Vissza a tartalomjegyzékhez

Eperjesi Ildikó
Gyilkosok és sáskák ideje

Szudánra erős nemzetközi nyomás nehezedik annak érdekében, hogy igyekezzen megakadályozni az ország nyugati részén található darfuri régió arab milíciáinak portyázását. Az afrikai ország augusztus végéig kapott haladékot az ENSZ-től, hogy haladást mutasson fel az úgynevezett dzsandzsavíd arab erők lefegyverzésében, akiknek ténykedése folytán több mint egymillió fekete-afrikai ember menekült el otthonából, és a legújabb becslések szerint hetvenezren meghaltak. Ráadásul újabb csapás fenyegeti az amúgy is szenvedő szudániakat: Mauritánia, Mali, Niger és Csád után várhatóan hamarosan Darfurba érkezik a pusztító sáskahadjárat is. 


Áradások akadályozzák a segélyszállítmányok célba juttatását Fotó: Reuters

Amennyiben Kartúm nem tesz eleget az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozatának, hogy szerelje le a rabló-gyilkoló milíciákat, egyelőre meg nem határozott szankciók várnak rá. Az ENSZ keddi nyilatkozata alapján a dzsandzsavíd milíciák (magyarra lefordítva: lovagló ördögök) továbbra is támadják a több mint egymillió darfuri menekültet, emellett Szudán helikopterrel támadott a régió déli részén. Az afrikai ország kormányzata sietett kijelenteni, hogy a nyilatkozat „homályos”, és nem jelöli meg a pontos információforrást.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának július végi határozata értelmében a szudáni kormánynak javítania kell a biztonság, az emberi jogok és a humanitárius segélyek helyzetén Darfurban, valamint fel kell gyorsítania a konfliktus politikai rendezését, az arab dzsandzsavíd milíciákat pedig augusztus 30-ig le kell szerelnie. Szudán külügyminisztere hangsúlyozta: kormánya biztosan meg tudja valósítani a tervet, és helyre tudja állítani Darfur stabilitását. A határozat értelmében a szudáni kormánynak lehetővé kell tennie, hogy az Afrikai Unió katonai megfigyelői felügyeljék a folyamatot, és sürgősen el kell kezdenie a darfuri béketárgyalásokat, hogy „sikeres és gyors megoldás” szülessen. Szudán azonban máris visszautasította a kétezer afrikai békefenntartó fogadását arra hivatkozva, hogy az „gyarmatosításhoz” vezethet.
Omar el-Basir szudáni külügyminiszter a Nyugatot vádolja azzal, hogy összeesküvést sző a szudáni természeti kincsek megszerzése érdekében. A Human Rights Watch (HRW) nevű nemzetközi emberi jogi szervezet szerint azonban a szudáni kormány akadályozza a nemzetközi segélyek szállítását, az atrocitásokat elkövető arab milicistákat pedig a rendőrség és más biztonsági erők soraiba veszik fel ahelyett, hogy leszerelnék őket. A HRW úgy látja: a szudáni kormány aligha fogja tudni betartani az ENSZ BT által kitűzött augusztus végi határidőt. A jelentés kitér arra, hogy a szudáni csapatok, valamint a kormány által támogatott arab nomádok milíciái továbbra is támadják a darfuri fekete lakosságot, gyilkolják őket, a nőket megerőszakolják, rabolnak tőlük, és mindezt büntetlenül. Peter Takirambudde, az emberjogi szervezet afrikai részlegének igazgatója elmondta: bár a szudáni kormány azt állítja, hogy jelentős intézkedéseket tesz, a Darfurban folytatódó atrocitások bizonyítják, hogy Kartúm kijelentései egyszerűen megbízhatatlanok. Takirambudde szerint amennyiben a szudáni vezetés komolyan gondolná, hogy megvédelmezi civil lakosságát, szabad utat engedne a nagyobb nemzetközi jelenlétnek.
A másik nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International (AI) is vizsgálódott a kritikus helyzetben lévő régióban. Szerintük a szudáni kormányzat nyomást gyakorol az emberekre Darfurban, hogy ne jelentsék emberi jogi sérelmeiket. Június 30-a óta a hatóságok negyvenkilenc olyan embert tartóztattak le, akik beszélni mertek az őket ért méltánytalanságokról. 
Még tavaly februárban kezdett lázadozni két, fekete bőrű tagokból álló csoport Darfurban, azt állítván, hogy a kormány elhanyagolja a régiót, és felfegyverzi a dzsandzsavíd milicistákat annak érdekében, hogy etnikai tisztogatásokat hajthassanak végre a fekete bőrű lakosság falvaiban. Darfurt ezután hamarosan vérfürdő öntötte el. A régió nomád arab törzsei egyébként már régóta rossz viszonyban vannak fekete-afrikai szomszédaikkal, mivel csökkenőben vannak a környék természeti forrásai, különösen a víz és a termőföld. 
Másfél éve a többnyire arab nomád állattartók egyik falut a másik után gyújtják fel. A Nemzetközi Fejlesztés Amerikai Irodája figyelmeztetett: a halálos áldozatok száma hamarosan 350 ezerre emelkedhet, ha nem sikerül eljuttatni a segélyeket a több mint egymillió bajban lévő embernek, és megvédeni biztonságukat. Kartúm azonban még a halálos áldozatok számát is vitatja, pedig az ENSZ szerint a világ legsúlyosabb humanitárius katasztrófája megy végbe Szudánban. 
A szudáni kormány mintha előre szabadkozna az ENSZ BT által szabott határidő be nem tartásáért, amikor arra hivatkozik, hogy a távoli Darfurban több tízezer ember visel fegyvert, ezért ugyancsak bonyolult és időigényes a leszerelés és a biztonság megteremtése. 
Eközben a Egyesült Nemzetek Szervezete arra is felhívta a figyelmet, hogy az Afrikán végigsöprő sáskajárás hamarosan elér a régióba is, ami különösen a menekültek életét fogja tovább nehezíteni. A sáskák már Csádban is megjelentek, miután hatalmas pusztítást végeztek Mauritániában, Maliban és Nigerben. Csád mindenesetre kevesebb mint ezer kilométerre van Darfurtól, a sáskák pedig akár kilencven kilométert is megtehetnek egy nap.