Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Madrid árnyai Londonban

A brit parlament alsó- és felsőháza közel egy héten keresztül „dobálta” egymásnak az új terrorellenes törvénytervezetet, mígnem egy példa nélküli hosszúságú - közel harmincórás - ülés végén a kormány által felkínált engedmények fejében a Lordok Háza beadta a derekát, és jóváhagyta a tervezetet. Az új törvényt azonban már a munkáspárti többséggel bíró alsóházon is rendkívül nehezen, csak engedmények árán sikerült átpréselni, hiszen az számos politikus és emberi jogi szervezet szerint alapvető polgári jogokat csorbít. 


Tony Blair köszönti II. Erzsébet királynőt. Mindenáron megvédeni az alattvalókat Fotók: Reuters

A Tony Blair által vezetett tábor szerint ugyanakkor a törvény elfogadása már halaszthatatlan volt, hiszen a régi aktus hatályát vesztette, miközben - a Scotland Yard szerint - Nagy-Britannia földjén több száz olyan személy él, aki megjárta Oszama bin Laden kiképző táborait. Sokan attól tartanak, hogy a tavalyi spanyolországi eseményekhez hasonlóan az al-Kaida a közelgő, májusra tervezett brit választások kimenetelét is befolyásolni akarja majd.
Az új törvényre azért volt szükség, mert a 2001. szeptember 11-e után meghozott brit terrorizmusellenes törvényt a Legfelsőbb Bíróság tavaly decemberben alkotmányellenesnek minősítette, és annak hatálya idén március 13-án lejárt. Ennek fényében szigorú feltételek mellett, ideiglenesen szabadlábra kellett helyezni nyolc, terrorista tevékenységgel vádolt külföldi származású személyt, akiket bírósági eljárás nélkül már több mint három éve tartottak fogva az ország legszigorúbb börtöneiben. A frissen szabadultak között van például a szíriai származású Abu Katada, akinek nevét a spanyol hatóságok kapcsolatba hozták a madridi robbantásokkal is, és egyenesen Oszama bin Laden „európai szellemi nagykövetének” nevezték. Az újonnan elfogadott törvény korlátozásai azonban már a szabadon engedett foglyokra is vonatkoznak: eszerint kijárási tilalom alatt állnak; csak olyan személyekkel találkozhatnak, akiket a Belügyminisztérium engedélyez; testükön elektronikus mozgáskövetőt kell viselniük; továbbá nem használhatnak mobiltelefont és internetet sem, Abu Katada pedig a mecsetbeli összejöveteleket sem látogathatja.
Miután a Lordok Háza négyszer is visszadobta az ominózus tervezetet, egy automatikus elévülésről szóló záradék beépítését követelve, a Belügyminisztérium végül beleegyezett, hogy a törvényt egy év múlva felülvizsgálják. A kormány 2005 őszén amúgy is egy újabb terrorellenes törvényjavaslatot terjeszt majd be, amelyre vonatkozóan hosszas parlamenti vizsgálódás indul. 2006 márciusában egy független jelentés értékeli az addig érvényben lévő törvényt és ennek javaslatait, valamint a képviselők indítványait be lehet majd építeni az új, végleges tervezetbe, amely már akár jövő nyáron jogerőre emelkedhet. Így az ellentábor kedélyei némileg lecsitultak, mivel a most elfogadott törvény előreláthatóan egy évig lesz csak hatályban.
Mindeközben a nemzetbiztonsági szolgálat olyan figyelmeztetést kíván kiadni, amely felhívja azokat az iskolákat, közösségi házakat és egyházi épületeket, ahol szavazóállomásokat állítanak majd fel májusban, hogy gondoskodjanak a helyiségek fokozott biztonságáról: állítsanak üzembe megfigyelő kamerákat, és ellenőrizzék, hogy nem rejtett-e valaki bombát az épületekbe. A politikusok ugyanis egyre inkább tartanak attól, hogy a madridi eseményeken felbuzdulva a terroristák a brit választások kimenetelét is befolyásolni akarják majd valamilyen látványos akcióval. Tony Blair szerint „Ha a madridihoz hasonló szörnyűségek történnek itt is, akkor senki nem fog majd panaszkodni, hogy a mostani törvény túlságosan szigorú volt.”