Vissza a tartalomjegyzékhez

Bagyarik Cecília
Vírushordozók lettünk
Hazánkban is lesz bankja a veszélyes kórokozóknak

December 20-án kormányhatározat döntött arról, hogy létrehozzák Magyarországon az emberre veszélyes kórokozók törzsbankját. Bár maga az ötlet csak néhány napja került nyilvánosságra, az ügy máris hatalmas hullámokat kavart. Sokak fantáziájában jelent meg ugyanis a bioterroristák képe, akik könnyűszerrel zsákmányolhatnának hazánkból népirtásra alkalmas vakcinákat.

Bő egy évvel ezelőtt arról adott hírt a média, hogy magyar kutatók a világ előtt szárnyalva oltóanyagot hoztak létre a madárinfluenza-vírus egyik emberre veszélyes válfaja ellen. Most viszont arra készülnek, hogy idehaza is létrehozzák az emberre veszélyes kórokozók törzsbankját, melynek székhelye az Országos Epidemiológiai Központ biztonsági laboratóriumában lenne. A sajtóhírekkel ellentétben nem csak az Egyesült Államokban és Londonban létezik ilyen intézmény, hiszen Novoszibirszkben például számtalan veszélyes kórokozót őriznek. A tárolásra szolgáló magyar labor is egyébiránt más európai laboratóriumokkal megosztva végezné a munkát.
A szakma képviselőit megosztotta a hír, sokak szerint felesleges pénzkidobás a vírusok őrizgetése, hiszen igen kicsi a veszélye annak, hogy nálunk pusztítson az Ebola vagy a fekete himlő. Mások viszont üdvözlik az eseményt. Dr. Molnár Károly belgyógyász főorvos, infektológus a gyakorló orvos szemével nézve elmondta lapunknak, hogy szerinte igen nagy jelentősége van a vírusbank létrejöttének. Az itt tárolt mintákból oltóanyagot lehet előállítani, ha bármelyik kórokozó veszélyeztetné hazánkat. Vele ért egyet Dr. Berencsi György virológus, aki nyugdíjazásáig volt az Epidemiológiai Intézet biztonsági laboratóriumának vezetője. Szerinte mindannak támogatnia kell az ilyen kezdeményezéseket, aki nem szeretné, hogy gyermeke vagy unokája valamilyen járványban haljon meg.
A szakember elmondta lapunknak, hogy biztonsági laboratórium már a ’67-68-as himlőjárvány óta létezik hazánkban. Ide csak speciális előírásokat betartva, jelenleg is csak „űrhajós ruhában” lehet belépni. A laborra a későbbi években nem fordítottak sok figyelmet, mert úgy tűnt, hogy az emberiség lesz a győztes a vírusokkal vívott harcban. A nyolcvanas években azonban kiderült, hogy még valószínűleg sokáig gondot fognak okozni a kórokozók, hiszen jelenleg is több száz veszélyezteti a társadalmat. A laborban jelenleg azokat a kórokozókat tárolják, amelyek az Egészségügyi Világszervezet szerint veszélyt jelenthetnek hazánkra. Ilyen a gyermekbénulás, a hantavírus és a kongói-krími vérzéses láz vírusa is. Az 1998-ban megjelent madárinfluenza tette szükségessé a laboratórium felújítását. Ez a munka a PHARE támogatásával kezdődhetett meg, és végül egy éve adták át az új létesítményt. A felújítások mellett az intézetben az országos viszonyoknak megfelelően leépítések is vannak, megváltak számos jól képzett munkatárstól, és jelentős anyagi forrásokat vontak el.
Mivel a kórokozók törzsbankjának ügyében több minisztérium is érintett, és létrehozásáról kormányhatározat döntött, így az ügyben egyedül a Kormányszóvivői Iroda az illetékes a tájékoztatásra. Tőlük tudtuk meg, hogy azért döntöttek a veszélyes kórokozók törzsbankjának létrehozása mellett, mivel Magyarország igen jelentős lépéseket tett a madárinfluenza elleni oltóanyag kifejlesztésében. Így szakmai szempontból igen fontos további előrelépést jelent, ha létrejön Magyarországon az emberre veszélyes kórokozók nemzeti törzsbankja. A tervek szerint a létesítmény nem igényel plusz anyagi forrásokat, hiszen a meglévő törzsbank kibővítésével jön létre.
Valószínűsíthető, hogy a döntés különleges nemzetbiztonsági kockázattal is jár, hiszen felmerülhet egy esetleges bioterrorista „vírusszerző akció”, vagy annak lehetősége, hogy emberi mulasztás, illetve természeti behatás következtében kiszabadul valamely korokozó. A Kormányszóvivői Iroda szerint Magyarország számára nem veszélyt, hanem még az eddiginél is nagyobb biztonságot jelent az emberre veszélyes kórokozók törzsbankja: jelentős szerepe lesz a járványügyi biztonság megerősítésében, így egyszerűbben és gyorsabban lehet majd előállítani és kipróbálni oltóanyagokat, kifejleszteni a gyors diagnosztikai eljárásokat. A törzsbank a kiemelt kutatási feladatai miatt természetesen különösen védett intézménynek számít, ezért védelmében szerepet fog játszani a Nemzetbiztonsági Hivatal is.
Vajda Péter, a Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivője úgy nyilatkozott a Heteknek, hogy nem tudható, mivel nem is a nyilvánosságra tartozó adat az, hogy mely intézmények részesülnek különleges védelemben. Így csak általánosságban mondta el azt, hogy az ország biztonsága szempontjából fontos helyekre figyel a Nemzetbiztonsági Hivatal. Ez elsősorban nem fizikai védelmet jelent, hanem inkább informálisat, vagyis arra vigyáznak, hogy titkok nehogy eljussanak illetéktelenekhez, és senki ne tudja ártó szándékkal megzavarni az itt folyó tevékenységet. Elvileg az is titkos információnak számít, hogy milyen vírusokat őriznek a laborban, így nem tudhatjuk majd meg, hogy például az Afrikában rendszeresen pusztító Ebola kórokozója hazánkban tartózkodik-e. Azt viszont több forrás is megerősítette, hogy szeretnének minél több madárinfluenza-vírushoz hozzájutni, olyanokhoz is, amelyek eddig csak a Távol-Keleten okoztak megbetegedéseket.