Vissza a tartalomjegyzékhez

Illényi Zsófia
Rabszolgasorsok

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) idei, nemrég elkészült jelentése szerint világszerte legalább 12,3 millió ember dolgozik kényszermunkásként. A Globális összefogás a kényszermunka ellen című jelentés szerint a magánszektorban megközelítőleg 10 millió embert köteleznek kényszermunkára, akik közül legalább 2,4 millióan az emberkereskedelem áldozatává is válnak. Az ILO egyben közzéteszi az első becslést, mely szerint az emberkereskedelemből származó évi profit 32 milliárd dollár, ami azt jelenti, hogy 13 ezer dollár haszon származik minden egyes kényszermunkás kizsákmányolásából. Az ILO kiemeli, hogy a kényszermunka világméretű probléma, amely minden régióban és mindenfajta gazdaságban jelen van. A legsúlyosabb helyzet Ázsiában állt elő, ahol 9,5 millió embert kényszerítenek rabszolga-munkára, míg Latin-Amerikában és a Karib-térségben 1,3 millió embert, a szubszaharai Afrikában 660 ezret, és a sor még hosszan folytatható.


Lagoszi utcakép. Könnyű elmenni a gyermekszegénység mellett Fotó: Reuters

A rabszolgaságot nem söpörte el a történelem, sajnos napjainkban is világszerte burjánzik. Sok esetben megtévesztéssel csalják tőrbe a mit sem sejtő áldozatot, aki egy ígéretesnek tűnő álláshirdetésre jelentkezett. A leginkább kiszolgáltatottak pont ezért azok, akik nehéz anyagi körülmények között élnek, és szeretnének kitörni a nyomorból. Ennek ékes példája a szexipar, melyről tudni lehet, hogy a prostituáltakat a legszegényebb régiókból „szervezik” be. (. Hetek, 2003. május 30. ) Ennek érdekében a Világbank idén egymilliárd dollárral növeli kölcsönkeretét az infrastruktúra fejlesztésének elősegítésére a szegény országokban.
Rendkívül fontos új munkahelyek teremtése, a vidéki emberek oktatásának fejlesztése, valamint a hatékonyabb munkaügyi ellenőrzés - mondja Alison Sutton a Unicef brazíliai munkatársa. Kína már megtette az első lépéseket, többek között egy törvénymódosítással, mely a továbbiakban tiltja, hogy rendőrök bárkit is munkatáborba küldjenek bírósági kihallgatás nélkül. Brazíliában is oldódni látszik a helyzet. Inacio Lula da Silva brazil elnök már 2002-es hatalomra jutásakor hadat üzent az illegális kényszermunkát végeztető szervezeteknek. Afrikai látogatása során nyilvánosan bocsánatot kért, amiért Brazília a rabszolgatartó társadalmak sorába tartozott, és a rabszolgaság intézményét hivatalosan csak 1888-ban törölték el. Létrehozta a Nemzeti Akciótervet, mely koordinálja a kényszermunka ellen fellépő szervezeteket és kezdeményezéseket. A brazil kormány együttműködési egyezményt írt alá az ILO-val, melynek keretében a szervezet szemináriumsorozatot fog tartani brazil bíróknak.