Vissza a tartalomjegyzékhez


A gazdaság helyzete most

Utolsó esély - ezzel a címmel jelent meg Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter közgazdászok közös írása az ÉS-ben. A szerzők leszögezik: "A tűzzel játszik az a kormány, amely nem hajt végre egyértelmű gazdaságpolitikai fordulatot, és nem tesz igen rövid időn belül érdemi intézkedéseket mind az államháztartás hiányának, mind pedig terjedelmének komolyabb mértékű csökkentésére."


Csillag István, Bauer Tamás, Mihályi Péter, Bokros Lajos

Konkrét javaslataik között szerepel egyebek mellett az áfa egységesen 20 százalékra történő emelése; a fogyasztói ártámogatások csökkentése (a gázár esetében ez lehetővé tenné, hogy csak a rászorulóknak jusson támogatás energiacsekk formájában); valamint az egészségbiztosítási járulék 4 százalékról 8 százalékra történő emelése. A négy gazdasági szakértő az egészségügy reformja kapcsán a több-biztosítós modell bevezetése mellett érvel, kiemelve, hogy ez nem jelenti azt, hogy bárki kiesne a biztosítási rendszerből, vagy azt, hogy különválna a tehetősek és a szegények egészségügyi ellátása. Ami az adórendszer reformját illeti, a szerzők szerint a személyi jövedelemadó rendszerében mindenféle kedvezményt meg kell szüntetni, és ha az szja egykulcsossá válik, akkor egy komoly mértékű ingatlanadót kell bevezetni, ami sokkal jobban megfelel a társadalmi szolidaritás követelményeinek. Az szja és az ingatlanadó 100 százalékban a települési önkormányzatok bevétele kell hogy legyen, és így mód lesz az iparűzési adó azonnali megszüntetésére - írják.
"Magyarország elsüllyed, ha a reformok elmaradnak" - ezt már Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke jelentette ki. Szerinte szeptemberig kiderül, a "bulik országa" vagyunk-e. Úgy látja, Magyarország előtt két alternatíva áll: első esetben a külföld leírja Magyarországot, megindul a tőkekivonás, a pénz és a szakképzett munkaerő elvándorol; a második lehetőség pedig az, hogy a kormány rendbe teszi a költségvetést, és végrehajtja a valódi reformokat annak érdekében, hogy Magyarország felvegye a ritmust, versenyképes legyen. "Most meg lehet csinálni Magyarországot" - tette hozzá. Úgy véli, ha az Európai Unió nem fogadja el szeptemberben a magyar konvergenciaprogramot, az állampapírokban lévő forró pénzek elhagyják az országot, és a piacok leírnak minket. Ebben az esetben az euró ára elérheti a 400 forintot, és Magyarország elbúcsúzhat a remélt uniós támogatásoktól is.
Demján Sándor szerint a kormánynak és az ellenzéknek rögzítenie kell az euró 2010-es bevezetésének szükségességét, a költségvetési hiány csökkentését, az egészségügy reformját, valamint azt, hogy 2010-re a bérköltség egyharmada helyett annak kétharmada marad a munkavállalók zsebében. Ehhez radikálisan kell csökkenteni az államot, például az önkormányzatoknál a mai alkalmazottak kétharmada is elegendő lesz a VOSZ szerint. Demján egyébként a 200 ezer forintos minimálbért tartaná kívánatosnak, de ehhez Magyarországnak el kell érnie a régi uniós államok egy főre jutó bruttó hazai termelése (GDP) 80 százalékát.
Az eddig nyilvánosságra került megszorítási tervezetek szerint a kormányzat 300-350 milliárdos költségvetési kiigazításra készül ebben az évben. Az elképzelések között szerepel a középső, vagyis a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra történő emelése, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó, vagyis az eva emelése ugyancsak 15-ről 20 százalékra. Ami a kiadások csökkentését illeti, öt százalékkal lefaragnák a központi költségvetési intézmények költségvetését, és befagyasztanák a köztisztviselői béremelésre létrehozott alapot. Szóba került a gyógyszerár-támogatások csökkentése is.