Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakonyi Dávid
Rosszkor, rossz helyen

Másodikán, csütörtökön kétórás figyelmezteto sztrájkra került sor a közszolgálati rádióban. A megállapodások ellenére akadtak sztrájktörok, akik gondoskodtak arról, hogy a sugárzott adás zavartalanul folytatódhasson a munkabeszüntetés idején is. A hangulat a Márvány teremben - ahol a sztrájkolók összegyultek - viszont annál inkább puskaporos volt. A rádiósok szerint az 1994-es megmozdulás óta jelentosen romlott a közrádió helyzete. 

"A Magyar Rádióban a musorok készítésének dologi feltételei és körülményei szégyenletesek. Sztrájk készül" - szólt a rádió érdekvédelmi szervezetei által írott levél a köztársasági elnöknek, melyet a közrádió négy szakszervezeti vezetoje és üzemi tanácsának elnöke írt alá. A rádió "eljutott muködoképességének határához... csak a tehetetlenség lendíti elore" - fogalmaztak. A kétórás munkabeszüntetésre végül másodikán került sor, ez volt az intézmény életében az "elso nagy" sztrájk, amely mellé mind az öt reprezentatív szakszervezet felsorakozott - fogalmazott Kisfalvi Mária, a sztrájkbizottság szóvivoje. 
A közszolgálati rádió munkatársai a tervezett létszámleépítés, a vidéki stúdiók bezárása és a rádióújság kiadói jogának értékesítése ellen tiltakoztak, továbbá a kért 4,8 százalékos bérkiegészítést sem kapták meg, ami egy bekiabáló szerint legfeljebb inflációkövetés lenne. A figyelmezteto megmozdulásban hozzávetoleg hatszáz dolgozó vett részt. "Ez egy régóta húzódó történet, a mostani fejezet a sokat kárhoztatott médiatörvénnyel kezdodött el, még 1996-ban" - meséli Gyori László, a Magyar Rádió egyik szerkesztoje, aki foszervezoje volt annak idején az 1994-es rádiós sztrájknak, és részt vett a mostani munkabeszüntetésben is. Úgy véli, hogy a rádió kuratóriumának gazdasági felelossége nem tisztázott, pedig hibás és felelotlen döntéseinek dönto szerepe volt a jelenlegi tarthatatlan helyzet kialakulásában. Szintén a kuratórium feladata lenne elnököt választani, ám Kondor Katalin távozása, azaz tavaly augusztus óta ez nem sikerült. Gyori úgy érzi, hogy a közszolgálatiság betöltése helyett sajnálatos módon politikai és gazdasági érdekek mentén szervezodik a Rádió. 
Gellért Kis Gábor, a Magyar Rádió Kuratóriumának elnöke a sztrájkolók követeléseit jogosnak tartja, de nem tartja reálisnak, "bár helyzetembol fakadóan nem érthetek egyet a munkabeszüntetokkel" - fogalmazott lapunknak. 
Az elnökség, a kuratórium, valamint a sztrájkolók is többnyire egyetértenek abban, hogy a rádió költségvetését a parlament legalább kétmilliárd forinttal bovítse. 
Elképzelheto, hogy hamarosan hosszabb távú munkabeszüntetésre is sor kerülhet, szervezés szempontjából le kell vonni a tanulságokat a csütörtöki eseményekbol. Ha így alakulna, addig kénytelenek leszünk majd a kereskedelmi rádiókat hallgatni.