Vissza a tartalomjegyzékhez


Vajúdnak, aggódnak, birkóznak

Az adatvédelmi biztos szerint a szocialisták nyilvánosságra hozott ügynöktörvény-tervezete aggályos, mert sérülhet a megfigyeltek és a „harmadik személyek” információs önrendelkezési joga. A miniszterelnök szerint viszont jó, de nem elég bátor, amit a Burány Sándor által koordinált jogászcsapat alkotott ügynök-ügyben eddig. Egy kormány közeli forrásunk azt állította, akár alkotmánymódosításra - vagyis az ellenzék támogatásának kérésére - is sor kerülhet a teljes nyilvánosságra hozatal megvalósításához. Mécs Imre szabaddemokrata képviselő szerint a Gyurcsány-kormány a morális tőkéjét kockáztatja, ha egy felpuhított törvénytervezetet tesz le az asztalra. 

Az adatvédelmi ombudsman kedden küldte el állásfoglalását Burány Sándornak a tervezettel kapcsolatban. Péterfalvi Attila a Heteknek kifejtette: több ponton is aggályosnak tartja a javaslatot. 
A legszembetűnőbb hibája a törvénytervezetnek, hogy „a megfigyeltek és a harmadik személyek információs önrendelkezési joga sérülne a megvalósulás esetén”. Példaként vázolt egy esetet: ha a titkosszolgálat a rendszerváltás előtt mondjuk becsöngetett valakihez, hogy az illető a lakásból figyeljen meg egy másik lakást vagy valakit, akkor a tulajdonos anélkül, hogy tudomása lett volna róla, operatív kapcsolatba került a szolgálatokkal, a tudta nélkül nyilvántartásba vették. Arról, hogy a miniszterelnök akár az alkotmány módosítására is kész a törvény érdekében, az ombudsman azt mondta: szerinte ez nem jogállami megoldás, mert ez a lépés az alkotmánybíróság normakontrolljának lehetőségét zárná ki. 
Boross Péter egykori titkosszolgálati miniszter, későbbi miniszterelnök úgy látja: pártpolitikai célokról, népszerűség keresésről szólnak a titkos szolgálati adatok, ügynök-listák nyilvánosságra hozatalára tett ígéretek. A volt miniszterelnök legszívesebben csak egy szomorú legyintéssel reagálna a jelenlegi helyzetre. Mivel azonban sokkal komolyabb ügyről van szó, inkább figyelmeztet: ezen a területen veszélyes megfontolatlan, elhamarkodott döntéseket hozni. „Itt nemzetbiztonságról, terrorelhárításról, az ország biztonságát érintő kérdésekről van szó. Ez komoly felelősség, nem illik felelőtlen közhangulat-javító ígéreteket tenni” - mondta a Heteknek Boross. Aki a teljes nyilvánosságra hozatalt emlegeti, az mindig ugyanazokba a falakba ütközik, legyen az bármelyik oldalon álló politikus -, állítja a volt miniszterelnök, aki - folytatta - maga is végigjárta ezt a kálváriát, és nem érti, hogy miért állítják az SZDSZ politikusai, hogy csupán ők azok, akik már tizenöt éve a teljes nyilvánosságra hozatal hívei. A szocialista törvénytervezet sorsáról szólva Boross Péter úgy véli: elképzelhető, hogy a parlamentben megszavazzák, mert az ellenzék nem akar olyan színben feltűnni, mintha takargatni valójuk volna ügynökkérdésben. Az alkotmánybíróság azonban valószínűleg aggályosnak tartja majd a törvényt és megvétózza. „Akkor majd lehet azt mondani: kérem, mi megpróbáltuk, mindent megtettünk, de nem sikerült” - vázolta a lehetséges jövőt Boross Péter. A volt miniszterelnök szerint újra titkosítani kellene a levéltári adatokat, mert ma a politikai sárdobálás eszközévé váltak azok, és mindenki kedvére válogathat közöttük, ennek ideje lenne véget vetni. 
„Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek” - mondta az SZDSZ képviselője, Mécs Imre lapunknak a törvénytervezet legutóbbi változatáról. 
A törvényjavaslatot alkotók naivitására úgy látszik rádöbbent a miniszterelnök is, aki szintén elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot - emlékeztetett Mécs. „Ez nem más, mint a meglevő törvény kisebb mértékű átszabása” - jelentette ki a politikus hozzátéve, hogy azokból a célokból, amelyeket Hiller István, majd Gyurcsány Ferenc jelentett be egy hónappal ezelőtt - az állambiztonsági levéltár teljes anyagainak nyilvánosságra hozatalát -, a jelen tervezet szerint szinte semmi sem valósul meg. Az MSZP-nek nem a titkosszolgálatokhoz közeli emberekkel, Boross Péter és Gálszécsy András egykori titokminiszterekkel kellett volna konzultálnia az előterjesztés ügyében. „Ők körmük szakadtáig védenek minden egyes papírfecnit a nyilvánosságtól, mert a szolgálatokkal való kapcsolatukban ez a fajta szemlélet szinte rájuk ragadt. Történészekkel, szakértőkkel, a levéltári vezetőkkel és a koalíciós partnerrel, kellett volna egyeztetni” - véli Mécs Imre. A politikus nehezményezte, hogy velük még csak nem is egyeztettek a tervezet készítői, pedig tizenöt éves tapasztalat áll mögöttük. „Most kíváncsian várom a fejleményeket, mert Gyurcsány Ferenc talán rádöbbentette Burány képviselő urat arra a jóindulatú naivitására, ami ezen a területen nem éppen célravezető.”