Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt
Felnyílik-e minden akta?

A pesszimista várakozások ellenére nem egy felpuhított törvényjavaslatot terjesztett Hiller István szocialista pártelnök és az MSZP-frakció vezérkara a T. Ház elé. Bár az előjelek azt sugallták, hogy többször is kísérlet történt a javaslat „megtorpedózására”, de információink szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemcsak a nyilvánosság előtt, hanem a háttér-megbeszéléséken is kiállt a „kemény” törvény mellett. A javaslat ebben a formájában teljesítené a miniszterelnök kérését: „ne legyenek olyan kivételezett társadalmi csoportok, amelyek elrejthetik saját múltjukat a nyilvánosság előtt”.


Szita Károly kaposvári polgármester és a róla készült beszervezési karton. Elébe mehetett volna Fotó: MTI

A törvényjavaslat három elemben hozna újat. Egyrészt a Történeti Levéltár nemcsak a közvetlenül érintettek, hanem egy úgynevezett „harmadik személynek” is kiadná a kért anyagokat, és az úgynevezett „anonimálás” is jelentősen csökkenne. (Ma az ügynökök nevét is, és számos lényeges részletet kitakarnak a dokumentumokból, ezért általában csak a közeli rokonok és a jó ismerősök jönnek rá a kis részletekből a besúgók kilétére). Magyarán az előterjesztés értelmében lényegesen bővülne a megismerhető adatok köre. 
Emellett létrejönne egy Tudományos Tanácsadó Testület is a levéltár mellett, amely részben civil történészekből, részben a kormány által javasolt személyekből állna. Ez a „civil” testület „átvenne” bizonyos jogokat (például perlési jogot) a levéltártól, illetve az állambiztonsági iratokban szereplő adatok minősítésének felülvizsgálatában, és az iratok internetes közzétételénél rendelkezne hatáskörrel.

Itt elérkeztünk a harmadik új elemig, az internetes hozzáférésig. A törvényjavaslat ugyanis a levéltárban kezelt valamennyi állambiztonsági irat internetes közzétételét tűzi ki célul. Ráadásul valamiféle sorrendet is előírna, hogy ne a lényegtelen adatok kerüljenek először ki a világhálóra és a lényeges csak tíz év múlva. Mint a javaslat általános indoklása tartalmazza: „az állambiztonsági szervekkel együttműködő vagy azok alkalmazásában álló személyek azonosításához szükséges információkat (…) elsőként kell az interneten közzétenni”. Mivel a 6-os kartonok önmagukban nem bizonyítják az együttműködést, ezek közzétételére csak akkor kerül sor, ha bizonyítható, hogy azokhoz tartozott „B”- (beszervezési) vagy „M”- dosszié (munkadosszié). 
Az internetes hozzáférés komolyságát jelzi, hogy a kutatómunkához nélkülözhetetlen iratokat a digitalizálás kezdetén hozzáférhetővé tennék. Így például a levéltár által kezelt iktatókönyveket, parancskönyveket éves terveket, azok lezárásait, valamint az operatív tisztek saját naplóit. Emellett nyilvánosságra hoznák a titkos és a szigorúan titkos tisztek kinevezési okmányait.
Az MSZP által benyújtott törvényjavaslatot szakmai terminus szerint nem ügynök-, hanem úgynevezett dossziétörvénynek nevezhetjük. E szerint nem az ügynökök neveit hozzák listaszerűen nyilvánosságra, nem is valamilyen szempontú átvilágítás alapján zárják ki a közéletből az egykori ügynököket, hanem a nemzetbiztonsági érdekeket már nem sértő dokumentumokat hozzák minden más szempont kihagyásával nyilvánosságra. Ezzel elkerülhető, hogy - miként vitatéma is volt - például az egyházi vagy szakszervezeti vezetők esetleges érintettsége rejtve maradjon. 
A Fidesz első reakciója azt jelzi, hogy valamelyest egyetértenek a benyújtott koncepcióval, hiszen mindössze annyit jelentettek be, hogy alkotmánymódosítást kezdeményeznek azért, hogy kizárják a közhatalomból, aki 1990 előtt magyar állampolgárokkal szemben, szabad akaratából állambiztonsági tevékenységet végzett. Demeter Ervin, a Fidesz szakpolitikusa a Heteknek adott interjújában (lásd keretes írásunk) kilátásba helyezte, hogy a szocialista javaslatnál nagyobb nyilvánosságot biztosító módosításra tesznek javaslatot.
Bár a kisebbik koalíciós párt támogatja a szocialista frakció javaslatát, de továbbra is „benyújtva” hagyja az átvilágítást bővítő módosítását. Ennek indoka, hogy megvárják; ebben a szellemben „túléli-e” az MSZP-s javaslat a parlamenti köröket.