Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Mindent vagy semmit

Az egyik oldalon Orbán Viktor szavahihetősége, a mások oldalon az Élet és Irodalom című hetilap hitele forog kockán annak kapcsán, hogy igaz-e: a volt miniszterelnök még hivatali idejében részt vett egy, az akkoriban felesége résztulajdonában álló tokaji borászkodással foglalkozó kft. taggyűlésén. 

Az ÉS által közölt, eredetinek mondott jegyzőkönyvek semmilyen bűncselekményre nem utalnak, egyetlen adóforint sem látta kárát a kft. működésének, mindöszsze olyan tervekről olvashattunk benne, amelyek meg sem valósultak - többek között azért sem, mert jött a kormányváltás. A hetilap és a Fidesz politikai ellenfelei azonban azt sérelmezik, hogy a hivatalban levő miniszterelnök olyan terveket fogalmazott meg, amelyet a végrehajtó hatalom fejeként nem tehet, mert az a hatalmával való visszaélésre utal. 
Az ÉS szerint Orbán Viktor 2001-ben az állami tulajdonú, jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező Tokaj Kereskedőház Rt.-ről mondta: „Mi közvetlenül nem vehetünk meg semmit a kereskedőháztól, forgácsokat le lehet választani az ésszerű vagyongazdálkodás keretében a kereskedőháztól.” Mindez olyan szövegkörnyezetben hangzott el, amikor a diskurzus a többi kft-tag által szorgalmazott „kimazsolázásról” szólt. Az állami támogatásokkal kapcsolatban pedig a hetilap azt idézi, hogy a miniszterelnök azt javasolja: „Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet.”
Kovács Zoltán, a lap főszerkesztője azonban a „legdurvább” kijelentésnek az egyik kft-tag - egyébként ügyvéd - Szász Attila kijelentését tartotta: „Dolgozom a Hegyalja-törvényen.” A főszerkesztő szerint ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a jelenlévők nem egyszerűen „leforgácsolni” tervezték az állami tulajdont, de megkezdik az állam bekebelezését is. A törvényhozást magát rendelnék alá a kft. tulajdonszerzéseinek, és bár Orbánnak ez már érezhetően kezd sok és kínos lenni - sietve kijelenti, hogy közvetlenül nem vásárolhatnak semmit -, a törvénymódosítás hallatán nem áll föl, nem megy el, ott marad, és tudomásul veszi a cég valószínűsíthetően szellemi atyjának, Kékessy Dezsőnek a segítő szándékát: „Segítek, hozom a francia példákat.” 
Orbán Viktor az ügy kipattanását követően elég hamar kiállt a nyilvánosság elé, és azt nyilatkozta: „Soha semmilyen taggyűlésen nem vettem részt, sem miniszterelnök koromban, sem azóta. Egy kft. taggyűlésén a tagok vehetnek részt.”
Az ÉS erre az érvre azt állítja: egy kft. taggyűlésén a tagok beleegyezésével bárki részt vehet. Ráadásul Orbán feleségének a kft.-je egyben a férj kft.-je is mint házasság alatt szerzett közös vagyon.
Később Répássy Róbert fideszes képviselő - civilben ügyvéd - vette át Orbán „védelmét”. A politikus azt állította, hogy kikérték a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Cégbíróságtól Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. összes taggyűlési jegyzőkönyvét. Az Orbán Viktor nevével összefüggésbe hozott cég összesen kilenc taggyűlést tartott, de ezek között egyetlen olyan sem található, amelyre alapozhatóak a fent említett vádak. A kikért taggyűlési jegyzőkönyvek ismeretében bizonyított, hogy azok az állítások, melyekkel Orbán Viktort támadják, hazugok, azok célja, elterelni a figyelmet Gyurcsány és az MSZP népszerűségvesztéséről, valamint a Tokaj Kereskedőház Rt. szocialisták által végrehajtott bujtatott privatizációjáról. 
Révész Máriusz pedig azt jelentette be, hogy a Fidesz jogászai vizsgálják, milyen formában vegyenek jogi elégtételt az Élet és Irodalommal szemben az Orbán Viktort ért rágalmak miatt. 
Duda Attila ügyvéd, a jegyzőkönyvek állítólagos hitelesítője a Magyar Nemzetben a botrány kirobbanást követő egy héttel kijelentette: „Meglepetéssel olvastam el ezeket a szövegeket, és természetesen összehasonlítottam őket a birtokomban levő hivatalos iratokkal. Semmi közük nincs egymáshoz, az idézett részekben egyáltalán nem egyeznek. (...) Csak arra tudok gondolni, hogy a hivatalos jegyzőkönyv anyagát valamilyen okból kiegészítették, megmásították, illetve apokrif részeket illesztettek hozzájuk.” 
Az Élet és Irodalom továbbra is kitart amellett, hogy hiteles dokumentumokat közöltek. Kovács Zoltán főszerkesztő lapunknak sem kívánta elmondani, milyen forrásból jutottak a jegyzőkönyvekhez, bizonyítékaikat a bíróság vagy az e tárgyban életre hívott parlamenti vizsgálóbizottság előtt mutatják be. Egyébként lapzártánkig nem érkezett hozzájuk arról semmilyen értesítés, hogy Orbán Viktor vagy a Fidesz bírósági eljárást indított volna ellenük. 
A fővárosi közéletben azonban tartja magát az a nézet, hogy az ominózus feljegyzések az egyik kft.-tag banális válóperes vagyonmegosztási vitája során kerültek ki. Ha ez igaz, valamint a feljegyzésekről hitelt érdemlően bebizonyosodik hitelességük, az ügy Orbán Viktor politikai karrierjének a banánhéjává válhat.