Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh S. Szilárd, Sebestyén István
Üdvözülnek-e a szocialisták?

A jobboldali pártok rendre igazi sikersztoriként mutatják be a közmédium Kondor Katalin elnöksége alatti időszakát. A rádióban a Kondor-éra alatt azonban jelentős teret kapott a szélsőjobb, sikerült megválni a jobboldallal nem feltétlenül szimpatizáló munkatársak többségétől, mindeközben a milliós hallgatottságú hírműsorok érzékelhetően a Fidesz felé „húznak”. 

2001-ben Orbán Viktor akkori miniszterelnök „személyes veszteségként” élte meg, hogy Kondor Katalinnal már nem találkozhat szokásos szerda reggeli interjúi során: a szerkesztőt ugyanis rádióelnökké választották. Igaz, a nagy kuratórium a tucatnyi pályázó közül csak Kondorra szavazhatott, miután az úgynevezett csonka - kizárólag az akkori, jobboldali kormánypárti tagokból álló - kuratóriumi elnökség egyedül őt állította jelöltként, de a többségében jobboldali kötődésű kurátorok ezt nem is igen sérelmezték. Mint kiderült, hiába volt Orbán sajnálkozása is, hiszen sokkal többet nyert Kondorral a rádióelnöki székben, mint a szerdai „mikrofonállvánnyal”.
Kondor egyértelmű jobboldali kötődése könnyen tetten érhető volt. Annak ellenére, hogy tisztsége összeférhetetlen volt politikai közszerepléssel, rendszeresen részt vett és beszédet mondott jobboldali rendezvényeken a Jobbik tüntetésétől kezdve a polgári körös gyűlésekig. 
Alig néhány hónappal a megválasztása után egy rendezvényen az amerikai nagykövet asszonyról beszélve úgy fogalmazott, hogy „két hónapja sincs itt, és antiszemitizmusról brekeg”. A botrányos kiszólást újabbak követték, többek között a Heti Hetesben szereplő „rongy emberekről” vagy a kettős állampolgárságra nemmel szavazó „alja népről”. Ezekkel kapcsolatban a rádióelnök mindig arra hivatkozott, hogy magánemberként volt jelen, így joga van a szabad véleménynyilvánításhoz. (Ezt az érvelést olyannyira sikerült magáévá tennie, hogy nagy port kavart ügynökügye kapcsán már egyenesen úgy nyilatkozott, hogy ő nem közszereplő, ezért a rá vonatkozó egykori titkosszolgálati dokumentumok nem lehetnek nyilvánosak.) Ugyanakkor Kondor külön ügyvédi munkacsoportot foglalkozatott - a közrádió költségvetésének terhére -, amelynek gyorsreagálású hadtestként az volt a feladata, hogy azonnal pert indítson, ha az intézményt vagy személy szerint őt hátrányosan érintő vélemények láttak napvilágot. 
Nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi pert indított a közrádió a Kondor-éra alatt - erről ugyanis hivatalosan nem adnak tájékoztatást -, de a félszáz sem lehet túlzás. A rádió arról sem közöl információt, hogy ezek közül mennyit veszített el, illetve mennyit fordítottak büdzséjükből a perekkel kapcsolatos költségekre.
A jobboldalnak Kondor szakmai tevékenysége kapcsán sem lehetett oka soha panaszra. A szélsőséges hangvétele miatt számtalanszor - többek között az ORTT által is - bírált Vasárnapi Újság idén kinevezett felelős szerkesztője, Molnár Pál az európai hangnem meghonosítását ígérte - ez azonban elmaradt. A Vasárnapi Újság a magyarországi szélsőjobb önkifejezésének legjobb eszköze maradt. Ami a rádió leghallgatottabb hírműsorát, a Krónikát illeti, az elfogultság itt is tetten érhető. Egy neve elhallgatását kérő rádiós úgy fogalmazott, hogy miután a nagy szakmai múlttal rendelkező kollégákat távozásra kényszerítették, többségükben olyan munkatársak maradtak vagy kerültek helyükre, akik igazán színvonalas hírműsort ugyan nem tudnak készíteni, viszont megfeleltek a Kondor-Hollós-féle elvárásoknak. Az átalakulás eredményére példa, hogy - a Sajtószabadság Központ tanulmánya szerint - az európai parlamenti választás kampányidőszakában a Krónikában Orbán Viktor több mint kétszer annyiszor jutott szóhoz, mint Medgyessy Péter kormányfő. A Hetek annak idején Zsebrádió című cikkében foglalta össze a tanulmány állításait, amiért a Magyar Rádió pert indított lapunk ellen - ám a bíróság elutasította a keresetet. Eközben a rádió hallgatottsága - néhány százalékkal - csökken. 
Vásárhelyi Mária médiaszociológus ezzel kapcsolatban elmondta, a közrádió továbbra is tartja piaci pozícióit, mivel egyetlen másik országos rádiócsatorna sem indult eddig hasonló profillal. Kérdésünkre kifejtette, hogy a rádiónak, azon belül a Kossuth Krónikának jelentős szerepe lehet a választási kampányban. „Vidéki kistelepüléseken főként az idősebb korosztály készüléke harminc éve erre a frekvenciára van beállítva. 2002-ben is tapasztalhattuk, hogy a rádiónak milyen nagy szerepe volt abban, hogy a két forduló közötti időszakban a jobboldal mozgósítani tudott olyan szavazókat is, akik korábban soha nem járultak az urnákhoz - mondta a szakértő, aki emlékeztetett arra: Kondor kedvelt módszere volt az is, hogy - például a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt - közérdekű közleményekben egyértelmű politikai felhívásokat tett közzé a rádió. Úgy látja, a Fidesz célja, hogy a jelenlegi - vezető nélküli - köztes állapotot fenntartsa. „Egyrészt így minden mehet tovább úgy, ahogyan eddig, másrészt pedig - mivel az emberek többsége a közszolgálati adókat az aktuális kormányhoz kapcsolja - az elnökválasztás sikertelenségéért is nagyobb eséllyel tehető felelőssé a jelenlegi kabinet” - fogalmazott Vásárhelyi Mária.