Vissza a tartalomjegyzékhez

Ludvig Erika, Major Nóra
Elfüstölgött közpénzek

Immár húsz éve dübörög el hazánkba minden nyáron a „száguldó cirkusz”. A Hungaroring Magyar Nagydíjért folytatott küzdelem mára „nemzetgazdasági jelentőségű” esemény lett - legalábbis a hivatalos meghatározások szerint. Ehhez a gazdasági jelentőséghez mérten aztán évi 3 milliárd forintot utalnak ki a szervezőknek az adófizetők pénzéből, holott a rendezvény megtérülését bemutató tanulmányok közül eddig még egyet sem óhajtottak közölni. Most azonban még jobban kilóg a lóláb. 2005. augusztus 1-jével ugyanis minden EU-tagországban tilos a dohányáruk hirdetése és reklámozása a rádióban, a televízióban, az írott sajtóban és az interneten, továbbá a tagállamokban tartott nemzetközi sportversenyeken és kulturális rendezvényeken. Ehhez képest a mogyoródi Forma-1-es reklámfelületüket - a hatékony dohánylobbinak és néhány gyors hazai jogszabály-módosításnak köszönhetően - már most 2011-ig borítékolhatják a cigarettagyártók…


A mogyoródi pálya. Ahol a szálak összefutnak Fotó: Reuters

Az idén a megszokott időpontnál három héttel hamarabb startolt a 20. mogyoródi Magyar Nagydíjért folyó küzdelem. A meglepő sietség mindenesetre nem a tülekedő nézőközönség nyomására történt (egy internetes portál közvélemény-kutatása szerint ugyanis a nézők mintegy 17 százaléka bánná, ha Mogyoródot kihúznák a programfüzetből), hanem jóval „prózaibb”, pontosabban több milliárd forintot érő okokra vezethető vissza. Az Európai Unió ugyanis 2005. augusztus 1-jével, egy nappal a mogyoródi futamot követően léptette életbe a dohányreklámok nemzetközi szigorítását. A Heteknek nyilatkozó dr. Szilágyi Tibor, a dohányzás elleni harc nemzetközi szakértője szerint leginkább Olaszországnak és Magyarországnak áll érdekében, hogy kijátsszák a fenti szabályt. „Két módszert választottak. A magyar gazdasági minisztérium azt, hogy az egész versenyt nemzetgazdasági szempontból fontos eseménynek titulálta, és nem nemzetközi sportversenynek. Így azonnal nem vonatkozik rá az említett direktíva. Az olaszok pedig arra hivatkoznak, hogy náluk került a világon először megrendezésre a Forma-1, tehát ez számukra már egy nemzeti sportesemény, és szintén nem nemzetközi rendezvény” - magyarázta az ügy hátterét Szilágyi Tibor.

Két tűz között

Félix Péter, a Füstirtók Alapítvány elnöke szerint a magyar kormány - karöltve a Forma-1 rendezőivel - egyszerűen kijátszotta a reklámtörvényt. A dohánygyárak számára ugyanis a Forma-1-es versenyek jelentik az utolsó láncszemet az élsport világában, hiszen az olimpiákról már 1968-ban távozni kényszerültek, majd 1986-ban a labdarúgásból is ki kellett vonulniuk, végül 1994-ben a szintén nagy figyelemmel kísért tenisz támogatását kellett befejezniük. Pedig a Marlboro a Forma-1-nek köszönhette, hogy a világ tíz legismertebb márkájának egyike lett. A Forma-1-hez közel álló források szerint a csapatok költségvetéséhez 300 millió dollárral járulnak hozzá a dohánygyárak, ami a működési költségük 20-25 százalékát teszi ki.
A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Az uniós szabályok feltétel nélküli betartása miatt is borsos árat kellett volna fizetnie a magyar kormánynak. Bár pontos számadatot szintén nem lehet tudni, annyi bizonyos, hogy Bernie Ecclestone, a Forma-1 atyja kártérítési követeléssel élhet abban az esetben, ha a dohányreklámokat 2011 előtt kitiltják a versenyről. Tehát kormányunk ismét a kisebb ellenállás felé haladt.

Hová tűnt az üvegzseb?

Amint azt Füleky Andrástól, a Nemzeti Sporthivatal elnökhelyettesétől megtudtuk, a Forma-1 Magyar Nagydíjat lebonyolító Hungaroring Sport Rt. összesen 2,643 milliárd forint állami támogatásban részesült, amely összeg kizárólag a verseny jogdíjának kifizetését szolgálta. 2002 óta az állam minden évben 2,6-3 milliárd forintnyi támogatást nyújt a futamok megrendezéséhez, a pontos summa azonban államtitoknak minősül. (Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy erre az esztendőre 850 millió forintot szánt a kormány a versenysportra, míg tavaly, az olimpia évében olimpiai feladatokra 1,74 milliárdot utalt át, összességében pedig 2,4 milliárdot kapott a magyar élsport.) 
Tehát a közel 3 milliárdnyi adóforint nagy részét állítólag licencdíjakra fordítják, hatástanulmányoknak azonban se híre, se hamva. „Arra nehéz választ adni, hogy miként térülnek meg az állami forintok” - fogalmazott egy internetes portálon Lukács Zsuzsanna, az NSH főosztályvezetője. A hivatalos álláspont szerint - akármennyire is hihetetlen - 1998 kivételével nem készült pontos kimutatás a versenyek szaldóját illetően. Hét évvel ezelőtt, 1998-as árakon számolva, 8 milliárd forintos haszonnal zárt a Grand Prix, a nyereség főleg turisztikai bevételekből származott. A főosztályvezetőnő szerint egyértelműen szükség lenne újabb átfogó vizsgálatokra, azonban a „pénzhiány okán az utóbbi időben ilyenre nem volt példa”. Egyesek szerint egy átfogó felmérés több 10 millió forintba is kerülhet, ami kevésbé hajmeresztő, ha mellétesszük azt a 3 milliárd forintos kiadási összeget, amelynek az utóéletéről számot adna ez a dokumentum. Merthogy ez volna a sokszor hangoztatott kormányzati üvegzsebprogram lényege is, ami egyébként ott virít a Nemzeti Sporthivatal internetes honlapján is.

Valaki ráfizet…

Palik László, a névadó szponzorcég elnöke szerint a Forma-1 nemhogy ráfizetéses, hanem legalább nullszaldós gazdasági vállalkozás. Szilágyi Tibor szerint azonban Palik olyan bevételeket is beszámolt, amelyek csak közvetetten írhatók a verseny számlájára. „Palikék még az odaérkező külföldiek által vásárolt benzin jövedéki adóját is beszámítják a bevételek közé. Ez olyan, mintha a dohányipar nem azt mondaná, hogy 2000 alkalmazottja van, hanem hogy 30000, mert a dohánytermesztők családjait és a termékkel kapcsolatba kerülő összes üzlet tulajdonosát is beszámítja.” Palik azonban továbbra is köti az ebet a karóhoz: az elmúlt években ő maga is sok tanulmányt olvasott ez ügyben, és higgyük el, ők maguk is utánaszámoltak. Mivel azonban a Hungaroring és a magyar állam közötti szerződés számos része szigorúan titkos, mi is csak az általuk közvetett vagy közvetlen módon kiadott számadatokra hagyatkozhatunk.


Forrás: Manager Magazin