Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Csillag
Olmert-terv, Abbász-ultimátum
Polgárháborús veszély Palesztinában

Ehud Olmert izraeli miniszterelnök "kemény és fájdalmas választ" ígért azokra a támadásokra, melyeket palesztin csoportok és a Hezbollah mértek Izrael északi területeire. Az elmúlt hét folyamán Olmert miniszterelnökként először tett látogatást az Egyesült Államokban, ahol felvázolta kivonulási tervét az amerikai kormány előtt. George W. Bush bátor ötletnek nevezte a tervet. Időközben Mahmúd Abbász palesztin elnök a Hamasz és a Fatah közötti összecsapások felszámolása érdekében ultimátumot adott a Hamasz vezetőinek.

2005 novembere óta a legsúlyosabb harcokra került sor Izrael északi részén, miután Libanonból palesztin csoportok és a Hezbollah rakétákat lőttek ki izraeli célpontokra, majd később tüzet nyitottak izraeli katonákra. Az izraeliek válaszul légicsapásokat mértek Bejrút közeli palesztin bázisokra. Két város, Kirjat Semona és Naharija lakosságát búvóhelyekre menekítették.
A miniszterelnök a támadásokat "provokatívnak és veszélyesnek" nevezte, és kemény megtorlást ígért a támadóknak. Amir Perec, az újdonsült munkapárti védelmi miniszter pedig kijelentette, hogy a libanoni kormány felelős azokért a támadásokért, melyek az országa területéről érik Izraelt.
A Bush-kormányzat sürgette az izraeli miniszterelnököt, hogy a Hamasz-vezetést megkerülve a mérsékelt palesztin elnökkel, Mahmúd Abbásszal tárgyaljon. Ehud Olmert Washingtonban tett látogatása során ígéretet tett arra, hogy minden erőfeszítést megtesz a béke előmozdítására, ugyanakkor kijelentette, nem várhat arra, hogy a palesztinok megváltozzanak. A miniszterelnök elmondta, hogy ha a Hamasz továbbra sem ismeri el Izraelt, és az erőszak nem szorul vissza hat hónapon belül, akkor Izrael egyoldalúan meg fogja tenni a lépéseket ahhoz, hogy 2010-ig megrajzolja az ország végső határait. Emellett Olmert követelte Abbásztól, hogy fegyverezze le a palesztin militáns csoportokat, és hogy a korábbi megállapodásoknak teljes mértékben tegyen eleget. Olmert tervében egy biztonsági válaszfal felépítése is szerepel. A Fehér Ház dicséretben részesítette Izrael rendezési tervét, mely ellen Washingtonban több száz zsidó tiltakozott. A hét folyamán az amerikai kongresszus megszavazta, hogy az Egyesült Államok függessze fel a Palesztin Hatóságnak járó segélyeket, és ne folytasson diplomáciai kapcsolatot a Hamasszal.
A Hamasz időközben kivonta magánmilíciáját a Gázai övezet utcáiról, mivel el akarja kerülni a további összecsapásokat a rivális Fatahhal. Az elmúlt héten a Fatah és a Hamasz közötti öszszecsapások során tíz ember vesztette életét, meghalt többek között Abbász egyik vezető parancsnoka, akit autójában robbantottak fel.
A Hamasz azonban most is leszögezte, hogy nem oszlatják fel az alakulatot, hanem csak a közterületekről vonják ki őket. A háromezer fegyverest számláló csoport két héttel ezelőtt vonult az utcákra a palesztin elnök elleni tiltakozásul. A Hamasz lépését megelőzően Abbász váratlanul ultimátumot adott a terrorszervezetnek, hogy támogassák azt a javaslatot, melyet Izraelben bebörtönzött harcosok dolgoztak ki a hónap elején, vagy népszavazást tart a kérdésről. Az ötoldalas javaslatban az áll, hogy azokon a területeken, melyeket az 1967-es háborúban foglalt el Izrael, nevezetesen Ciszjordánia, Gáza és Kelet-Jeruzsálem területén hozzák létre a palesztin államot. A dokumentum azonban nem beszél Izrael létezésének jogáról, és támadások elkövetésére szólít fel a Ciszjordániában és a Gázai övezetben élő izraeliek ellen.
Hamasz-vezetők azonban fenntartásaikat fogalmazták meg a népszavazásra vonatkozóan. Sami Abu Zuhri szóvivő azzal vádolta Abbászt, hogy nyomást akar gyakorolni a Hamasz-kormányra, hogy más politikát fogadjon el. Véleménye szerint a népszavazással a palesztin nép többségének döntését akarja kikerülni, a Hamaszt ugyanis politikai programja miatt választották meg. A Hamasz Izrael elpusztítására tett ígéretet, és elutasította azokat a nemzetközi követeléseket, hogy ismerje el Izraelt, és számolja fel az erőszakot. n