Most jelent meg Sting új albuma, a Songs form the Labirynt, amely középkori
lantművek feldolgozására épül. Testre szabott a választás, mivel jóllehet a
„nagy generáció” egyik legendás alakjaként Sting zenei kísérletezéseiben mindig
is eredményes, sőt újító művész volt, a szomorkás hangvétel mindmáig dalai
jellegzetes vonzereje maradt.
A világhírű énekes-gitáros egy észak-angliai katolikus családban látta meg a
napvilágot 1951-ben, Gordon Matthew Summer néven. Vallásgyakorló családban
nevelkedett, apja hajógyári szerelő, majd saját tejboltjának vezetője volt,
anyja fodrászként, majd dajkaként dolgozott. Sting hétévesen, anyja
zongorajátékán keresztül szerette meg a zene világát, ahogy a lábainál ülve
figyelte, hogy a kottán lévő jelek miként változnak át harmóniává, muzsikává.
Katolikus fiúkórus tagja, majd tizennégy évesen vesz először kezébe gitárt - a
zenélés menedékként szolgál apja rideg szigora, no meg a családi veszekedések
elől. A szülők nem jönnek ki egymással: apja nehezen mutatja ki szeretetét, így
anyja egész életében másnál keres gyengédséget. A házasságtörésből elköltözés,
majd filléres gondok miatt visszaköltözés lesz, végül bekövetkezik a válás.
Annak, hogy Sting később előadóművész lesz, az egyik fő oka saját bevallása
szerint az, hogy végre kiharcolja szülei figyelmét és elismerését.