Vissza a tartalomjegyzékhez

Hubert József
Alaptörvénycsere

Elkészítette az új alkotmány normaszövegét az Igazságügyi Minisztérium – adta hírül a kormányzati portál. A tervezetet, amely több ponton is lényeges módosításokat tartalmaz, Petrétei József igazságügy-miniszter a politikai csatározásoktól félti.


Petrétei József és Lamperth Mónika Fotó: Vörös Szilárd

Az igazságügyi tárca az újév másnapján jelentette be: befejeződtek az új alkotmány normaszövege körüli munkálatok. Az alaptörvény jelentős módosítását indítványozza Petrétei József igazságügy-miniszter. A tervezet radikálisan lecsökkentené, de el nem törölné a kétharmados törvények intézményét – az alkotmánybíróságról szóló és a választójogi törvény megmaradna kétharmados jogszabálynak, mivel az azokra vonatkozó garanciális szabályok mindegyikét nem lehet az alaptörvénybe zsúfolni. A közelmúlt politikai történésein okulva pontosítanák a bizalmatlansági indítvány, a köztársaságielnök-választás és a kormányalakítás szabályait is. További újdonság, hogy önálló fejezetet kap az alaptörvényben az alkotmányvédelem, és ennek szerves részét fogja képezni az Alkotmánybíróságra és az ombudsmanokra vonatkozó szabályozás.
Petrétei József igazságügy-miniszter felhívta a pártok figyelmét arra: az új alkotmány nem lehet kampánytéma, mivel a választási kampány a konfrontáció terepe, míg az alkotmányozáshoz kompromisszumkészségre, megegyezésre van szükség a pártok részéről. A miniszter emlékeztetett az 1994–98 között folyt sikertelen alkotmány-előkészítő munkára, ami olvasata szerint azt bebizonyította, hogy politikai egyeztetésen nem lehet normaszöveget alkotni. "A sikeres alkotmányozás szakmai előfeltétele, hogy gondos elemző munkával készüljön el a kiérlelt normaszöveg" – magyarázta Petrétei, aki úgy véli, hogy az általa vezetett tárca ezúttal megteremtette az új alkotmány létrehozásának szakmai előfeltételeit. "A többi már a pártokon múlik, politikai akarat dolga" – tette hozzá. 
Bár a tárcavezető szerint az új alkotmány a polgárok szempontjából lenne igazán fontos, szakértők úgy vélik: a kormány is jócskán profitálna az alaptörvény módosításával, elsősorban a kétharmados törvények számának csökkentésével. Az elmérgesedő politikai viták miatt sok vitás kérdés rendezése – például az alkotmánybírók megválasztása – komoly erőfeszítéseket kíván, a két oldal kooperációját igényli. Ebből következően, ha csökkenne ezen jogszabályok száma, a kormány azonnal nagyobb mozgástérhez jutna. Nem véletlen így az sem, hogy a rendszerváltás óta az igazságügy-miniszterek – pártállástól függetlenül – rendre felvetették az új alkotmány kérdését.