Tihanyi Péter
Sztálin és a bohócok
Fejtő Ferenc a győztesről és a vesztesről
A populista vezérek, más programjuk nem lévén,
önmagukat adják reménység gyanánt programjuk
helyett. Ha ők győznek, akkor az igazság, a jó győz
a rossz, a pusztító, azaz a gonosz fölött. Ez a fajta
rajongásig fokozott elkötelezettség ad a populizmusnak
vallásos jelleget. Ez az ideológiai ragály
mára megfertőzte a fél országot, gondoljon csak az
igazi régi középosztályt megtestesítő Sólyom László
"kéznemfogására" az ország kitüntetettjével. Végigdrukkolta a választások
estéjét. Minek tudja
be a koalíció látványos
győzelmét?
- Ilyen többsége a józan észnek
és az európai értelemben vett
baloldalnak még nem volt Magyarországon.
A koalíció látványos
győzelme halálos sebet
mért a "fideszizmus" lényegére,
a populizmusra. A haldoklás
még eltart egy darabig,
mert nehéz lesz kigyógyítani
azt a több mint kétmillió
embert, akiket
Orbánék atyáskodó,
nacionalista, kommunisztikus,
délibábos,
zavarodott
ideológiai egyvelege
magával ragadott.
Másképp
kérdezem:
miben látja,
minek tudja
be a Fidesz
bukását?
- Először is annak
az alapvető emberi
szükségnek a kihasználásában -
kizsákmányolásában -, ami
ösztöneink legmélyéből fakad.
Az atyakeresésről, tekintélykeresésről,
apakeresésről beszélek.
Jó vezetőért, jó atyáért kiált
a föld is tulajdonképpen.
Sztálin minden kegyetlensége,
hóhérsága mellett nagyon megfelelt
"a népek atyja, tanítója,
megmentője" szerepnek. Nagy
Péter cár kegyetlen volt, de kielégítette
az apakomplexust.
Mikor egy nemzet életében a
válság, a csőd, a világvége tünetei
kezdenek jelentkezni, az
emberek mindig várnak egy
atyát, egy megváltót, aki rendet
teremt. Orbán kegyetlen rafinériával
próbálta ezeket a tüneteket
Magyarország egére hazudni,
és a megváltó, a rendteremtő
atyaként magát ajánlani. A
populista vezérek, más programjuk
nem lévén, szinte ösztönösen
érzik, hogyan kell ezt csinálni:
önmagukat adják reménység
gyanánt programjuk
helyett. Tudniillik ha ők győznek,
akkor az igazság, a jó győz
a rossz, a pusztító, azaz a gonosz
fölött. Lehet bármilyen tudós,
bármilyen kiválóság valaki,
ha a világvége gondjai vannak
a vállára helyezve, olyan
valamit, olyan megfogható földi
istenséget keres - pláne ha nem
vagy csak formálisan hisz Istenben
- ami a valódi istenséget és
a valódi ideákat helyettesíteni
tudja. Ez a fajta rajongásig fokozott
elkötelezettség ad a populizmusnak
vallásos jelleget. Ez az
ideológiai ragály mára megfertőzte
a fél országot, gondoljon
csak az igazi régi középosztályt
megtestesítő Sólyom
László "kéznemfogására" az ország
kitüntetettjével. Mindezt
egy higgadt, gondolkodó, nem
populista ember tette. Ez egy
olyan szimbolikus gesztus volt,
ami arról szólt, hogy a rosszal,
azaz az ördöggel egy igaz keresztény
nem fog kezet.
Azt mondja, túlfestették a
sötétség, a pusztulás színeit,
majdhogynem a nevetségesség
határáig?
- Igen, azt mondom,
és azt, hogy Orbán esztelensége
a nem politizáló emberekben
is, de sok Fidesz-szimpatizánsban
is ellenszenvet keltett.
Túlszították az ellenségeskedést,
meg azt, hogy nemzeti
kormányt akarunk, nem pedig
egy szedett-vedett parlamentarizmusból
és kétes eredetű demokráciából
született többséget.
