Vissza a tartalomjegyzékhez

Papp Levente
Színvonal alatt

Mindig fájdalmas arról hallani, illetve tapasztalatot szerezni, milyen nagy lemaradásban vannak a magyar bérek a nyugati országokhoz képest. EU-tagországként ez a különbség, ha lehet még erőteljesebb, még jobban kimutatható. A legfrissebb felmérés szerint a volt szocialista országok közül a magyar jövedelmek a legmagasabbak, ez azonban sovány vigasz, tudván, hogy a dánok tízszer többet keresnek, mint mi.


Egy moldáv asszony leadja a szavazatát. Szegénységbe süllyedve Fotó: Reuters

Az Európai Munkaadók Szövetsége, a FedEE felméréséből kiderült, hogy Dániában és Svájcban a legmagasabbak a bérek. A hazai bérek a dánnak a tizedét éri el, a hazai jövedelmek vásárlóereje pedig alig haladja meg az európai átlag felét. 
Nem véletlen, hogy viszonylag kisebb államok vezetik a toplistát. Általában a fejlett kis országok átlagai messze megelőzik a domináns nagyhatalmakét, mint például Németországét, vagy Franciaországét, mivel itt a munkanélküliek, a bevándorlók és a hátrányos helyzetűek száma mindig nagyobb, mint a kis eminens államokban. A középmezőnyben ezért a „nagyok”, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia találhatók 67 és 48 ponttal. Magyarország feljövőben van, 13 pontjával az összes szocialista utódállamot megelőzi, ami meglepetés, hiszen a rendszerváltás óta már nem feltétlenül mi vagyunk a „legvidámabb barakk”. Románia 5 pontjához képest nem is rossz az eredmény, de egy pillanatig sem felejtjük el, van még mit javítani. Mögöttünk leszakadva Románia és a szovjet utódállamok következnek. A statisztika rávilágít a kontinens egyes országainak hatalmas fejlettségi szintkülönbségére is. A számok egészen riasztóak. Dániában például közel hetvenszer annyit keresnek az emberek, mint Moldovában, ám két éve a különbség még nyolcvanhétszeres volt. 
A FedEE kutatásai szerint évről évre csökken a különbség az európai fizetések között. Ennek fő oka, hogy a nyugat-európai fizetések kevéssé emelkednek, mint a kelet-európaiak. Statisztikailag már feljövőben vagyunk, azonban a munkavállalók még korántsem elégedettek béreikkel. A Hewitt Inside tanácsadócég felmérései szerint a hazai bérrendszer még mindig nem eléggé teljesítményorientált, és főképpen nem fejezi ki az egyéni képességek és teljesítmények különbségeit. Pedig a munkaadók zöme a teljesítményarányos bérezés mellett tört lándzsát. A fő probléma az, hogy az összességében alacsony fizetések között nehéz differenciálni, ezért a rosszabbul dolgozók nem sokkal keresnek kevesebbet, mint a szorgalmasabb társaik. Még bőven van mit tenni a differenciálás terén a munkaadóknak. Nyugat-Európában egyre lassul a bérek növekedése, mivel a versenyképesség megtartása miatt nem emelhetik a vállalatok a költségeiket. Kelet-Európában ezzel szemben folyamatosan emelkednek a bérek, ennek fő oka az, hogy egyre több multinacionális vállalat jelenik meg a piacon. A multik válogatnak a munkaerőpiacon, mivel a helyieknél magasabb fizetésekkel és bőségesebb juttatásokkal csábítják a szakképzett alkalmazottakat. Számos multi már nem is gondolkodik nyugat-európai fejlesztésekben, ugyanis a jóval olcsóbb infrastruktúra és munkaerő egyértelműen keletre vonzza őket. A Peugeot vezetői az első kelet-európai gyárépítésükkel kapcsolatosan kijelentették, hogy nem is terveznek a jövőben Nyugat-Európában gyárat építeni. 
A másik fontos mutató, ami a bérek mellett az emberek hangulatát befolyásolja, a pénzük vásárlóértéke. Az elmúlt évekhez képest ezen a területen is pozitív tendenciák láthatóak, de itt is nagy a lemaradásunk a Nyugathoz képest. A GfK piackutató intézet 29 európai országban végzett felmérései szerint a magyar lakosság vásárlóereje az európai átlag felét éri el csupán. A GfK egy termék- és szolgáltatáscsomag adott országbeli árát és az átlagfizetéseket hasonlította össze. A vásárlóerő paritásos vizsgálata szerint Lichtenstein, Luxemburg és Svájc évi 30 ezer euró per fő körüli jövedelemmel vezet, a németek fejenkénti 15 ezer eurója a középmezőnyre elég. Magyarország 8 ezer euróval a német átlag felét éri el. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy a német jövedelmek felét keressük meg itthon, hanem a hazai vásárlóerő tekintetében igaz csak az arány. Persze, ha külföldre utazunk, akkor a különbség megsokszorozódik, mivel hazánkban a szolgáltatások és áruk nagyobb része valamivel a nyugat-európai árszínvonal alatt van. Az erős forint és a gyenge dollár most kedvez a hazai fogyasztóknak, az exportra termelő cégeket azonban nem érinti jól, így végül is a gazdasági növekedést gátolja. A BBC a forint értékéről kérdezte a magyar vásárlókat, némelyek szerint kis javulás érezhető, mások szerint egyre kevesebbet ér a pénzünk.