Vissza a tartalomjegyzékhez

Varga P. Miklós
Vidéki Kánaán

A Gyurcsány-kormány által átvett örökség újabb meglepetéseket tartogat az új miniszterelnök számára. A nemzeti kérdés mellett felsorakozik, sőt talán egyik csúcspontját éri el a mezőgazdaság, tágabban a vidékpolitika akut problémája. 
A rendszerváltás óta periférián kezelt, hűbéruraknak odaadott terület problémáit az aktuális kormány az EU-csatlakozás után várható agrár- és vidéki Kánaán reményével orvosolta. Az idő előrehaladtával egyre inkább kiderül a valóság: mára az is kérdésessé vált, hogyan fizeti ki az FVM az uniós támogatásokat a gazdáknak.


Őszi munkák a földeken. Segítene az EU Fotó: Somorjai L.

Medgyessy Péter az agrárkérdés kezelését az agrárkamarából átvett szakemberek kezébe tette le, ezzel deteminálta az uniós felkészülés utolsó szakaszának céljait és a nemzeti hatókörben meghozható döntések kedvezményezettjeit. Az agrárkamarában helyet foglaló, többségében még a pártállami nómenklatúra szereplőinek célja egyrészt az általuk képviselt vállalkozások támogatásának maximalizálása, másrészt az agrárkamara hosszú távra való bebetonozása volt. Az ágazati irányítás elmúlt két évét a vidék jövedelmének maximalizálására való törekvés helyett az agrárágazaton belüli pozícióharc jellemezte, amelyben egyértelműen a kis- és középgazdaságok állnak vesztésre.
Az agrártárca a héten újabb komoly támadásra készül a kis- és középgazdaságok ellen. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) őket érintő kifizetéseinek 25 százalékos átcsoportosítását tervezik a területalapú támogatásokra a gabona-, olajos-, fehérje- és rostnövénytermelők (GOFR) támogatására. 
Az NVT-t közel féléves késéssel sikerült az FVM-nek Brüsszelben elfogadtatnia, így csak ez év októberében indulhatott meg a támogatások igénylése, pályáztatása. 
A NVT keretében kapnak támogatást többek között az agrár-környezetgazdálkodás termelési szabályait vállaló termelők, a félig önellátó gazdaságok, a kedvezőtlen adottságú területen termelő gazdálkodók, a termelői csoportok, valamint azok a termelők, akik az EU környezetvédelmi és állatjóléti intézkedéseinek betartásához szükséges beruházásokat vállalják. 
Az FVM javaslata alapján a 2004-re kifizethető támogatási összeg 25 százalékát elvonnák az NVT-ből és közvetlen földalapú támogatás keretében a GOFR-növények termelőinek fizetnék ki. Az FVM indoklásában arra hivatkozott, hogy az idei év rendkívüli gazdasági eseményei miatt nincs pénz az úgynevezett „topup” támogatások kifizetésére. Az EU a csatlakozó országok termelőinek fizetett területalapú jövedelempótló támogatásként csak az uniós szint 25 százalékát fizeti ki. Azonban megengedte a csatlakozó országoknak, hogy további 30 százalékot saját költségvetésük terhére kifizethetnek. Ezt a hazai pénzből fizethető támogatási részt nevezik „topup”-nak. Az uniós területalapú támogatásokat is a tagországoknak kell meghitelezniük, majd komoly ellenőrzés után az EU a következő évben visszafizeti.
Az uniós csatlakozás előtt a hazai agrártámogatásoknak csak 10 százaléka került közvetlenül a termelőkhöz. Az uniós rendszer viszont a termelők jövedelmén és a vidékfejlesztésen keresztül támogatja az ágazatot. Így az eddig nálunk alkalmazott piaci támogatások jelentősen visszaszorulnak és a termelői jövedelmeken keresztül kompenzálják az esetleges piaci veszteségeket. Az NVT-ben folyósítandó támogatások a területalapú támogatások mellett egyrészt a környezetvédelmi előírásokat és az ökológiai gazdálkodás szabályait betartó termelők piaci jövedelmeit kompenzálja, másrészt a csak „félállásban” termelő gazdálkodókat segíti. 
A Medgyessy-kormány a csatlakozást követően többször megígérte a hazai termelőknek, hogy mind az EU területalapú támogatását, mind a „topup”-ot , mind az NVT nemzeti hozzájárulását biztosítja a termelőknek. Az NVT-átcsoportosítás előterjesztése kapcsán az FVM beszámolt a kifizetések helyzetéről. Az EU területalapú támogatásai csak a bejelentkezett termelők egy harmada kapta meg, a „topup”-ból minden termelő kapott, az átlagosan járó 20 ezer forintból 8 ezer forintot hektáronként. Azonban ezt az összeget nem az FVM fizette, hanem a termelők ígérvényt kaptak, amit a bankoknál leszámítolhattak, így most az FVM a bankoknak tartozik ezzel az összeggel. Az ígérvény december 31-én jár le.
A közvetlen támogatások kifizetésénél kiderült, hogy a termelők által használt földhivatali adatok és az FVM által létrehozott új parcella-adatbázis adatai nem egyeznek, így az igénylések több mint felében (100 ezernél több esetben) túligénylés történt. Amíg ezeket nem rendezik, nem lehet fizetni. Így csak azoknak fizetik ki a támogatást, akik egy vagy két parcellán termelnek és megegyezik a két adat. Az EU ellenőrei az elmúlt hetekben ellenőrizték az FVM rendszereit és megállapították, hogy EU várhatóan nem fogja visszafizetni a kifizetett területalapú támogatásokat.
Az NVT-támogatások eddig nem nyíltak meg, csak az igényléseket és pályázatokat nyújtották be. Ehhez kapcsolódik még, hogy az EU piaci támogatásként, túltermelés esetére az intervenció intézményét biztosítja a termelőknek. Az intervenció kertében az EU adott áron felvásárolja az intervencióba bevont terméket. A hazai termelők bíztak az intervencióban, és örültek a nagy gabonatermésnek. Azonban kiderült, hogy csak az EU által ellenőrzött raktárral rendelkező termelők juthatnak hozzá a támogatáshoz, és a hosszú átfutási idő következtében várhatóan jövő év márciusában. A termelők által felajánlásra szánt 5 millió tonna gabona helyett csak 1,7 millió tonnát fogad be az EU.
Az FVM által szerdán délután tartott társadalmi egyeztetésre a megjelent vidékfejlesztési, környezet- és természetvédelmi szervezeteket nem engedték be az épületbe. Az egyeztetésen nem biztosítottak adatokat a beérkezett pályázatokról, a pártállami kultúrával működő minisztérium szakemberei csak esküdözni tudtak, hogy az általuk javasolt elképzelés az egyedüli helyes megoldás. 
Az NVT-ből a pénzt a „topup”-ba szeretnék áttenni. Így a „topup” is EU-pénzekből kerülne kifizetésre, tehát a kormányzat megspórolná az átcsoportosított pénzt, közel 15 milliárd forintot. Ezzel a „topup” is EU-kifizetéssé változna, tehát csal az előbb vázolt, jelenleg még nem működő rendszerrel lehetne kifizetni.
Szakértők szerint a javaslat mögött az üres FVM-kassza és a decemberben lejáró banki követelések állnak, amelynek összege éppen 15 milliárd forint.