Hiszen az igazi többség -
sugallták ők - mi vagyunk, még
akkor is, ha kisebbségben vagyunk.
E kényszerképzetek
mániákus hangsúlyozása,
összeturmixolva a populizmus
teljes fegyvertárával vezethetett
a Fidesz végső bukásához.
A választás éjszakáján a
győzelem után hosszan
beszélgetett négyszemközt
a miniszterelnök úrral.
Miről beszélgettek,
mit mondott neki?
- Azt tanácsoltam, folytassa tovább,
hogy a rázúduló rágalmakat
ne vegye komolyan: mosolylyal,
kézfogással reagáljon
ezekre. Ahogy eddig tette.
Akárhogyan is akarják majd
lökdösni a Nagymagyarország,
a Trianon, a tizenötmillió, vagy
akár a százmillió magyar délibábos
soviniszta ábrándképei
felé, ne hagyja magát. Csak azt
mondja, mit akar építeni hol és
miből, melyik térséget akarja
fejleszteni, vagy melyik beruházást
akarja előnyben részesíteni.
És ezek után se lépjen fel
csodatevőként, csak tegye a
dolgát az ország felemelkedéséért.
Ő a tipikus antipopulista
politikus a szememben, még akkor
is, ha átvesz a populistáktól
egy-két fegyvert, amit aztán
ügyesen ellenük használ.
Fotók: Somorjai László Mire gondol?
- Például a tömeggyűlésekre. Felhívtam
a miniszterelnök figyelmét
arra a világviszonylatban is
példa nélküli lejárató kampányra,
amit Járai úr folytat az ország
pénzügyi és gazdaságpolitikája
ellen, mondván, hogy ő a Nemzeti
Bank független elnöke. Nemrég
a New York Times is lehozta
Járai vízióját arról, hogy ha
nem a polgári kormány
győz, akkor az ország csődbe
jut, és kikerül Európából.
Ő mint "fidesznyik",
mint pártkatona kifele
azért tudja még eljátszani
a függetlenséget,
mivel Európában kimondták,
hogy a
Nemzeti Bank elnökének
pártfüggetlennek
kell lenni, és
egyelőre úgy
kezelik, mint
a francia, a
német vagy az
angol nemzeti
bank elnökét,
akik vele ellentétben
valóban függetlenek. Elmondtam
még Gyurcsány úrnak, jól
tette, hogy Tony Blairt választotta
példaképének majd barátjának,
így egyre jobban fognak
hasonlítani egymásra. S
azt is, hogy nemcsak Európában,
de Amerikában, még
Bush elnök környezetében lévő
jobbos körökben is megértésre
talál politikája. Úgy gondolnak
rá, mint leendő államférfira,
akire számítani lehet.
Orbán Viktorra viszont úgy,
mint egy bohócra.
Minek tudja be Dávid
Ibolya és pártja sikerét,
miben látja erejüket, hogyan
látja jövőjüket?
Az elmúlt időben szerte az országban
mindenütt találkoztam
olyan emberekkel, akiket a
nemzeti eszmék hangsúlyozása
ugyan a jobboldalon tart, de valójában
eltávolodtak a Fidesz
politikájától, és már csak tessék-
lássék, becsületből vannak
ott. Kialakult mára egy olyan
középosztály, amelynek zöme
valóban konzervatív, valóban
keresztény és valóban demokrata
elveket képvisel, ellentétben
a Fidesz képmutató, cinikus,
antiszemita, soviniszta elveivel.
Dávid Ibolya valószínű
elég okos asszony ahhoz, hogy
meglássa, az ő személyes politikai
jövője is abban áll, tud-e
majd hiteles képviselője lenni
ennek a rétegnek. Azt hiszem,
most megadatott a lehetőség az
MDF-nek, hogy egy olyan jobbközép
párttá alakuljon, amely
párt hiányzott eddig a magyar
közéletből.
