Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összefoglaló
Tovább titkolóznak a papok
A magyar ügynökügyek rázós kérdése

Ellenkérelemmel élt a Fővárosi Bíróságon három katolikus egyházi vezető azzal a keresettel szemben, amelyet az Origo újságírója indított az állambiztonsági levéltár ellen a főpapok közszereplői minősítésének megállapítása és ügynökaktáik nyilvánosságra hozása érdekében.


 Fotó: S. L.

A vonatkozó törvények értelmében a levéltár csak abban az esetben szolgáltathat adatokat harmadik személyről egy kérelmezőnek, ha az illető elismeri közszereplői minőségét. Aki ezt az állásfoglalást nem hajlandó tudomásul venni, annak egyetlen lehetősége, hogy a Fővárosi Bíróság ténymegállapítását kéri. Márpedig Kozák Dániel kíváncsiságát nem elégítette ki az általa megkeresett egyházi vezetők nyilatkozata, amely szerint ők nem tartják magukat közszereplőnek. Az elutasított újságíró nem hagyta annyiban a dolgot, és a Fővárosi Bírósághoz fordult annak megállapítását kérve, hogy közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek. Mivel a törvény szerint a bírósági döntés ellen fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek, a bíróság az érintett egyházi méltóságokat is bevonta az eljárásba. Így vált alperessé Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház távozó országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András megyéspüspök.
A katolikus vezetők jogi képviselője arra hivatkozva terjesztett be ellenkérelmet a bíróságra, hogy szerinte valamennyi törvényi feltétel együttes teljesülése szükséges a közszereplői minőség megállapításához. Márpedig ügyfelei „nem alakítják feladatszerűen a politikai közvéleményt”.
Az ügy érdekessége, hogy az újságíró az alperesekkel egy időben a református egyház vezetőjét, Bölcskei Gusztávot is megkereste, aki akkor elismerte, hogy ő közszereplő, s ezzel hozzájárult levéltári anyagainak kutatásához. Azóta egyébként az evangélikus egyház legfelsőbb vezetésének támogatásával létrejött egy tényfeltáró bizottság, amely eddig közel ötven evangélikus lelkész, illetve vezető fedőnevét kutatta fel, köztük három püspökét. A katolikus egyház nem ezt az utat választotta. Ők inkább a kommunista egyházüldözés korának feltárására hoztak létre történeti kutatócsoportot. A levéltárakban kutató történészek szerint az országos átlagot tekintve csaknem minden ötödik pap vagy lelkész együttműködött valamilyen formában az állampárti titkosszolgálatokkal.