Vissza a tartalomjegyzékhez

Martin Melisko
Perpatvar a Hyundai körül

Bonyodalmakkal terhelt a Hyundai szlovákiai beruházása. Meglehetősen gyorsan lecsillapodott a dél-koreai nagy befektetéssel kapcsolatos eufória, ugyanis az eddigi ellenzéki támadások után újabb, eddig le nem győzött akadályokba ütközött a Hyundai/Kia autógyár építése Zsolna térségében. A gond a gyárnak szánt földterületek felvásárlásával kapcsolatos; a tulajdonosokkal zajló fölvásárlási viták miatt az is felmerült, hogy máshol építenek gyárat a dél-koreaiak. 


Új Hyundai-modell a kínai debütálás előtt Fotó: Reuters

Az elmúlt hetekben belpolitikai viharokat okozott a szlovák kormány és a Hyundai szerződése. A kormány nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a dokumentum tartalmát, míg végül a parlament rendeletének engedelmeskedve megtette, így ma már ismertek a szerződések bizonyos részletei. Az ellenzék attól tart, hogy a beruházók túlságosan nagy kedvezményeket kaptak, s a most napvilágra került anyagokból egyértelműen ki is derült, hogy Szlovákia a befektetés elnyerése miatt sok szerződési pontnál nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe került. (Emlékezetes, hogy a Hyundai-beruházás elnyeréséért Magyarország is versenybe szállt.) A szerződés például nem is szankcionálja, ha a multi egyáltalán nem építi fel a tervezett autógyárat. A szlovák állam az autógyár felépítési költségeinek 15 százalékát fedezi. Ezenkívül elkötelezte magát, hogy a tervezett autógyár száz kilométeres körzetében nem létesít más hasonló jellegű gyárat, továbbá azt, hogy függetlenül attól, hogy kiket és milyen számban fog alkalmazni a Hyundai, a szlovák állam 1750 euró összegű támogatást nyújt számára minden új kialakított munkahelyért. Mivelhogy a Hyundai részéről a kötelezettségeket teljes mértékben nem lehet megtekinteni, pontosan nem tudható, hogy hány év alatt fog a befektetés Szlovákiának megtérülni, és mennyire tud majd az állam az adóbevételekből és az újonnan kialakított munkahelyekből profitálni. 
A helyzetet tovább bonyolítja a gyár számára tervezett építési telkek felvásárlása. Ezeknek a beszerzését a szlovák állam vállalta a Hyundai részére, viszont a fölbirtokosok egyes ellenzéki politikusok indíttatására többszörösére felemelték a földek eladási árát. A gazdasági miniszter, Pavol Rusko a helyzet javítására több mentő javaslattal állt elő: létre kell hozni egy új földelosztási rendeletet, a földterületeket ki kell sajátítani vagy le kell cserélni más helyen fekvő földterületekre, azaz a koreai befektetőknek új építési területet kell javasolni, akár az ország más régiójában, például Nyitrán. Az utóbbi megoldás a Hyundai számára eddig nem volt elfogadható, az autógyár vezetősége továbbra is reméli, hogy a szlovák államnak sikerül ezt a helyzetet a zsolnai régióban minél előbb rendezni. Szlovákia ugyanakkor már több százmillió koronát költött a kezdeti munkálatokra és a telkek felvásárlására. A két megoldás viszont egyrészt nagyon megnövelné a befektetés költségeit, másrészt pedig bonyodalmas perekkel és államigazgatási döntéshozatallal akár több hónappal is meghosszabbíthatja az építési munkálatokat. Jelenleg a telkek 80 százaléka került felvásárlásra, a problémát tehát a maradék 20 százalék okozza. Az eredeti megállapodás értelmében Pozsony vállalta, hogy augusztus 31-éig előkészíti és elvégzi a földmunkákat a mintegy 220 hektáros területen, ám ez a határidő már most tarthatatlan, mivel alig 50 hektárnyi terület átadása biztosított zökkenőmentesen. A szlovák kormány hivatalosan 106-146 korona (689-949 Ft) közötti felvásárlási árat határozott meg, azonban a kérdéses földterület jelenlegi tulajdonosai 350-700 koronát (2275-4550 Ft) követelnek négyzetméterenként. Ezek az akadályok nyilvánvalóan kihatással vannak a szlovák gazdasági helyzetre is, ugyanis ebben a hónapban a szlovák korona elérte a háromhavi minimumot. 
Bár vannak, akik ezzel a helyzettel veszélyeztetve látják az egész projekt megvalósulását, azonban ameddig mind a két fél akarja a megállapodást teljesíteni - és úgy néz ki, hogy igen -, nem várható, hogy ilyen döntés születne, és a beruházás meghiúsulhatna. Az azonban egyértelműen látható, hogy a projekthez több politikai és gazdasági érdek fűződik, és ezeknek a feloldásától függ a Hyundai autógyár további sorsa.