Hazafi Zsolt
Nem támogatjuk a drogliberalizációt

- Mennyire tükrözik a kormány álláspontját a szabad demokrata Gusztos Péter drogpolitikai javaslatai? 
- Gusztos képviselő hozzánk hasonlóan elutasítja a liberalizációt, de a drogfogyasztó büntethetőségét tovább kívánja enyhíteni a szabálysértés irányába. Ez valójában bújtatott liberalizáció lenne, hiszen ha azt mondjuk, hogy nem engedélyezzük a fogyasztást, de valójában nem is büntetjük, akkor a „tűrt” kategóriába helyeztük a drogfogyasztást. Ezt a gondolatmenetet mi elutasítjuk. Gusztos Péter ez irányú álláspontja nem tükrözi a koalíció álláspontját. Számunkra nem vonzó a holland példa, ahol a könnyű drogok használatát nem engedélyezik, de nem is tiltják, és ebből fakad a lágydrogok szabadabb használata. 

Mesterházy Attila: „Én semmilyen kábítószert nem próbáltam ki, és azt gondolom, ez a helyes.” Fotó: MTI

- Az Önök álláspontja, koncepciója mennyiben tér el a Fideszétől?
- A Fidesz elsősorban büntetőjogi eszközökkel kívánta elérni a drogfogyasztás visszaszorítását, ezért szigorította a fogyasztókat fenyegető szankciókat, és az úgynevezett elterelés intézményét csak a szigorúan függő szenvedélybetegek számára tették lehetővé. Ezzel létrehozták Európa legszigorúbb kábítószer-ellenes törvényét, de ennek a hatékonysága nem bizonyosodott be. 
A Medgyessy-kormány 2003-ban a Büntető Törvénykönyv módosításával visszaállította az elterelés intézményét azok számára is, akik nem drogfüggők, hanem alkalmi drogfogyasztók. A kormány kötelezettséget vállalt arra is, hogy ennek az intézményi hálózatát is felépíti, hiszen akkor ér valamit az elterelés intézménye, ha rendelkezik az ehhez szükséges háttérrel. Így harmincnégy szolgáltató kapott lehetőséget arra, hogy ebben az intézményhálózatban részt vegyen. 2003-ban ezren vették igénybe ezeket az intézményeket, és nyolcvan százalékuk azt mondta, hogy számára nemcsak azért volt ez fontos, mert nem szembesültek rögtön büntetőjogi következményekkel, hanem azért is, mert az itt lezajlott kezeléseken hasznos tanácsokat kaptak életvezetésük megváltoztatásához. 
- Gusztos Péter a „kendermag” tüntetést követően eseti parlamenti bizottság felállítását vetette fel. Ezzel egyetért? 
- Nem a minisztérium feladata, hogy tanácsokat adjon a parlamentnek. Személyesen akkor tartanám hasznosnak az ad hoc bizottság létrehozását, ha e grémium kizárólag csak arra a kérdésre keresné a választ, hogy milyen új eszközökkel lehet még inkább visszaszorítani a kábítószer elterjedését. Nem örülnék, ha ezt a bizottságot azért hoznák létre, hogy azon vitatkozzanak: hogyan lehetne jogi úton tovább liberalizálni a kábítószer használatot, vagy hogy lehetne a fogyasztást kevésbé büntetendő cselekménnyé tenni. 
Fél évet tanultam Hollandiában uniós ösztöndíjjal, így személyes tapasztalatokkal rendelkezem az amszterdami droghelyzetről. Én semmilyen kábítószert nem próbáltam ki, és azt gondolom, ez a helyes.
Sok amerikai diák viszont kimondottam azért jött Hollandiába, mert ott nem tiltják a füves cigaretta használatát. Arról győződtem meg fél év alatt, hogy nem az a helyes út, amit Hollandia választott, hanem az a helyes, amit az összes többi európai uniós tagállam követ. Nevezetesen, hogy tiltják a könnyű drogok használatát. Azon helyek környékén, ahol „füves” boltok is voltak, mindig leszólítottak, hogy akarok-e kemény drogot vásárolni. Hiába állítják az ellenkezőjét, a könnyű és a nehéz drogok Hollandiában kéz a kézben jártak. 
Gusztosék javaslatait azért ellenzem, mert ha a korlátokat kicsit kijjebb tesszük, előbb-utóbb akkor is elérünk oda, hogy azokat is tágítani és áthágni akarják. Számos fiatal azért nem használ kábítószert, mert tiltott, és tart a szankcióktól.
- A különböző felmérések szerint folyamatosan növekszik a kábítószereket kipróbáló fiatalok száma. Lát-e esélyt a negatív tendencia megfordítására?
- Igen. Jó hír ugyanis, hogy ugyan még évről évre növekszik a kábítószert kipróbálók aránya, de a növekedés üteme lelassult. Nem olyan dinamikusan növekszik a kipróbálók száma, mint a rendszerváltást követő tíz évben. 
- Erre a politikai ellenfeleik nyugodtan mondhatják, hogy ez a Fidesz-kormány szigorú drogpolitikájának köszönhető.
- Ez ennél bonyolultabb kérdés. A rendőrségtől és az egészségügyben a rehabilitációval foglalkozó szakemberektől származó információk szerint az Orbán-kormány időszakában bevezetett szigorítások következtében rejtőzködőbbé váltak a kábítószer-fogyasztók. Nem mertek segítséget kérni, tartottak tőle, hogy jogi következményekkel szembesülhetnek, ha nyíltan felvállalják betegségüket. Úgy vélem, hogy a felvilágosítás mellett a sikeresen működő rehabilitációs hálózat munkájának köszönhető a drogfogyasztás ütemének csökkenése.
- Nem ellentmondás, hogy miközben egyik oldalon sok pénzt fordít a kormányzat prevencióra, addig a másik oldalon különféle fesztiválok, utcai partik finanszírozásával közvetve olyan előadókat, zenekarokat támogat, melyek a drogkultúrát propagálják? Ebből a szempontból például erősen vitatható a Sziget fesztivál támogatása. 
- Ezt ketté kell választani. Ilyen alapon kevés rendezvényt támogathatna a minisztérium, mert ha ott is elszívna valaki egy füves cigarettát, akkor azt lehetne mondani, hogy ezzel közvetve a drogipart támogattuk. A Sziget fesztiválnak nem az a célja, hogy minél több drogos fiatalt vonzzon. Közép-Kelet-Európa legnagyobb fesztiváljáról van szó. A maga kulturális programjával, kortárs művészetével európai színvonalú kulturális érték. Ilyen alapon a minisztérium egy sor sporteseményt sem támogathatna, mert azokat alkoholgyártó cégek szponzorálják.