Busa Viola
Vádlottak padján az al-Kaida

Közel három és fél éves várakozás után megkezdődött a szeptember 11-ei merényletekkel kapcsolatban vád alá emelt személyek felelősségre vonása. Az elmúlt napokban a világ figyelme újra az al-Kaidára terelődött, hiszen Amerikában beismerő vallomást tett Zacarias Moussaoui, az egyetlen személy, aki ellen a tengerentúlon a New York-i és washingtoni merényletek kapcsán hivatalosan is vádat emeltek. Európában pedig Madrid közelében megkezdődött egy nagyszabású per, amelyet az al-Kaida spanyolországi sejtjének huszonnégy feltételezett tagja ellen indított Baltasar Garzón spanyol bíró. Eközben pedig továbbra is virágkorukat élik azok a konspirációs elméletek, amelyek szeptember 11-e jelentőségét és a terrorizmus által támasztott veszélyt igyekeznek megkérdőjelezni vagy bagatellizálni.

A spanyolországi al-Kaida-per fő vádlottjai egy golyóálló üvegkalitkában. Fejenként hatvanezer év büntetésre számíthatnak Fotó: Reuters

Beismerte bűnösségét Zacarias Moussaoui marokkói születésű francia állampolgár, aki ellen az amerikai igazságszolgáltatás hat vádpontot hozott fel a szeptemberi merényletekkel kapcsolatban. Moussaouit hivatalos okmányainak hiányossága miatt 2001 augusztusában - tehát még az ikertornyok elleni támadások előtt - tartóztatták le Minnesota államban, ahol a férfi egy pilótaiskolába járt. A vádak szerint ő lett volna a huszadik gépeltérítő, aki - legutóbbi vallomása szerint - egyenesen a Fehér Háznak vezetett volna egy repülőgépet. A felhozott hat vádpont közül négyért - összeesküvés merényletek elkövetésére, repülőgép eltérítésére és megsemmisítésére, valamint tömegpusztító fegyverek bevetésére - halálbüntetés szabható ki, de a további két vádpont - konspiráció amerikai kormányzati tisztségviselők meggyilkolására és szövetségi tulajdonok megsemmisítésére - esetében is súlyos büntetés várható.

Moussaoui ugyan mind a hat esetben elismerte bűnösségét, vallomása azonban a szakemberek szerint nem tekinthető teljes mértékben hitelesnek, mivel az elmúlt évek során a férfi már többször is megváltoztatta nyilatkozatát.

