Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Csillag
A hegyek cunamija

Egy éven belül újabb nagy természeti csapás érte Délkelet-Ázsiát. Ahogy ez a tavaly év végén az indonéziai Szumátra szigeti 9-es erősségű földrengés és ennek következtében kialakuló cunami esetén történt, a világ most is csak fokozatosan eszmélt rá a földrengés súlyosságára. Az áldozatok száma - az eddig beérkezett adatok alapján - meghaladja a negyvenezret, de ennél jóval több a sebesült. Egyes becslések szerint körülbelül hárommillió ember vált a térségben hajléktalanná. A decemberi katasztrófához hasonlóan a földrengés több országot érintett, a rengés Afganisztán középső területeitől Banglades nyugati részéig érezhető volt. Mivel a segélyszervezetek figyelmét és erejét az ázsiai katasztrófa kötötte le, a tragédia közvetve a világ másik részén is éreztette hatását: Közép-Amerikában, Guatemalában a Katrinánál is pusztítóbb Stan hurrikán nyomán a sárlavina tömegsírrá változtatott több települést, de a túlélők ezúttal nem számíthatnak a nemzetközi segítségre.


A hegyláncok közé szinte lehetetlen eljuttatni a segélyeket. Magukra maradtak Fotó: Reuters

Pakisztán történelmének egyik legnagyobb természeti csapását élte át, amikor is a Richter-skála szerinti 7,6-os erősségű földrengés rázta meg a térséget szombat reggel, melynek epicentruma Muzaffarabad városának közelében volt. A város épületeinek 50 százalékát lerombolta a természeti csapás. India északi részén is sokan vesztették életüket, de Afganisztán területéről is érkeztek hírek áldozatokról és komoly károkról. A helyszíni beszámolók szerint megdöbbentő a látvány: hegyek váltak szó szerint ketté, és városok tűntek el szinte teljes egészében. 
A rengés következtében kialakuló földcsuszamlások számos utat, hidat rongáltak meg, így több katasztrófa sújtotta terület megközelíthetetlenné vált.

Száznegyvennégy utórengést regisztráltak, melyek közül egy 6,2-es erősségű, huszonegy pedig ötösnél erősebb volt. A térségben egy körülbelül 100-120 km hosszú repedés keletkezett a földmozgás során.
Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban is komoly károk keletkeztek, számos épület összeomlott. Több lakos számolt be arról, hogy milyen félelmetes látványt jelentett nekik, amikor látták, hogy épületek himbálóznak a rengés következtében. 
A városokban az áldozatok nagy része gyermek, akik szombat reggel - amikor a föld rengeni kezdett - az iskolapadban ültek. A tizenhét éves Uzair Mohammed Qureshi éppen a kémia könyvét olvasta az osztálytermében, amikor az iskola épülete hirtelen remegni kezdett. Ekkor a teremben tartózkodó tizenöt-húsz diáktársával együtt az ajtó felé rohantak, hogy kimeneküljenek, de ekkor az épület teteje rájuk szakadt. Miután a fiú visszanyerte eszméletét, kimászott a romok közül, és hazaigyekezett, de az otthona helyett csak egy törmelékkupacot talált, a szülei és a nagymamája pedig holtan feküdtek a romok alatt. Hozzá hasonló túlélők szombat óta a szabad ég alatt töltik a fagyos éjszakákat, mivel mindenüket elvesztették. A legtöbb helyen nincs áram, megfelelő élelem és víz. Sokan az autóikban alszanak, mások pedig focipályákon. 
A mentési akciók lassan indultak meg, emiatt a károsultak elkeseredetten kritizálják a pakisztáni kormányt és a külföldi országokat, elsősorban az Egyesült Államokat. Amerika annak ellenére újra bűnbakká vált, hogy 50 millió dollár gyorssegélyt ajánlott fel, és Afganisztánból, a frontvonalból nyolc katonai helikoptert átvezényelt, miközben például az Európai Unió 4,4 millió dollárt, az ENSZ pedig - legalábbis lapzártánk időpontjáig - jelképesnek is alig mondható 100 ezer dollár segélyt küldött. Több nemzetközi karitatív szervezet is felajánlotta segítségét, de a járhatatlanná vált utak és a viharos időjárás miatt a segítség nagy része lapzártánkig el sem jutott a bajbajutottakhoz. 
A szakemberek véleménye szerint Pakisztán, India és Afganisztán térsége rendkívül földrengésveszélyes terület. A történelem során rendszeresen előfordultak sok áldozattal járó katasztrófák. 1935-ben például 7,5-ös erősségű földrengést mértek az indiai Quettában, amelynek következtében ötvenezer ember vesztette életét; 1974-ben a mostani földrengés epicentrumától északra 6,2-es erősségű földrengést észleltek, melynek ötezernyolcszáz sérültje volt. 


