Vissza a tartalomjegyzékhez

Makki Marie-Rose
Mi lesz velük később?

Rossz táplálkozási szokások, kevés sport, ezzel összefüggésben pedig egyre több túlsúlyos és valamilyen ortopédiai elváltozásban szenvedő általános és középiskolás - így jellemezhető röviden a magyar fiatalok életmódja és egészségi állapota. A megoldást a megelőzés, illetve a problémák idejében történő felismerése jelentené, ennek azonban az akadozó - vagy sokszor teljességgel hiányzó - iskolaorvosi vagy háziorvosi ellátás nem igazán tud eleget tenni. A különféle módon szponzorált szűrési napok emiatt sok településen hiánypótló ellátásokat jelentenek. 

Egy hete fejeződött be az az országos vándor szűrőprogram, amely a MOL finanszírozásával és az egészségügyi tárca, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szakmai támogatásával zajlott le. Ennek keretében a szakemberek szemészeti és ortopédiai szűrést végeztek az általános iskolás korosztály körében, a szülőket pedig táplálkozási tanácsokkal segítették. 
A szemészeti, tartásbeli és elhízási problémák előidézőjeként a mozgáshiány, a képernyőkultúra, az ülő életmód, a nehéz iskolatáska, az egészségtelen táplálkozás egyaránt okolható, a problémahalmaz a mostani iskolásokra hatványozottabban jellemző, mint az előttük járó generációkra. Az utóbbi tíz év alatt egyértelműen romlott a fiatalok egészségi állapota, így hosszú távú kilátásaik is rosszabbak elődeiknél - állítják a szakemberek. 
A nyári gyermekszűrőprogram során mintegy kétezer, 4-14 éves gyermeket vizsgáltak meg szemészek, ortopéd szakorvosok és dietetikusok. A szűrésre jelentkező kis önkéntesek 25-30 százaléka volt minden szempontból egészséges, 30 százalékukat kellett szemészeti szakrendelésre továbbküldeni, és 10-12 százalék volt túlsúlyos. 
A szűréseket végzők egyike, dr. Farkas László ortopéd szakorvos lapunknak elmondta: a megvizsgált gyerekek 10-15 százaléka kapott beutalót a helyi ortopédiára - jó részük még soha nem is volt szűrésen -, 55 százalékuk pedig nagyobb szülői odafigyelést igényelne kezdetleges elváltozások miatt: ennek felerészt tartási rendellenesség, gerincferdülés, felerészt lábdeformitás volt az elsődleges oka. 
A lúdtalpat egyébként ma már sokhelyütt nem is regisztrálják, annyira elterjedt probléma.
A kapott arányok egyébként a valóságban sem sokkal jobbak: évekkel ezelőtti óvodai vizsgálatok során a gyerekek közel háromnegyedénél tapasztaltak kisebb-nagyobb mértékű ortopédiai elváltozásokat. Egy célzott, kisebb létszámú, korszerű módszerekkel zajló szűrés törvényszerűen mindig magasabb százalékokat eredményez, mint az országos, sokféle vizsgálatra kiterjedő adathalmazok. Ráadásul az a helyzet, hogy az Országos Gyermekegészségügyi Intézettől kapott információink szerint jelenleg nincsenek igazán megbízható adatok a teljes hazai gyermekpopuláció egészségi állapotáról. 
