Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Hullámsírba süllyedő idegenforgalom

Ma még nem sokan vállalkoznak megsaccolni, mekkora kárt okozott a „karácsonyi szökőár” a délkelet-ázsiai térség tucatnyi országában. Az emberi áldozatok rekordmagas volta mellett óriási probléma, hogy gyakran a térség országainak jelentős bevételi forrása is odaveszett a hullámokban. A turizmus ugyanis a térség egyik legfontosabb munkaadójának számított, az ágazat 19 millió ember megélhetését biztosította, a Maldív-szigeteken pedig a munkahelyek kétharmada függött az idegenforgalomtól. Lapunknak nyilatkozó kutató úgy véli a kárösszegtől függően fél, másfél év alatt helyreállíthatók a károk. 


Elefántokkal jutnak célba a nemzetközi segélyek. Rázós út Fotó: Reuters

Az extrém erősségű földrengés és az azt követő pusztító erejű szökőár 150 ezernél is több áldozata milliókat borított gyászba az év fordulójakor. A szökőár az emberéletek mellett a helyi infrastruktúra, idegenforgalom tekintetében is súlyos áldozatokat követelt. Számos felkapott és magas színvonalon fejlesztett idegenforgalmi helyszín sérült, vagy semmisült meg, de súlyos károkat szenvedett a helyi halászat, a földművelés, helyi irodák, vállalkozások is. 
A délkelet-ázsiai térség országainak igen fontos bevételi forrást jelentett az idegenforgalom. Indiában, Indonéziában, vagy éppen Thaiföldön a lakosságnak közel 10 százaléka a turisták kiszolgálásából él(t). A Maldív-szigeteken viszont, több mint 64 százaléknyi helyi lakos épített az idegenforgalomra. Malajzia és Thaiföld GDP-jének 13-15 százalékát ez az iparág biztosítja, a Maldív-szigetek esetében ennél lényegesebben nagyobb, 75 százalékos az arány. 
Thaiföld 1997 óta, az ázsiai válság leküzdéseként jelentős beruházásokat eszközölt: 1500 férőhellyel bővítette az 5 csillagos szállodai férőhelyeit, luxus apartmanok, kikötők, búvárcentrumok és számtalan szabadidős tevékenység infrastruktúráit építette ki. Pattayán 8 millió dollár értékben fejlesztették az első osztályú szállodákat, magas színvonalú golfpályákat, strandokat stb. hoztak létre. A thaiföldi idegenforgalmi szervek igen agresszív marketingoffenzívába kezdtek világ szerte. Az erőfeszítések hamar meghozták az eredményeket. Amíg a válság miatt a GDP 2,7 százalékkal visszaesett, az idegenforgalomból származó bevételek 8 százalékkal nőttek egyetlen év alatt. Bár a lendület nem folytatódott ilyen ütemben a következő években, és a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás (később a SARS-járvány) is jelentősen visszavetette a turisták beáramlását, de így is 10 millió külföldi tette látogatását 2001-ben. De nem csak Thaiföld, hanem az egész térség is sikeresen átbillent a válságokon. Malajziában egészen káprázatos mértékeket öltött a fellendülés, tavaly egy éven belül 70 százalékkal több látogató érkezett, mint korábban. Indonéziában, Thaiföldön, Indiában is közel 30 százalékos volt a növekedés, az egész térségben pedig 45 százalékosra tehető. A téli hónapok, főként a december és a január számít idegenforgalmi szempontból a legjobb hónapoknak, hiszen a fejlett országok többségében a karácsonyi, az év végi szabadságolások és a kellemes trópusi klíma kellő vonzerőt jelent a nyugati turisták számára. A legtöbben Kelet-Ázsiából, főként Japánból érkeznek Thaiföld felkapottabb helyeire, Bangkokba, Phuketbe. A turisták egyharmada Európából és Észak-Amerikából érkezik. Az idegenforgalom szempontjából tehát a lehető legrosszabbkor csapott le a pusztító szökőár. A helyi gazdaságok számára tehát dupla csapás ez, hiszen a katasztrófa lényegesen beszűkíti az idei bevételi forrásokat. 
Hernádi András, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének Távol-Kelet Kutató Központjának vezetője kérdésünkre kihangsúlyozta, hogy a térség országai nem csak az idegenforgalom miatt szenvednek károkat, hiszen ezekben az országokban jelentősnek mondható a mezőgazdaságra épített export is. A szökőár pedig éppen ezeket a jól prosperáló mezőgazdasági földeket érintette. A tengervíz elárasztotta, hosszabb időre szennyezetté tette ezeket a területeket, ami mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés vonatkozásában komoly károkat jelent. Számos partszakaszon odavesztek a halászhajók, komolyan sérült a part menti halállomány is, ami a helyi halászat számára jelent érvágást. 
Hernádi szerint a károsodott területek infrastruktúráinak helyreállítása viszont akár javíthatja is az érintett országok gazdasági teljesítményét, mert a helyreállítások mellett előre hozhatnak olyan beruházásokat (útépítés, energiahálózat fejlesztése stb.), amelyeket későbbi évekre ütemeztek be. Mindebben, részben a nemzetközi segítség, részben a helyi kormányzati beruházások növekedési impulzusokat adhatnak a gazdasági növekedésnek. Az export, az idegenforgalom, a mezőgazdaság visszaesése miatt várhatóan csökken az idén az érintett országok GDP-je, ám ennek mértékéről eddig csupán becslések láttak napvilágot. A The Independent című brit lapnak nyilatkozó szakértők szerint Thaiföldön 0,5, Indonéziában pedig 0,2 százalékkal csökkenhet a GDP. Thaiföld miniszterelnöke szerint országában 0,3 százalékkal vetheti vissza a katasztrófa a GDP növekedését. A számok természetesen becslésen alapulnak, mindenesetre jelzésértékkel bírnak a világ közvéleménye számára, hogy a thaiföldiek nem számolnak jelentős visszaeséssel. Az európai mércével mérve is kedvezőnek mondható, thaiföldi 6 százalékos éves GDP-növekedést figyelembe véve valószínűsíthető, hogy viszonylag könnyebben kiheverhetik a csapás okozta károkat. Vélhetően Srí Lankán ennél nagyobb lesz a visszaesés és nehézkesebb a kivezető út. 
Hernádi András összegzésképpen elmondta, hogy a pusztító szökőár visszaesést jelent a térség gazdasága számára, de a helyi adottságok függvényében fél, egy, másfél év távlatában egy újabb növekedési dinamizmust is kölcsönözhet a térség számára. Véleménye szerint sem az érintett országokban, sem a térségben, sem a világgazdaságban nem fog komolyabb visszaesést jelenteni a karácsonyi szökőár.