Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Kihez gurulnak a milliárdok?
A kormány osztja le az uniós támogatásokat

Intézményesített korrupciót vizionál a Fidesz, mióta az önkormányzati és vidékfejlesztési miniszter beszédét is sugározza a Kossuth rádió. Nagy kérdés azonban, hogy jogos-e a felvetés, és egyáltalán kik és milyen szempontok alapján dönthetnek a nemzeti és uniós támogatások elosztásáról?

„Higgyétek el, hogy tudjuk a dolgunkat. Én olyan javaslatot fogok a frakciókkal való egyeztetés után a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban” - győzködte párttársait az MSZP választmányi üléséről kiszivárgott beszédében Lamperth Mónika (képünkön). Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter arra reagált, hogy - a sajtóban megjelent egyes vélemények szerint - az önkormányzati választásokon taroló Fidesz döntő pozícióba került a regionális fejlesztési pénzek elosztásánál.

Persze ellenzéki részről sem maradt el a válasz. „A kormány, Gyurcsány Ferenc irányításával mindenkit büntet, aki a Fideszt választja. És ismét hazudnak, mert Gyurcsány Ferenc volt az, aki körülbelül egy héttel ezelőtt azt mondta: mindegy, milyen színű egy önkormányzat, a kormánynak együtt kell működnie vele. Ismét hazudott, nem akarnak együttműködni, büntetni akarják az embereket, el akarják vinni a pénzt, és maguknak akarják adni” - mondta az üggyel kapcsolatban Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth téren. Itt később Lamperth beszédét teljes egészében felolvasták, bár a hallgatóság jobbára csak a miniszter nevének említésekor jelezte hangos fújolással, hogy érti, miről van szó.
Kérdés ezek után, hogy valójában kik döntenek, illetve fognak dönteni a régiókba jutó fejlesztési támogatásokról, milyen szerepe van mindebben a három megyét összefogó regionális fejlesztési tanácsoknak. Jelenleg ezek a - többek között a megyei jogú városok, megyei fejlesztési tanácsok, kistérségek és a minisztériumok képviselőiből álló - testületek döntenek a régiós fejlesztési pénzek elosztásáról. Ez az összeg a hat régiót - plusz a külön kezelt közép-magyarországi területet - tekintve idén összesen 29 milliárd forint, amit a tanácsok pályázati alapon osztanak le a helyi szintekre - infrastruktúra-fejlesztésre, beruházások támogatására és egyéb, helyi szinten fontosnak ítélt projektekre.
A regionális fejlesztési tanácsok összetétele korábban - az önkormányzatoknál érvényesült szocialista túlsúly következtében - erősen kormánypártinak bizonyult. Az önkormányzati választásokat követően kiegyensúlyozottabbak lettek ugyan a viszonyok, de a kormányzati befolyás továbbra is jelentős - tulajdonképpen egyik tanácsban sem történt „jobbra át”. Ez a területfejlesztési törvény 1999-es módosításának köszönhető: az Orbán-kormány idején elfogadott jogszabály a tárcáknak egyenként adott képviseleti jogot a tanácsokban. Ezzel a mindenkori kormány a régiós döntések tekintetében túlsúlyba került a helyi szereplőkkel szemben, ami miatt az akkori ellenzék többször is tiltakozott - ugyanakkor hatalomra kerülve nem változtattak a struktúrán.
A szocialisták a területfejlesztési törvény módosítása kapcsán sem tervezik pozícióik feladását, sőt - erre utal Lamperth beszéde - „erősítésben” gondolkoznak, annak ellenére, hogy ez nem is lenne feltétlenül szükséges.
Egy lapunknak nyilatkozó kormányzati szakértő ennek fényében nem érti, pontosan mire utalt Lamperth, amikor a pozícióik megszilárdításáról beszélt. Szerinte a kormányzati befolyás akkor csökkent volna érdemben, ha az ellenzék megszavazta volna a regionális önkormányzatok létrehozását - amelyek most vélhetően fideszes vezetésűek lennének. Ez azonban nem így történt.
A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy az európai uniós források elosztásánál várhatóan tovább fog gyengülni a helyi döntéshozók szerepe. A regionális fejlesztési tanácsoknak ugyanis csak előkészítési és javaslattételi lehetősége lesz azzal kapcsolatban, hogy az egyébként már nagyrészt összeállított fejlesztési programok közül melyik kap majd támogatást. A pénzelosztás intézményrendszere ugyanis szinte teljes mértékben a kormánynak lesz alárendelve, a végső szót a projektek kapcsán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mondja ki.
„A pénzelosztás folyamatát hiba lenne két párt érdekharcaként értelmezni, ugyanis ennél vélhetően nagyobb szerepet kapnak majd a régión belül az egyes megyék, kistérségek és települések közötti harcok” - tette hozzá a szakértő. Ráadásul az unió komolyan monitorozza a folyamatot, így várhatóan a szakmai szempontok is jobban érvényesülni fognak, mint ahogyan az a hazai pályázati „hagyományok” alapján várható lenne.
Nem kevés pénzről van szó egyébként: 2007-től kezdve hét év alatt összesen több mint 1500 milliárd forint uniós támogatás szétosztására lesz lehetőség a hét régióban.