Ha egy gyerek kis korában nem kezd el mozogni, akkor később sem fog - mondja az ortopéd szakorvos. Sőt: sajnálatos módon általános tapasztalat, hogy a korral előrehaladva a középiskolában lustul, majd az egyetemen vagy a munkahelyen már teljesen leszokik a mozgásról még az is, aki előtte tíz évig versenyszerűen sportolt. A gyerekkori mozgás ezzel együtt pótolhatatlan: aki 18 éves koráig egy helyes életmód révén megfelelő fizikumra, csontrendszerre tesz szert, később abból „él”, azt koptatja. Aki a fejlődés éveiben rosszul alapoz, az nagyon korán szembesülhet gyötrelmes hát-, derék-, lábfájásokkal, keringési problémákkal, rossz közérzettel, elhízással, ami kihat az egész későbbi életminőségére. A mozgásszeretet kialakulásában elsődleges a szülői minta. A szabadidősport, a tömegsport - például az angolszász nemzetekkel ellentétben - nálunk sajnos nem a mindennapok szerves része, nincsenek megfelelő közösségek és sokszor helyszínek sem a megvalósításához. 
Ami pedig a korai szűrést illeti, a gyerekszakrendelők túlzsúfoltak, előjegyzési rendszerben, sokszor több heti, több hónapi várakozás után kerülnek csak be a beutaltak - ugyanakkor több mint száz községnek tudvalevően még háziorvosa sincs. Az is tény, hogy a mégoly rendszeres egészségügyi ellátás sem képes pótolni a szülői odafigyelést. A szülők egy része nem is veszi komolyan az iskolai vagy háziorvosi jelzést, és időhiány miatt nem viszi el a gyereket vizsgálatra, vagy kuruzslókkal, öngyógyító módszerekkel próbálkozik, mielőtt szakemberhez fordulna. Viszont minél későbbi stádiumban kezelik az elváltozást, annál nehezebben korrigálható. Másik gyakori probléma, hogy ha a gyereknek tartósan fáj például a lába vagy a háta, a szülő sokszor felmenteti egész évre tornából, ahelyett, hogy kezeltetné, és a tünetet vészcsengőnek tekintené, miszerint ideje ráerősíteniük a sportolásra. Igaz, rengetegen lelkiismeretesek: az ingyenes szűrővizsgálatra - amelyet egyébként nem finanszíroz a tb - tömegével jelentkeztek, bárhol megfordult az emeletes busz, ott naphosszat zajlottak a szűrések, és nemcsak a problémás esetek jöttek. Ugyanis sok településen szinte ez az egyetlen elérhető módja a szűrővizsgálatoknak. 
Gerinctorna- és lábtorna- gyakorlatok ajánlottak a többségre jellemző enyhe elváltozásoknál: például lábboltozat-süllyedésnél mezítláb járjanak a gyerekek egyenetlen talajon, csipegessenek fel a lábujjukkal papírdarabkákat, vagy írjanak lábbal, egyszóval erősíteni kell a lábfej izmait játékos gyakorlatokkal. Ez minden betétnél többet ér - mondja Farkas doktor. Egészségesnek felesleges a betétes cipő: „ellustul” a lábfej, kialakul a lúdtalp. Olyan, mint jó szeműnek a szemüveg: ha feleslegesen hordja, biztos, hogy előbb-utóbb szüksége is lesz rá. Amúgy meg sem a gyerekcipőn, sem a szükséges lúdtalpbetéten nem szabadna spórolni! Egy jó minőségű cipő, kerüljön akár 10-15 ezerbe, több gyereket is kibír, átörökíthető, megelőzhető vele a baj a fejlődésben lévő fizikum számára.
Az utóbbi tíz év tapasztalata, hogy az emberek kezdik felismerni a vészhelyzetet: minden korábbinál több energiát, pénzt, időt hajlandók áldozni ugyanis egészségük karbantartására vagy helyreállítására. Nem véletlenül: ugyanez idő alatt a lakosság egészségi állapota folyamatosan romlott. A fiataloknál azonban még a külső az elsődleges: a lányok koplalnak, a fiúk testépítéssel foglalkoznak, olyan szerekkel súlyosbítva, melyeknek teljesen ellenőrizetlen a piaca. A helytelen vagy káros életmód brutális hatása ugyanakkor nem rögtön szokott jelentkezni, a végletekig kizsigerelt fiatal szervezetre gyötrelmes felnőttkor vár - figyelmeztet a szakember.

