Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Göncz Kingáért beáldoznák Demszkyt?

A következő fél év egyik jelentős eseményének ígérkezik az új köztársasági elnök megválasztása. Az aktus még akkor is fontos eseménynek számít, ha a közvélemény kevés érdeklődést mutat iránta, mivel úgy véli: az elnök csupán reprezentatív feladatokat ellátó személy. A poszt - egyszerű parlamenti többséggel történő - elnyerésére esélyes jelöltek közül eddig Szili Katalin, Glatz Ferenc, Bárándy Péter neve jelent meg a sajtóban. Az utóbbi időben képbe került Göncz Kingával kapcsolatos parlamenti pletykák pedig Demszky Gábor „beáldozásáról” szólnak. 


Göncz Kinga és Gyurcsány Ferenc Fotó: V. Sz.

A választások előtt egy évvel a szocialista párt nem engedheti meg magának, hogy kiengedje a kezéből a jelölés ügyét, bár az SZDSZ nyomása nagy, így valószínűleg a legkevésbé „pártarcú” jelölt jöhet szóba, azaz Szili Katalin - vélekedett lapunknak Stumpf István politológus az esélyes jelöltekkel kapcsolatban. Mindez azonban politikai alku tárgya, és természetesen más jelöltek is szóba jöttek, mint például Glatz Ferenc vagy a jelenlegi esélyegyenlőségi miniszter, Göncz Kinga is. 
A szocialista párt egyelőre hallgat a lehetséges elnökjelöltek névsoráról, a találgatásokon túl azonban február elejére tervezett koalíciós tárgyalásokról is szólnak a folyosói pletykák. A hírek szerint egy csomagban kívánnak tárgyalni a köztársasági elnökről és a főpolgármesteri szék sorsáról, valamint az alkotmánybírák, a rádióelnök és a főügyész személyéről. Információink szerint mind az MSZP, mind az SZDSZ számára komoly politikai ballasztot jelent az elmúlt fél évben hibát hibára halmozó Demszky Gábor személye. 
A főpolgármester népszerűsége zuhanórepülésben csökkent horvátországi nyaralóügye, állami terepjáróval és közalkalmazott sofőrrel bonyolított üdülése, továbbá lánya szociális lakás iránti kérelmének hatására. A szocialisták - állítólag - szeretnének megegyezni a szabaddemokratákkal: amennyiben az SZDSZ 2006-ban átengedi a főpolgármesteri széket az MSZP-nek, a szocialisták 2005-ben támogatnák Göncz Kinga köztársasági elnökké választását. Ebben az esetben a főváros élére Molnár Gyula vagy Horváth Csaba kerülne.
Mi a mindenkori elnök legfontosabb feladata, milyen súllyal bír a politikai életben? - tettük fel a kérdést Ágh Attilának. „Az alkotmány úgy fogalmaz, hogy a köztársasági elnök felelős a demokratikus intézmények működéséért - válaszolta a politológus. - Ez a felelősség azonban inkább elméleti megfogalmazás, ami úgy érvényesül, hogy a köztársasági elnök a maga morális tekintélyét felhasználva nyilatkozik, és közvetlenül nem szól bele a napi politikába.” Az elnöki intézmény egyébként sokat változott az elmúlt évtizedben. Jól látható például Göncz Árpád köztársasági elnöki periódusának az első két-három évéből, hogy a tisztség értelmezése körül volt némi zavar egészen addig, míg az alkotmánybíróság tisztázta, hogy az alkotmányban megfogalmazott felelősség csak szimbolikusan értendő. „Nyilvánvalóvá vált, hogy ez az úgynevezett őrző szerep inkább a közéletet figyelmeztető, mint aktívan beavatkozó jelleggel kell hogy bírjon”- vélekedik Ágh Attila. Kétségtelen, hogy közéleti szereplésében a jelenlegi köztársasági elnök nem őrizte meg kellőképpen a maga semleges státusát, és ezáltal a politikai életet befolyásoló tényezővé vált. Mádl Ferenc szerepvállalása az elmúlt választásokon és a legutóbbi népszavazáson is egyértelmű volt, jelezve a köztársasági elnök politikai hovatartozását.
Ugyanakkor Medgyessy Péter lemondása esetében megmutatkozott, hogy amennyiben a magyar politikai életben strukturális problémák, válságjelenségek mutatkoznak, ott a köztársasági elnök szerepe, mint a végső intézménybiztosíték, nagyon is döntővé válhat. „Abban a pillanatban vált főszereplővé az elnök, amikor súlyos, mély zavar állt elő, amikor az alkotmánybíróság nem szólhatott bele a politikába” - fogalmazott Ágh Attila. Magyarország egyébként a német mintát alkalmazta a rendszerváltáskor, ami a politikai pártokra és a parlamentre bízza az elnök megválasztását. Ennek a megváltoztatására egyedül az MSZP törekszik, szerintük a közvetlen választás lenne a demokratikus, de az elnöki szerep kibővítésében ők sem gondolkodnak.