Sebestyén István
Ebek harmincadján

Romok alatt vagyunk, és nem vagyunk meggyőződve arról, hogy folynak a mentési munkálatok – egy belső munkatárs így értékelte lapunknak a Magyar Rádió jelenlegi helyzetét. A szimbolika kifejező: a szövevényes belharcoktól szenvedő közmédium elnök hiányában akár meg is bénulhat.

Munka a keverőpultnál. Rádiós üzemzavar Fotó: Somorjai László

A Magyar Rádió Közalapítvány jobboldali többségűnek mondott – civil szervezetek képviselőiből álló – nagykuratóriuma és a pártdelegáltakból álló kuratóriumi elnökség már fél éve képtelen megegyezni a rádióelnök személyében. Ugyanakkor kizárólag az elnök lenne hivatott eljárni olyan aktuális ügyekben, mint a Petőfi adófőszerkesztőjének és helyettesének, a Bartók és a Kossuth adófőszerkesztő-helyettesének, illetve a művészeti főszerkesztőjének és helyettesének december 31-ével lejárt szerződése, vagy például a közbeszerzési eljárások lebonyolítása.
Ami a munkaszerződéseket illeti, a kuratóriumi elnökség decemberben úgy próbálta orvosolni a helyzetet, hogy munkáltatói jogokkal ruházta fel a két alelnököt, Hollós Jánost és Gőblyös Istvánt. Ezt követően Hollós azonnali hatállyal kirúgta a Kondor embereiként számon tartott öt felső vezetőt, és alelnöktársával közösen további több mint száz – nyugdíjkorhatárt elért – rádióstól váltak volna meg. Bár döntésüket két nappal később visszavonták, a nagykuratórium nem habozott megvonni a két alelnöktől a munkáltatói jogokat. A jobboldali elkötelezettségűnek ismert Hollós "oldalvágása", ha lehet, még átláthatatlanabbá tette a lassan anarchikussá váló viszonyokat. Egy rádiós munkatárs szerint többfrontos háború dúl az intézményben, és ennek egyik epizódjaként Hollós igyekezett volna betartani a még mindig meghatározó Kondor-féle vonalnak, gesztust téve egyúttal a szocialisták felé. "Gyakran lehet hallani, hogy ez vagy az a személy jobboldali vagy baloldali. Nos, a rádió vezetői közül többen ilyen értelemben eléggé rugalmasak, ha a hatalomról van szó" – magyarázza Hollós tettét a munkatárs, aki a rádióban uralkodó közhangulatot így jellemzi: "úgy érezzük, romok alatt vagyunk, és nem vagyunk meggyőződve arról, hogy folynak a mentési munkálatok."
Szadai Károly, a kuratóriumi elnökség Fideszes alelnöke szerint a problémákat egyszerűen meg lehetne oldani: a kuratóriumnak fel kellene hatalmaznia az alelnököket az elnöki jogkörbe tartozó feladatok ellátására. Hogy ez eddig miért nem sikerült, arra nem tudott magyarázatot adni, de elismerte, hogy ebben lehet szerepe a nagykuratórium és Hollós János közötti ellentétnek. Gellérti Kis Gábor, a kuratóriumi elnökség szocialista alelnöke szerint egyértelmű, hogy a jobboldal irányába elkötelezett nagykuratórium a kerékkötője a helyzet rendezésének. "A Magyar Rádió hatszázmillió forintos hiánnyal indul neki az idei évnek. Ezt kezelni lehetett volna, ha a nyugdíjasként dolgozókat elbocsátják, de mivel ez érintett néhány jobboldalinak számító rádióst, a nagykuratórium közbelépett" – magyarázta az elnök, aki szerint ha az intézmény hitelt kényszerülne felvenni a működéshez, azzal gazdaságilag is elindulna a lejtőn.