Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Szilárd
Megkezdődött a belga korszak

„Nem szükségszerű, hogy közéleti szereplők hatalomra jutva feladják addigi elveiket, erkölcsi hitvallásaikat” - nyilatkozta a Heteknek Schiffer András ügyvéd, a Sólyom László köztársasági elnöki jelölését támogató Védegylet egyik alapítója, az új államfő bemutatkozását kommentálva. Sólyom elődeitől eltérő politikát ígér, és elszántnak érzi magát, hogy bizonyítsa: lehet más a politika, mint a pártok elkeseredett hatalmi harca.


Sólyom László és Mádl Ferenc. Új elnök, új politika Fotó: MTI

„A demokratikus Magyarországnak Ferenc József, Horthy és Kádár után nem pótapára-pótnagyapára van szüksége, hanem első polgárra” - „fejtette meg” Schiffer Sólyom beiktatási beszédének egyik kulcsmondatát, miszerint „az állam nem én vagyok”. 
Sólyom László a Magyar Hírlapnak adott interjújában külön hangsúlyozta, szeretne egyfajta érzelmi, metafizikus emelkedettséget visszahozni a magyar közéletbe, és nem retten meg az olyan kifejezésektől, mint például a hazaszeretet. Célja, hogy tevékenysége során ne csak a pártoktól, hanem a közvéleménytől is függetlenítse magát. Sólyomi-szóhasználattal élve: „ő lesz a belga Magyarországon, a konzervatívoknak liberális, a liberálisoknak konzervatív”, aki „nem akar szeretett elnökünk lenni”. Schiffer szerint sokan vannak ebben az országban, akik a bal-jobb, illetve a konzervatív-liberális-szocialista felosztás miatt „belgáknak” érzik magukat. „Sólyom László elnöksége valami halovány reménysugár lehet a »belgáknak”, hogy nekik is lehet politikai képviseletük« - tette hozzá a Védegylet alapítója, aki szerint a zengői környezetvédők melletti kiállása nyomán az új államfő sokkal inkább tekinthető zöldnek, mint jobboldalinak.
Alkotmányos jogosítványait illetően Sólyom László helyesli, hogy az elnökök nem éltek eddig törvénykezdeményezési jogukkal, amivel tervei szerint ő sem fog. Sőt, a törvények visszaküldésének jogát is sokkal meggondolandóbbnak tartja, mint elődei, amellyel véleménye szerint akkor érdemes élni, ha súlyos szemléletbeli konfliktus van az elnök és a parlament között. Sólyom László ezen a téren más felfogást vall, mint Mádl Ferenc leköszönt államfő: „Mádl elnök úr mindegyik indítványa talált, jogilag mindig igaza volt, de én nem mindegyiket adtam volna be az Alkotmánybíróságra” - árulta el az új elnök.
Sólyom László nem tagadja: elkötelezett Európa-párti, dacára a megtorpanásoknak. Az Egyesült Államok terrorellenes intézkedéseit ugyanakkor túlzásnak tartja, ezen véleményét pedig nyomatékosította is: „Addig nem megyek - tudósként sem mentem - az Egyesült Államokba, amíg ujjlenyomatot kell adnom.”
A Hetek kérdésére Schiffer András azt mondta, Sólyom politikai magatartását az egyházak irányába nem befolyásolja a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen betöltött pozíciója.