Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Bush mélyponton

Egy frissen megjelent közvélemény-kutatás alapján George W. Bush elnök népszerűsége minden eddiginél mélyebbre süllyedt. A 37 százalékos támogatottság azt jelzi, hogy a saját pártján belül sokan elfordultak tőle.

Egyre több amerikai - köztük számos republikánus - szemében Bush elnök teljesítménye az elmúlt hónapok eseményeinek fényében nem kielégítő. A Republikánus Párt több vezetője szerint az AP-Ipsos által végzett felmérés világosan mutatja, hogy miért is határolódnak el egyre többen és egyre több területen az elnöktől. Az amerikai kikötők biztonsága, a bevándorlási problémák, az állami kiadások, az engedély nélküli telefonlehallgatások és a különböző kereskedelmi problémák mind-mind olyan kérdések, amelyekben sok republikánus a továbbiakban nem szeretne egy platformon maradni Bushsal. Az amerikaiak többsége szerint a 2300 amerikai áldozat ellenére Irakban káosz van, és a lakosság közel négyötöde úgy gondolja, hogy hamarosan polgárháború várható a közel-keleti országban. Többen nehezményezik a Katrina hurrikán okozta pusztulás utáni mentési és helyreállítási munkák hiányosságait is.


Haley Barbour

Vasárnap ért véget Memphisben az a republikánus konferencia, melyen a párt mintegy kétezer aktivistája gyűlt össze, hogy a novemberben esedékes kongresszusi választások előkészületeiről tárgyaljanak. Ezzel egy időben a háttérben már javában zajlik egy 2008-as elnökesélyes kiválasztása is. 
A hétvégi konferencián a legtöbb szónok igyekezett a pozitív tényezőkre összpontosítani: a jó gazdasági mutatók, a két nemrég megválasztott konzervatív bíró a Legfelsőbb Bíróságban vagy az elnök rendíthetetlensége mind szóba kerültek. Mississippi állam kormányzója, Haley Barbour (képünkön fent) felhívta a figyelmet: a republikánusok jobban teszik, ha nem a történelmi múlt szemszögéből tekintenek a közelgő választások elé. 1958-ban, 1974-ben és 1986-ban ugyanis a mostanihoz hasonló módon, két évvel a republikánus elnök újraválasztását követően került sor a kongresszusi választásokra, és az eredmény mindhárom esetben hatalmas vereség volt. "Arra kell fordítanunk a figyelmünket, ami igazán számít - fogalmazott a szenátor -, a 2006-os kongresszusi választás sokkal inkább meg fogja határozni, hogy 2008-ban republikánus elnököt választunk-e, mint az aktuális közvélemény-kutatási eredmények."
Ez utóbbiak ugyanis azt jelzik, hogy George W. Bush támogatottsága történelmi mélyponton áll. Az amerikaiak mindössze 37 százaléka gondolja úgy, hogy a jelenlegi elnök alkalmas a poszt betöltésére. Legtöbben a belpolitikai ügyekben vonják kétségbe Bush rátermettségét, és - a szeptember 11-ét követő határozott fellépése ellenére - ma már sokan kérdőjelezik meg erős vezetői képességeit külpolitikai ügyekben és a terrorizmus elleni harcban egyaránt. 
A hibák és nehézségek ellenére a republikánus törvényhozók tisztában vannak vele, hogy saját elnökük kritizálásával nemcsak őt, de politikailag saját magukat is gyengítik. "Amikor olyan ügyek kerülnek az újságok címlapjára, mint a republikánusok belső vitája a kikötők ellenőrzése fölött, akkor mindig messzebb kerülünk attól, hogy kialakítsunk egy nyerő stratégiát" - utalt az elmúlt hetek elhúzódó vitájára Terry Nelson, aki 2004-ben, Bush újraválasztásakor politikai igazgatóként dolgozott a kampányban. 
A kongresszus kétpárti heves tiltakozása nyomán visszalépett a Bush által támogatott dubai cég, amely a hat legnagyobb amerikai kikötő kezelését látta volna el 2007-től. ( Hetek, 2006. március 3.) Bár a hírt mind demokrata, mind republikánus oldalon üdvözölték, úgy tűnik, a republikánus szavazókra nem volt jó hatással az ügy, melyben Bush elnök - szükség esetén - akár vétójogát is kész lett volna használni saját párttársai és a demokraták ellen. "Annyira elúsztunk ezzel a dologgal, hogy nem csodálkoznék, ha a demokraták, kihasználva az elégedetlen közhangulatot, nyernének" - fogalmazott egy republikánus szavazó. "Az emberek a változásra szavaznak, és aztán mindig a legjobbat remélik." A Republikánus Párt képviselőit leginkább az zavarta az üggyel kapcsolatban, hogy a médiából értesültek a 6,8 milliárdos üzletről, és nem a Bush-adminisztrációtól kaptak róla információt. 
Az utóbbi időben sokan nehezményezik, hogy helyi, állami és szövetségi kormányzati ügynökségek is meglehetősen sok adatot és információt tartanak titokban a nyilvánosság előtt. Az állampolgárok így nem tudják figyelemmel kísérni az általuk választott hivatalnokok munkáját, és ez sokszor bizalmatlansághoz vezet. Bár Bush elnök a nyílt kormányzás híve, a Fehér Ház szóvivője úgy nyilatkozott: "Amikor nemzetünk biztonságáról van szó, különösen háború idején, nagyon fontos, hogy kiemelten bizalmas forrásainkat megfelelően védelmezzük. Az elnök tisztában van vele, hogy ha ezek az információk illetéktelen kezekbe kerülnének, úgy emberéletek kerülhetnének veszélybe" - foglalta össze az amerikai vezetés véleményét Scott McClellan.