Vissza a tartalomjegyzékhez

Busa Viola
Túlerőben a hitetlenek szövetsége

Három hónapon belül idén már másodszor jelentkezett Oszama bin Laden. Legújabb üzenetében azzal vádolja Amerikát és Európát, hogy a palesztin pénzforrások befagyasztásával "cionista keresztes hadjáratot" folytatnak az iszlám világ ellen. Korábbi üzeneteihez képest újdonság, hogy már nemcsak a nyugati országok kormányait hibáztatja, hanem a civil lakosságot is.


Fotó: AP

"A Hamasszal szembeni ellenállás azt bizonyítja, hogy keresztes hadjárat folyik az iszlám ellen. (...) A Nyugat által a Hamasz-kormányra kivetett szankciók jól mutatják, hogy az iszlám ellen cionista keresztes hadjárat folyik" - jelentette ki bin Laden, akinek világképében a "keresztes-cionista szövetség" parancsnokai az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között keresendők. "A nemzetközi keresztesek és a buddhisták képezik az öt állandó tagot. Amerika és Nagy-Britannia képviseli a protestáns keresztényeket, Oroszország az ortodox keresztényeket, Franciaország a katolikusokat, Kína pedig a buddhistákat. Az iszlám világ ötvenhét országból áll, és a Föld népességének húsz százalékát teszi ki, de őket senki nem képviseli a Biztonsági Tanácsban." A terroristavezér szerint az ENSZ "hitetlenek szövetsége, eszköz a muzulmánellenes keresztes-cionista döntések kivitelezéséhez". Bin Laden ezúttal nemcsak az egyes országok vezetőit, hanem a civil lakosságot is felelősségre vonta, mivel azok az iszlám elleni harcban folyamatosan támogatják kormányaikat. Ezáltal követőit mintegy hivatalosan is felhatalmazza az ártatlanok elleni erőszakra.
Bin Laden ezenkívül még Szudán kérdését tartotta külön kiemelendőnek, ahol szerinte szintén keresztes-cionista háború folyik, és ahol a problémákért elsősorban az Egyesült Államokat terheli a felelősség. Amint az az audiofelvételből kiderül: a darfuri krízist Washington szította, hogy "kikövezze a keresztes erőknek [vagyis az ENSZ békefenntartóinak] az útját, hogy elfoglalhassák az országot és
ellophassák az olajkészleteket a békefenntartás ürügye alatt. Ez a muszlimok ellen folytatott keresztes-cionista háború". Az al-Dzsazíra televízió által leadott hangfelvételen a terrorista arra buzdítja követőit Szudánban és az Arab-félszigeten, hogy készüljenek fel egy hosszabb háborúra "a keresztes banditák ellen Szudán nyugati részén". Bin Laden leszögezte: célja Szudán területének és népének védelme, nem pedig a szudáni kormányé, amely szerinte végzetes hibát követett el azzal, hogy nem tudta a saria törvényt bevezetni. A szaúdi származású terrorista maga is Szudánban hozta létre főhadiszállását, miután szülőföldjéről száműzték, de később washingtoni nyomásra a szudáni kormány is kiutasította. Innen menekült Afganisztánba, ahonnan a szeptember 11-ei eseményeket megszervezte.
Bin Laden kijelentéseitől a szudáni külügyminisztérium és a Hamasz szóvivője is elhatárolta magát. Sami Abu Zuhri, a Hamasz szóvivője szerint az ő ideológiájuk nagyban eltér az al-Kaidáétól. Ám hozzátette: "A palesztin kormány elleni nemzetközi szankciók természetszerűleg haragot váltanak ki néhány muzulmánban", és a "palesztin nép elleni nemzetközi ostrom" feszültséget teremt az arab és az iszlám világban. Az al-Kaidának vélhetően nincs közvetlen kapcsolata a Hamasszal, amely az egyiptomi Muzulmán Testvériség mozgalomból nőtt ki. Egyes értesülések szerint azonban az al-Kaida Szudán és Libanon mellett a Gázai övezetben és Ciszjordániában is megkezdte sejtek kiépítését. A pakisztáni hatóságok szerint bin Laden vélhetően továbbra is az afgán-pakisztáni határ mentén rejtőzhet, de konkrét információk egyelőre nincsenek a hollétéről. A terrorista legutóbb január közepén jelentkezett egy videoüzenettel. Több elemző szerint bin Laden a figyelem középpontjába szeretne kerülni, mert érzi, hogy a globális dzsihádban betöltött vezető szerepe sokak előtt kezd megfakulni.