A Föld szeizmikus szempontból legaktívabb régiói. Ázsia sűrűn lakott területein fokozott a kockázat Forrás: NEIC 

A rengések kiváltó oka az indiai szubkontinens évente 40 milliméternyi észak felé történő mozgása, valamint az eurázsiai kontinenssel történő ütközése. Ez az ütközés okozza például azt, hogy napjainkban is hegyek alakulnak ki a térségben a földkéreg megemelkedésének következtében. 
Ugyanakkor az idei évben ez a földrengés csak a negyedik legnagyobb volt, szeizmológusok szerint az ilyen erősségű földrengéseknek nem feltétlenül kell ekkora veszteségekkel járniuk. A pusztítás mértékét nagyban befolyásolja az adott ország felkészültsége és fejlettsége, mely például az építkezésekben mutatkozik meg. Japánban például rendszeresek az ilyen erősségű földrengések, de a veszteségek általában minimálisak. Egyéb tényezők, például, hogy mennyire sűrűn lakott területen keletkezett a rengés, vagy milyen napszakban történik, szintén döntő szerepet játszanak. Összehasonlításképp, a múlt hónapban egy 7,5-ös erősségű földrengés rázta meg Perut. A körülbelül 13 kilométerre a felszín alatt keletkező rengés egy ritkán lakott térséget sújtott, így mindössze néhány ember vesztette életét, és pár száz otthont rombolt le a csapás. 


Balakat, az észak-pakisztáni turistacentrum. A városokban sem maradt nagyobb esély a túlélésre Fotó: Reuters

Kasmír a leginkább veszélyeztetett terület a térségben, az Indiai Földrengésveszély Felmérési Központ igazgatója szerint nem ez volt az utolsó földrengés, és sajnos ennél nagyobb is várható. A helyzetet súlyosbítja, hogy ez Indiának és Pakisztánnak is a legszegényebb területe. Kasmír azonban nemcsak geológiai, hanem politikai szempontból is ütközőzónának számít. Pakisztán és India egymással vívott három háborúja közül kettő Kasmír miatt zajlott. A feszültséget mélyíti, hogy mindkét nemzet atomfegyverrel rendelkezik. Ezenkívül a térség kábítószer-kereskedelméről is hírhedt, az Európában megtalálható heroin 80 százaléka, az Egyesült Államokban található heroin 20 százaléka innen származik. Az ebből befolyó bevételt pedig sok esetben a terrorizmus támogatására használják fel. A mostani katasztrófa következtében a politikai konfliktus háttérbe szorult a két ország között, de a feszültség a mentések során is érzékelhető.
A Colorado Egyetem tudósai által végzett kutatások szerint körülbelül ötmillió ember van kitéve a himalájai rengések veszélyének ebben a térségben, sokan közülük Banglades, Bhután, Nepál és Pakisztán 
sűrűn lakott fővárosaiban élnek. 
A szakemberek azonban leszögezik: egy katasztrófa sem jelezhető előre napra pontosan, és a jövőben sem várható ebben előrelépés.