Azt mondta az imént: Dávid
Ibolya tud-e majd hiteles
képviselője lenni
ennek a rétegnek. Mitől
függhet, hogy tud-e vagy
sem?
- Részint attól, hogy annak az
elképesztő ostromnak, aminek eddig ellenállt - amely ostromban
többek között része volt a
Vatikánnak, a bajor kormánynak,
Brüsszel bizonyos néppárti
köreinek - a jövőben is ellen
tud-e állni. A Vatikán egyik része
meg van győződve arról,
hogy azt az űrt, amit a kommunizmus
bukása hagyott az emberek
hitében és ideológiájában,
a katolikus egyház a maga
dogmáival, gyűlölködő tilalmaival
hivatott betölteni.
Nem értem pontosan, mire
céloz.
- Már régebben vett egy nagy
fordulatot a katolikus egyház,
amikor is felnagyították az ellenségképet.
A gonoszt azokban az
emberekben látták, akik nem
úgy, nem abban, és nem olyan
formában hisznek, mint ők. Így
az egyház "ellenségei" elleni
küzdelem vált a katolikus egyház
igazi tartalmává. Ez az ideológia
él az egyházon belül a mai
napig is.
Minek tudható be a magyar
egyházak szinte
egyhangú állásfoglalása
a Fidesz-típusú jobboldaliság
mellett?
- Ezt annak nevében teszik,
hogy a baloldal - akár liberálisnak
mondja magát, akár szociáldemokratának
- szerintük
a bolsevizmusnak, azaz magának
az ördögnek a megtestesítője.
(Ugyanezt gondolja a Fidesz
is. A Terror házát is azért
hozták létre, hogy ezzel is a
szocialistákra mutogassanak,
nem is annyira a kommunistákra.
Számukra Rákosi, Nagy
Imre, Kádár, Horn, Gyurcsány
ugyanúgy a bolsevista ördög
táborához tartozik. Talán
Gyurcsányt annyival tartják
még rosszabbnak, hogy bolsevik
létére még milliárdos is.)
De visszatérve a kérdésére,
hogy az egyház miért a jobboldalra
állt, ez messze vezet viszsza,
egészen Mindszentyig.
Nem akarom kisebbíteni
Mindszenty méltóságát, érdemeit,
mártírságát, de ő volt
az, aki először azonosította a
demokráciát a kommunizmussal.
A kommunizmus elleni
harc ürügyén ítélt el minden
olyan reformot, a földreformtól
az oktatás reformjáig,
amit az 1945-47 között uralkodó
demokratikus magyar
kormány hozott. Mindszenty
az egyház vélt védelmén keresztül
a középkori feudális
egyház privilégiumait védte.
Utat tévesztett. És a jelenlegi
magyar egyházak zöme is
ezen a téves úton halad, ki
tudja, hova.
Ha a Fidesz vezére és vezérkara
helyén marad,
ha továbbra is uszítják
és megosztják az embereket,
mit ajánl tenni ellenük?
- A populizmus és Orbán ellen a
leghatásosabb szerintem az, ha
nevetségessé teszik. Nyilvánvalóvá
és nevetségessé kell tenni
a mondataik, szlogenjeik ürességét,
hallja mindenki, ahogy
konganak. Ígéretlufijaikat tényekkel
ki kell szúrni, hogy lássuk,
ahogy eldurran. Ha mostantól
fogva senki nem veszi komolyan
őket, vélt erejük, hatalmuk
úgy elillan, mintha soha
nem is lett volna.
Pár hónap múlva tölti be
a kilencvenhetedik életévét,
de naptára ugyanolyan
sűrű és ugyanúgy
bírja szuflával, mint
harminc-negyven évvel
ezelőtt. Mik a tervei?
- Azt kérném még attól a személytől,
akit talán Istennek neveznék,
akinek kegyelméből részint
eddig is lélegeztem és dolgoztam,
hogy adjon még néhány
évet, hogy megírhassam
azt, amit szűnni nem akaró kíváncsiságom
és emberszeretetem
még írat velem.
|