Elhízás és rövidlátás

A betegségek kialakulása és a táplálkozási szokások között nagyon szoros összefüggés van - mondta el érdeklődésünkre dr. Füzi Rita táplálkozási tanácsadó. - A szénhidrátdús, viszont rost- és folyadékszegény táplálkozás nagymértékben megnöveli nemcsak az elhízás - és ezzel együtt a keringési-, az anyagcsere- és a mozgásszervi betegségek kialakulásának lehetőségét - hanem a daganatos megbetegedések gyakoriságát is.
A közhiedelemmel ellentétben a táplálkozás nem csak élvezeti forrás, hanem életfontosságú tevékenység. Az emberek többségének étrendjét a szokások, és a média befolyásolja. Manapság az a kényelmes nézőpont alakult ki, hogy ami finom az egyben jó, amit megkívánunk, arra biztosan szüksége van a szervezetének. Ebből adódóan kevesen figyelnek a tudatos táplálkozásra. Az ízhatás fontosabb, mint a tápérték, ennek következtében a hagyományos étel, amely ízfokozók nélkül készül, már sokszor ízetlennek tűnik. Sokan úgy gondolják, tudják, mi az egészséges számukra, és a szerint is élnek.
Lehetőleg minél korábban el kellene kezdeni az egészséges életmódra való nevelést. A gyermekek helyes táplálkozási szokásait 0-3 éves kor között kell megalapozni. Igazán nagy felelőssége a szülőnek van, hiszen ő választja meg, milyen ételekkel ismerteti meg csemetéjét, mennyire mutat jó példát.
Kimutatások szerint a mai 6-18 éves korosztály 12-18 %-a túlsúlyosnak mondható. A szűrőprogram táplálkozási tanácsadásán megjelent gyermekek 10-12 %-a volt túlsúlyos, köztük nem egy állapota már kórosnak mondható. Ez az arány valószínűleg még rosszabb lenne, ha a felmérésen részt vett gyermekek valamennyien igénybe vették volna a táplálkozási tanácsadást.
A felvilágosítást a szülőkre is ki kell terjeszteni, mert több esetben fordul elő téves elképzelés a normális testalkatról. Van, aki túlsúlyos gyermekét is soványnak látja.
A helytelen táplálkozás a gyermeknevelés visszásságait is felszínre hozza. Míg a szülők egyik oldalról kritizálják gyermeküket a sok édesség fogyasztása miatt, addig ők is szívesen fogyasztják azokat. A legnagyobb gond az, hogy az életmódváltásra nyitott szülők sem akarnak emiatt gyermekeikkel konfliktusba kerülni, így marad minden a régiben.
Az ideális étrend kialakításához nagymértékben csökkenteni kellene a finomított cukorral készült termékek fogyasztását. Ehhez képest a gyerekek napi cukorbevitelüket gyümölcsök helyett csokival, finom pékáruval oldják meg. Nagyon sokat fogyasztanak cukrozott italokat is, miközben zöldségből keveset esznek. Pedig az ideális testsúly csak az étrend helyes megválasztásával, megfelelő folyadékfogyasztással és elegendő mozgással érhető el.
A szűrésen részt vett gyerekek mintegy harminc százalékát kellett szemészeti szakrendelésre továbbküldeni. A szemészek elmondása szerint a szemhibákat előhozza a gyakori, hosszabb tévézés, illetve számítógépezés. A szűrés során tapasztalt leggyakoribb probléma, hogy a gyerekeket nem viszik időben szemorvoshoz. A rövidlátóságot megszüntetni nem lehet - sőt az életkor előrehaladtával fokozódik -, ám lehet korrigálni, és a gyerekek szemüveggel ismét jól látóvá válnak. A rövidlátás problémája egyre több gyereket érint, kilenc-tíz éves korban váratlanul is kiteljesedhet. 
A tompalátás akkor alakul ki, ha kellő időben - hatéves kor előtt - a kisgyerekeket nem veszik gondozásba, így a hibás szem nem tanul meg látni, csak az egyik szem funkcionál jól.