, hogy Wielgust ne nevezzék ki, tapsolni kezdett.
Az érseket 1967-ben beszervezte a lengyel titkosrendőrség (SB). A hetvenes években a lengyel belbiztonság az idős és beteg Wyszynski bíboros közeli halálára számítva azt szerette volna elérni, hogy egy számára „kényelmes” új prímást válasszanak a lengyel egyház élére. Három lehetséges jelölttel számoltak: közülük Jan Michalski ellen lejárató akciót indítottak, megakadályozandó esetleges prímássá választását.


Stanislaw Wielgus

Lengyel újságok szerint elképzelhető, hogy a Szentszék visszahívja Józef Kowalczyk lengyelországi pápai nunciust is, aki állítólag túl későn értesítette a Vatikánt az érsek ellen felmerült vádakról, illetve elhallgatta a bizonyítékok igazi terjedelmét. A nuncius már a múltban is késlekedett az egyház számára kínos információk továbbításával. Így II. János Pál pápa nem szerezhetett tudomást például a később lemondásra kényszerült Juliusz Paetz volt poznani érsek ellen felmerült szexuális molesztálási vádakról.
A Wiez című katolikus havilap szerint a Vatikán döntése utat nyitott egy megtisztulási folyamatnak, amelyet a társadalom elvár az egyháztól. Ennek a folyamatnak lehet az első gyümölcse Janusz Bielanski krakkói plébános beismerése, aki Wielgus visszalépését követően tárta a nyilvánosság elé, hogy együttműködött az SB-vel. A lengyel sajtó szerint Bielanski 1982 és 1988 között kémkedett Stanislaw Dziwisz krakkói bíboros, II. János Pál magántitkára után.
Wielgus „mea culpája” kellemetlen helyzetbe hozta a pápát is. A Salzburger Nachrichten cikke szerint a probléma eszkalálódása a pápa túlzottan elméleti hozzáállásának is köszönhető. „Szavahihetőség nélkül és állandó zsarolásveszélynek kitéve Wielgus számára az érsekség igazi katasztrófává válhatott volna. A sokat emlegetett regensburgi beszéd után ez egy újabb, habár kisebb »baleset« volt.” A Corriere della Sera napilapnak adott interjúban Giovanni Battista Re bíboros, a püspöki kongregáció prefektusa azt mondta, hogy a pápa is csak az érsek kinevezése után, a Gazeta Polska december 20-ai számából értesült a vádakról.
Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök helyeselte Wielgus lemondását. A kormányfő szerint a lengyel katolikus egyház jelenlegi válsága egyben „nemzeti válság” is. „Határozottabban meg kell mutatnunk a nemzetnek, hogy kik voltak az áldozatok itt, és kik a hóhérok, és nekünk ezekkel a hóhérokkal kell foglalkoznunk.”