Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Lehetetlen javaslat

Akár még csalódást is jelenthet az Adóreform Bizottság javaslata, ugyanis - az első olvasat szerint legalábbis - várhatóan sem könnyebbséget, sem versenyképesség-javítást nem hoz az adófizetők számára. Draskovics Tibor pénzügyminiszter adóreformot beharangozó szlogenje, miszerint a cél az, hogy „többen, egyszerűbben, kevesebb adót fizessenek”, nem köszön vissza az Akar László vezette bizottsági javaslatcsomagból. Az elképzeléseket nemcsak az ellenzéki Fidesz, hanem a koalíciós partner is támadja.


Az Adóreform Bizottság alakuló ülése a Parlament Munkácsy-termében Fotó: MTI

Az Adóreform Bizottság kéthavi munkálkodása nyomán elkészült közel ötvenoldalas tanulmány számos adót érint, így az szja-t, az áfát, az evát, az iparűzési adót vagy éppen a társadalombiztosítási járulékokat. Nem hoz azonban a szó szorosan vett értelmében reformot, nincsen mögötte a nagy ellátó rendszereket érintő reform, sem érezhető könnyebbséget. A kreálmányt mind politikai, mind vállalkozói oldalról bírálat érte. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kijelentette, nem támogatják a javaslatokat, hiszen mint mondta, ezekből nem köszönnek vissza a liberálisok által megfogalmazott elképzelések. Kuncze azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy zárják le a bizottság tevékenységét, és kezdjenek tárgyalásokat arról, milyen lépéseket lehet tenni az adócsökkentés érdekében. 
Varga Mihály volt pénzügyminiszter így kommentálta a jelentést: „vajúdtak a hegyek, de még egeret sem szültek”. A fideszes politikus úgy látja, csupán a lapok újraelosztása történt az adóreform kapcsán, de tényleges adócsökkentés nem. 
A bizottság két variánssal állt elő. Az egyik szerint 2006-ban 1,7 millióra emelkedne az szja felső kulcsának határa, egy évre rá pedig 2,5 millióra ugrana. Ugyanakkor 2006-tól hároméves átmeneti időszakra 3 százalékos külön nyereségadót vetnének ki a vállalkozókra, ezzel a nyereségadó a jelenlegi 16 százalékról 19 százalékra növekszik. A javaslatcsomag B variánsa ennél több pozitívumot tartalmaz. Szintén bevezetnék az említett 3 százalékos átmeneti nyereségadó-növekedést, ám 2008-tól a nyereségadó 14 százalékra csökkenne. Háromkulcsosra duzzadna az szja-tábla: már jövőre egy 25 százalékos kulcs lépne be 1,5-2 millió között, 2007-től pedig 2,5 millióra emelkedne a felső sáv. A bizottság szerint érdemes lenne a szociális jellegű, családi kedvezmények átalakítása is. Az szja-sávhatár jövőbeni emelésével párhuzamosan indokoltnak tartják a kedvezmények teljes kizárását azok esetében, akik elérik ezt a limitet.
Számos kedvezmény megszüntetését javasolja a bizottság. Ennek értelmében fokozatosan megszűnhetnek az oktatáshoz kötődő kedvezmények és a Sulinet. Hasonló sorsra juthat a lakáshitelhez kötődő kedvezmény is, azzal a kikötéssel, hogy a szerzett jogok utólagosan nem vesztenék hatályukat, tehát csak azokra vonatkoznának az új feltételek, akik 2007-től igényelnek hitelt. Támogatnák ugyanakkor a hosszú távú, öngondoskodást célzó megtakarításokat, mint például az önkéntes pénztári, élet- és nyugdíjbiztosításokat. 
Az elképzelések szerint a sokat vitatott áfakulcscsökkentésről is véleményt fogalmazott a bizottság. Egy vagy két lépésben a mostani 25 százalékos kulcs 20 százalékra mérséklődne, míg az 5 százalékos kulcs lényegében a mai körben fennmaradna. A bizottsági tagok jelentésükben bevallják, hogy ez némi (0,1-0,2 százalékos) áremelkedést vonna magával, ami a társadalom különböző rétegeiben eltérő mértékben jelenne meg. Az infláció emelkedése jobban érintené az alacsonyabb jövedelműeket, a nyugdíjasokat, a többgyermekes családokat. Őket jövedelempolitikai eszközökkel kellene kompenzálni - olvasható a jelentésben. Az áfakulcsváltozást 2005 októbere és 2007 októbere között javasolja végrehajtani két lépésben. 
A bizottsági tagok indokoltnak nevezték az adómentes, illetve kedvezményesen adózó természetbeni juttatások korlátozását is. 
A jövőre nézve elképzelhető a tőkejövedelmek és a vállalkozási célú ingatlanok értékalapú megadóztatása is. Már jövőre alapterület szerint számított magasabb adómérték-határokat javasol meghatározni a bizottság. Fokozatosan megszűnne az egészségügyi hozzájárulás, első lépésként az idén november 1-jétől, másodikként pedig jövő év negyedik negyedévétől. Szintén megszűnne az iparűzési adó is 2008-tól. Az önkormányzati finanszírozásban már 2007-től belépne az szja alsó kulcsa szerinti, jelenleg 18 százalékos tétel. A csökkenés már jövőre elkezdődne, 2006-ban egy százalékkal, 2007-ben további 0,5 százalékkal mérséklődne ez az adónem. Emelkedne viszont az egészségbiztosítási járulék. Az elképzelés szerint évente fél százalékponttal nőne a teher. 
Változást javasol a bizottság a társasági adóval kapcsolatban is. Az első 5 millió forint adóalapra csupán 10 százalékos adót kellene fizetni, abban az esetben, ha a vállalkozó lemond az adókedvezményekről.
Jó hír lehet az „eva-pártiaknak” az az elképzelés, miszerint a magasabb költségigényű tevékenységet folytató vállalkozók (például termelők, kereskedők) is beléphetnének ebbe a körbe, ők 10 százalékos egyszerűsített vállalkozói adót fizetnének, míg a többi esetben maradna a jelenlegi 15 százalék. 
Újabb minimálbérek bevezetéséről szóló elképzelés is napvilágot látott, miszerint egy általános minimálbér mellett középfokú és szakképzettségekhez, valamint felsőfokú végzettségekhez köthető minimálbért állapítanának meg.