Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Kényszerű adóreform

Zene a füleknek. Nemcsak a vállalkozóknak, hanem a magánszemélyeknek is jó hír lehet - ha megvalósul - a miniszterelnök által beharangozott és kilátásba helyezett radikális adócsökkentés. A hét elején Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérte a pénzügyminisztert és a nagyobb szakmai szervezeteket annak megvitatására, miként lehetséges egy bátor és jelentős adócsökkentést végrehajtani - akár még az idén. A miniszterelnök példának állította Szlovákiát, ahol az egy évvel ezelőtt bevezetett radikális adócsökkentés mára egyértelműen mutatja a gyümölcseit. 


Draskovics Tibor, Gyurcsány Ferenc és Kóka János. A magyar gazdaság vezérei Fotó: MTI

Talán az egyre erősödő európai adóverseny nyomására érezte úgy a kormány, hogy szükséges a sürgős, határozott lépés az adócsökkentést illetően. Az elmúlt években egyre erőteljesebbé válik ugyanis világszerte, és az EU-ban is az országok közötti adócsökkentési verseny. Tavaly Szlovákia rukkolt elő egy meglepően merész lépéssel. Egykulcsossá, 19 százalékossá tette az szja-t, az áfát, és a társasági adót, az idén pedig Románia tett hasonló lépést. A szlovák minta tehát „ragadós”. Nem véletlen, hiszen egyetlen év alatt látványosan megugrott az északi szomszédunk tőkevonzó képessége, dinamikusan nő a gazdaság, soha ennyi tőke nem áramlott a szlovák gazdaságba, így kis túlzással élve, befektetői paradicsommá vált. Leginkább az autógyártó cégek lelkesedése mutatható ki: a Kia, a Peugeot, a Ford, és a Hyundai mind itt építették ki a termelőbázisukat. Az új beruházásoknak köszönhetően 13 ezer 500 új munkahely jött létre egy év alatt. A Világbank szerint Szlovákia „a világ leginkább reformorientált gazdasága”, mások „Közép-Európa kistigrisének” nevezik. 
Gyurcsány Ferenc példának állította a szlovák bátor és jelentős adóreformot, és pénzügyminiszterének feladatul szabta egy radikális adóreform hatásainak vizsgálatát. Mint mondta, elsősorban az áfa, az iparűzési adó, és a munkabérekre rakódó terhek csökkentésére kell megoldást találni, a csökkentést akár már az idén elképzelhetőnek tartva.
A sürgetés mögött a magyar gazdaság versenyképességének romlása áll. Gazdasági szakemberek évek óta próbálkoznak felhívni a kormány(ok) figyelmét hazánk versenyképességének drasztikus romlására, az adók túlzóan magas voltára, melyek az ország hosszú távú fejlődésének, az uniós életszínvonalhoz való felzárkózásnak egyre nagyobb akadályát jelentik. A gyors megoldás keresése jegyében a héten számos gazdasági szervezet vezetőjével is konzultált Draskovics Tibor pénzügyminiszter. 
Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) főtitkára lapunknak kifejtette, a pénzügyminiszterrel történt eszmecsere során nyitottságot tapasztalt. „A jelek szerint egybeesnek az elvárásaink a kormányéval - mondta -, és reményeink szerint komolyan fontolóra veszik a javaslatainkat.” Az MGYOSZ álláspontja szerint indokolatlan a most regnáló árbevétel-arányos iparűzési adó intézménye, javaslatuk arra vonatkozik, hogy az adót ne árbevétel után kelljen befizetniük a vállalkozóknak, hanem a nyereségük arányában. Az áfa rendkívül magas kulcsa szintén rendezésre vár. Wimmer István elmondta, szóba jött az egykulcsos áfa bevezetése, mely 20 százaléknál kisebb lenne.
Valamennyi adó- és járulékcsökkenést szorgalmazunk - mondta a főtitkár. - Javaslatunk az egészségügyi hozzájárulás mihamarabbi eltörölésére irányul. Folynak a számítások a tb-járulék csökkentésére is. Álláspontunk szerint valamennyi munkabéren levő adóteher 10 százalékos csökkentése már érezhető könnyebbséget jelentene, amely javíthatja a gazdaság versenyképességét, hozzájárulhat a munkahelyek bővüléséhez, illetve megtartásához.
Lőrincze Péter, a VOSZ elnöki tanácsadója szerint a tartós és jelentős adócsökkentésnek az állami kiadások tartós csökkentésével kell párosulnia. Lőrincze szerint a vállalkozások helyzetén a helyi iparűzési adó felszámolásával lehetne leginkább segíteni, hiszen ez jelentősen rontja a versenyképességüket. Azonban radikálisabb javaslatot tett: úgy véli, a leghelyesebb az adónem megszüntetése. pártfogoljuk a szlovák minta, az egykulcsos áfa és az szja és társasáig adó bevezetését is. Ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy egy ilyen nagymértékű adóreformot lehet kivitelezni a választások előtt.
Lőrincze Péter szerint a gazdaság szereplői körében ma már nem kérdés, hogy a versenyképességet még olyan áron is fontos javítani, ha az ehhez szükséges intézkedések miatt késne az euró bevezetésének dátuma. 
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) elnöke kérdésünkre kifejtette, évek óta hangsúlyozzák a kormánynak, hogy szükséges a vállalatok versenyképességének javítása. 
A megoldás érdekében a kamara egy évvel korábban egy munkacsoportot hozott létre, mely közel 40 oldalas tanulmányt készített. Javaslataik között szerepelt például a kétkulcsos szja ötlete is, amely az idén meg is valósult.
Az MKIK is szükségesnek tartja az áfa csökkentését, hiszen az egész kontinensen nálunk az egyik legmagasabb. Álláspontjuk szerint kedvező lenne, ha 20 százalékra, vagy az alá csökkenne az áfa, ezzel jelentősen közelítenénk a szomszédos országokhoz. A kamara szerint előnyösebb lenne, ha maradna a kétkulcsos rendszer, hiszen egy esetleges egységesítés nyomán drágulnának a most alacsonyabb kulcshoz tartozó termékek. 
Az szja tekintetében megfelelőnek tartják a kétkulcsos rendszert, ennek további finomítására, az adó mértékének csökkentésére lenne szükség. A kamara szerint a munkabérekre rakódó adók csökkentési szándéka pozitív törekvés, azonban a tb, a nyugdíj- és egyéb járulékok, az egészségügyi hozzájárulás csökkentése úgy lehetséges, ha az egész rendszert megreformálják. 
Parragh László álláspontja szerint ma nem világos a kormány adócsökkentési szándéka. Kérdés, hogy valódi adóreformot vagy inkább némi adócsökkentéssel járó közérzetjavító intézkedéseket kíván foganatosítani a kabinet. Ha adóreformról van ugyanis szó, akkor új struktúrát kell kialakítani, és új adótörvényeket alkotni, ha viszont a jelenlegi rendszeren belül terveznek adócsökkentéseket, kérdés hogyan, honnan lehet majd pótolni a kieső bevételeket. Ám nemigen van mozgástere a kormánynak, mert egyensúlyban kell maradnia a bevételi és a kiadási oldalnak.
Láthatóan nagy a nyomás a kormányon, hogy lépéseket tegyen az ország versenyképességének javítása érdekében. A változtatás szándéka azért is érthető, mert a Gyurcsány-kormány kész költségvetést kapott, nem volt valódi mozgástere.