Vissza a tartalomjegyzékhez

Tarik Demirkan
Tovább hallgat a szürke farkas

„Én az Isten akaratát hajtottam végre! Részt szeretnék venni II. János Pál pápa temetésén” - áll azon a kérvényen, amelyet Mehmet Ali Agca, a pápa ellen 1981-ben elkövetett merénylet főszereplője nyújtott be a török Igazságügyi Minisztériumhoz. Mehmet Ali Agca 1981. május 13-án lőtt rá a katolikus egyházfőre, és az olasz börtönökben töltött tizenkilenc év után kiadták a török hatóságoknak. Jelenleg az egyik isztambuli börtönben tölti újabb tizenhét éves börtönbüntetését, melyet egy török újságíró ellen 1980-ban elkövetett gyilkosságért szabtak ki rá.


Mehmet Ali Agca Isztambulban

Őrült? Vagy agyafúrt hidegvérű gyilkos? Ezek a kérdések azóta foglalkoztatják a nemzetközi sajtót, amióta a török szélsőjobboldali terrorista rendőrkézre került a római Szent Péter téren elkövetett merénylet után. Mehmet Ali Agca a kihallgatása során az első pillanattól kezdve ködösített. A tapasztalt olasz nyomozóknak és a komoly maffiaperekben edzett ügyészeknek nem sikerült semmilyen értékelhető információt kapniuk a „szürke farkas” Agcától. A török merénylő csak azt ismerte be, hogy igen, ő lőtt rá az egyházfőre - amit nem is lehetett tagadni, hiszen ott kapták el, kezében a merényletben használt fegyverrel -, de a merénylet okáról és megszervezésének körülményeiről nem volt hajlandó beszélni. Szerinte „isteni parancs” volt az indíttatás, ami nem szorul egyéb magyarázatra.
Sokan úgy gondolták akkor, hogy egy őrülttel állnak szemben. Azonban Agca ködösítési kísérletei azért is lehettek sikeresek, mert a Vatikán által is ismert, sőt szentesített fatimai jelenség elősegítette ezt. A portugáliai Fatimában a 20. század elején három gyerek által átélt látomások, amelyeket később a Vatikán is szentesített, állítólag tartalmaztak olyan titkokat, amelyek az egész 20. századra előre jelezték a Vatikán szempontjából fontos eseményeket. Ezek között az úgynevezett harmadik fatimai titok éppen a pápa elleni merényletről szólt. A harmadik fatimai titkot II. János Pál maga hozta nyilvánosságra, aki a cellájában látogatta meg Agcát, sőt egy gyűrűvel ajándékozta meg azt az embert, aki az életére tört. A golyó, amely a merénylő fegyveréből a pápa testébe fúródott, ma éppen a Fatimai Szűz Mária szobor koronáját ékesíti, bizonyítva, hogy a jóslat beteljesült.
Természetesen a világi hatóságokat nem szédítették el az égi jelekről szóló prédikációk. Mehmet Ali Agca fiatal kora ellenére is (a merénylet elkövetésekor csak huszonhárom éves volt) komoly tapasztalatokkal és kapcsolatokkal rendelkező terrorista volt. 1980-ban fényes nappal kocsijában kivégezte az akkori legnagyobb török újság liberális főszerkesztőjét. A török rendőrségnek szerencséje volt, a gyilkosság után szinte teljesen véletlenül rendőrkézre került, később azonban a katonai börtönből megszökött. Szakemberek szerint ez a szökés is bizonyítéka volt annak, hogy nem mindennapi terroristával állunk szemben, hiszen a rendkívüli állapot kihirdetése után lehetetlen lett volna komoly külső segítség nélkül megszökni egy olyan katonai börtönből, ahol Agca raboskodott.
Az olasz ügyészség által folytatott nyomozás során hamar felmerült egy bolgár-orosz nyom is. Eszerint a bolgárok segítettek a merénylet megszervezésében, sőt az olasz rendőrség előzetes letartóztatásba helyezett három bolgár állampolgárt. Pár hónap után azonban az olasz bíróság bizonyítékok hiányában kénytelen volt szabadon engedni őket. A világpolitika akkoriban alkalmas volt rá, hogy ilyen feltételezések híveket szerezzenek maguknak, hiszen ott volt a lengyel Szolidaritás, amely elindította az olvadási folyamatot a szovjet blokkban, és sokak szerint ebben a lengyel származású pápának is szerepe lehetett, ha semmi mással nem is, de a morális támogatás révén. 
Az elmúlt napokban újra fellángoltak a viták Agca személye és a merényletben vállalt szerepe körül. Az olasz újságok szerint van rá remény, hogy a merényletet eddig övező ködfüggöny eloszoljon. Ugyanis a merénylet után majdnem huszonöt évvel állítólag előkerültek bizonyos iratok, amelyek sejtetik, hogy a szovjet blokk titkos szervezeteinek lehetett közük a merénylethez. Az olasz újságok szerint ezek a dokumentumok, amelyek jelenleg bolgár állami archívumokban vannak, a hírhedt kelet-német titkosszolgálat, a Stasi kéznyomait viselik.
Az olasz sajtó szerint ezek az információk az akkori bolgár kapcsolatokat feszegető per ügyészétől, Ferdinando Imposimatótól származnak. Mindenesetre az olasz parlament ez ügyben újabb bizottságot hozott létre a múlt héten, hogy értékelje az újabb állításokat. Egyes hírek szerint az sem lehetetlen, hogy közel huszonöt év múltán újra kihallgatják Mehmet Ali Agcát.
Agca, aki állítólag éppen az önéletrajzi könyvén dolgozik, az újabb hírekre szokása szerint megint ködösítésekkel reagált. Azt mondta, hogy „a Vatikánnak bizonyára a saját háza táját is meg kell vizsgálnia, hiszen mindenki számára világos, hogy egy ekkora horderejű merényletet nem lehetett volna vatikáni kapcsolatok nélkül végrehajtani”.
A török állam aligha fogja megadni az engedélyt arra, hogy Agca, akár rendőri kísérettel, Rómába utazzon a temetésre, mint ahogyan azt kérvényezte. A merénylő ügyvédje máris kijelentette, hogy ha nem kapnak engedélyt, akkor Mehmet Ali Agcát a testvére fogja képviselni. Agca árnyéka tehát mindenképpen jelen lesz a pénteki temetési szertartáson.