Zacarias Moussaoui Fotók: Reuters

Legutóbbi vallomásában a férfi elismerte, hogy az al-Kaida tagja volt, és arra képezték ki, hogy repülőgépeket tereljen el és vezessen neki valamilyen amerikai épületnek. Ugyanakkor tagadta, hogy köze lenne a szeptember 11-ei merényletekhez, és azt állította, hogy azért érkezett az Egyesült Államokba, hogy egy összeesküvés részeként repülőgépet használjon fel tömegpusztító fegyverként a Fehér Ház ellen, de leszögezte: ez a konspiráció nem kapcsolódott a szeptember 11-ei támadásokhoz. A nyomozók - akik már hozzászoktak a férfi kiszámíthatatlan véleményváltásaihoz - ugyanakkor azt állítják, eddig nem találtak semmi bizonyítékot az említett összeesküvésre vonatkozóan.
Az igazságügy-minisztérium képviselői azonban ragaszkodnak ahhoz a vádponthoz, hogy Moussaoui közvetlen részese volt a szeptember 11-ei összeesküvésnek, mivel a férfi korábban már elismerte, hogy félrevezette a nyomozókat a repülőiskolában való részvételének céljával kapcsolatban, és azt is bevallotta, hogy kapcsolatba került Oszama bin Ladennel is, aki őt személyesen választotta ki és ösztönözte arra, hogy „valósítsa meg álmait”. A 2003-ban kézre kerített Kalid Sejk Mohamed - a merényletek állítólagos kitervelője és bin Laden egyik jobb keze - a kihallgatások során szintén megerősítette, hogy Moussaouit a támadások tervezett második hullámába kívánták bevonni. Alberto Gonzales amerikai igazságügy-miniszter Moussaoui beismerő vallomása után kijelentette: többé nem fér kétség ahhoz, hogy a férfi részt vett az összeesküvésben, és hogy a kormányzat halálbüntetés kiszabását kéri majd.
Az óceán túlsó partján ugyanakkor Baltasar Garzón, Spanyolország első számú terrorizmusellenes bírója az al-Kaida huszonnégy feltételezett tagja ellen indított eljárást, amely - rekordot döntve - nemzetközi viszonylatban is az első olyan per, ahol tömeges felelősségre vonásra kerül sor a szeptember 11-ei merényletek a kapcsán. A bíró eredetileg negyvenegy személy ellen emelt vádat, azonban ezek közül tizenhetet még nem sikerült kézre keríteni. A vádlottak között szerepel az al-Kaida vezérkara - köztük maga Oszama bin Laden is -, valamint két brit állampolgárságú férfi is, akiket azonban a brit hatóságok nem adtak ki a per kezdetéig. Több vádlottat kapcsolatba hoztak a madridi merényletek előkészítésével és kitervelésével is, ez azonban majd egy későbbi per során kerül csak terítékre.
A per fő vádlottja a szíriai származású Imad Eddin Barakat Jarkasz vagy közismertebb nevén Abu Dada, akit a vádak szerint az al-Kaida spanyolországi sejtje vezetőjének tartanak. A 42 éves, hatgyermekes használtautó-kereskedő állítólagosan logisztikai támogatást nyújtott a szeptember 11-ei merényletek kitervelői és végrehajtói számára. Yarkas önkéntes jelentkezőket toborzott az al-Kaida számára, majd megszervezte afgán, indonéz és boszniai terroristakiképző táborokba történő kiutazásukat. Yarkas többek között részt vett annak a terrorista csúcstalálkozónak a megszervezésében is, amelyen a merénylők vezetője, Mohamed Atta is megjelent a spanyolországi Tarragonában, 2001 júliusában, és ahol a merényletek konkrét tervei is megszülettek. A per másik két fő vádlottja a 33 éves marokkói Drisz Csebli, aki szintén részt vett a találkozó megszervezésében, és a 39 éves szíriai születésű Gasub al-Abrasz Galjun, aki még 1997-ben részletes videofelvételeket készített a World Trade Centerről és egyéb amerikai nevezetességekről. A felvételeket később az al-Kaida tagjainak adta át, amelyeket - Garzón bíró szerint - azok fel is használtak a támadások megtervezéséhez.

Barakat Yarkas (Abu Dada) 

A per az első olyan eljárás Spanyolországban - sőt Európában, és az egész világon is -, amely a globális terrorizmus kapcsán indult, és a szakértők szerint fontos jogi precedenst teremthet majd a madridi merényletek kitervelésével és végrehajtásával vádolt iszlám terroristák közelgő pere számára. A várhatóan három hónapig tartó eljárást Baltasar Garzón nyolcéves nyomozása előzte meg, aki már korábban is arra a megállapításra jutott, hogy iszlám militánsok szivárogtak be az országba, akik üzletemberként vagy egyszerű munkásokként, csendes, hétköznapi életet élve szabadon mozoghattak, miközben a színfalak mögött afgán kiképzőtáborokba toboroztak önkénteseket, erőszakra buzdítottak és az al-Kaida pénzmosási akcióiban vettek részt. Az ügyet tárgyaló bírók már három évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a terrorizmust illetően, hiszen a baszk szeparatista csoport, az ETA tevékenysége kapcsán számos ügyet tárgyaltak már. Bár a három fő vádlottra mintegy 62 ezer évnyi börtönbüntetést készülnek kiszabni - 25 évet a World Trade Centerben kioltott minden egyes életért -, a spanyol törvények értelmében azonban maximum 40 év börtönbüntetés adható.