Vissza a tartalomjegyzékhez


Ki fenyegette meg Frei Tamást?

„Úgy látszik, Magyarországon még mindig nem egyszerű kritikát mondani - nem nekünk, hanem a műsor szereplőinek - miniszterelnökről, politikusokról, hivatalnokokról” - állította Dosszié című műsora legutóbbi adásának bevezetőjében Frei Tamás. Az ismert újságíró szerint előző két - az Erdélyről, illetve Magyarország imázsáról szóló - riportja „igen heves érzelmeket váltott ki, leginkább a hatalommal és befolyással rendelkezőkben”, sőt emiatt rájuk és a tv2-re is „nyomás nehezedik a kulisszák mögött”. 

Márciusban sugárzott, Erdély „igazi arcáról” forgatott riportjában Frei Tamás felvetette, hogy a hazai politikusok sokszor úgy vitatkoznak Trianonról, vagy Erdélyről, hogy be sem tették oda a lábukat. Az egyik interjúalany, egy árva gyerekeket nevelő pap, Böjte Csaba szerint pedig „a magyarok többsége, köztük a kőrösbányai származású Medgyessy Péter is elfelejtette Erdélyt”. 
A Magyar imázs című áprilisi Dossziéból sem éppen hízelgő kép rajzolódik ki előttünk Magyarországról. Ebben az adásban Frei többek között külföldi médiumok budapesti tudósítóival, illetve egy, a Budapesten játszódó regényét Prága címmel megjelentető amerikai íróval beszélgetett. A megszólalók szerint a magyarok pesszimisták, nacionalisták, fővárosuk koszos, ráadásul a nyugathoz történő fölzárkózásban már olyan országok is lehagynak bennünket, mint például Lettország. 
A műsor egyik üzenete szerint a hazai politikusok az egymással történő folytonos harcban elmulasztották egy valódi országimázs kialakítását. Frei szánalmas képet festett az Orbán-kormány blőd Országimázs Központjáról.
Mindkét műsor sokakból heves érzelmeket váltott ki. A Dosszié legutóbbi adásának bevezetőjében Frei arra célzott, hogy politikai, hatalmi körök is „elővették” őt, illetve a tv2-t. A Hetek kérdésére, miszerint kik és hogyan „gyakoroltak nyomást” rájuk a műsor miatt, Frei Tamás úgy válaszolt: „Pont annyit mondtam erről a műsorban, amennyit szerintem kellett, remélve, hogy akiknek szól, azok meghallják.” Mint mondta, az említett két műsorban megszólaltatott személyek egyenes, szubjektív nyilatkozatai érthetően megosztották a nézőket, és egyben a különféle oldalakon álló politikusokat is. Frei - és a csatorna - véleménye ugyanakkor az, hogy a műsor prekoncepcióktól mentesen, „középről” igyekezett feldolgozni az adott témát, a határozott véleményalkotást a nézőre bízva. Az ismert riporter lapunknak nem kívánta bővebben kifejteni, hogy milyen oldalról érkezett a presszió. 
„A magam részéről teljesen reálisnak tartom, hogy a jelenlegi kormány egy számára kényes kérdéseket feszegető riport miatt megpróbál nyomást gyakorolni az adott médiumra vagy újságíróra” - nyilatkozta a témával kapcsolatban lapunknak Balogh László MDF-es országgyűlési képviselő, pártja médiapolitikusa. Úgy látja, vannak olyan stratégiai témák, mint például a határon túli magyarok ügye, vagy hazánk katonai szerepvállalása Irakban, amelyekkel kapcsolatban a kormány igyekszik elhallgatni, vagy elhallgattatni információkat, kritikai véleményeket. Szerinte a sajtó befolyásolása egyrészt informális csatornákon, baráti beszélgetéseken keresztül működik, másrészt gazdasági eszközökkel. „Figyelembe kell venni, hogy az állam az egyik legnagyobb hirdető, illetve a kereskedelmi csatornák működését lehetővé tevő koncessziós szerződések megújításában a kormánypárti többségű ORTT hivatott dönteni. Ezért nem véletlen, hogy ha a hatalom összehúzza a szemöldökét, akkor azt egy tévécsatorna komolyan veszi” - fogalmazott a politikus, aki szerint ez alapjaiban sérti a sajtószabadságot.
„A politikának mindig megvan az igénye, hogy befolyásolja a médiát, a kérdés az, hogy erre a médiumok miként reagálnak, van-e bennük olyan civil kurázsi, hogy ezt lerázzák magukról” - mondta lapunknak Pethő Iván szabaddemokrata országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottságának elnöke. A politikus úgy véli, hogy a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos ORTT-döntés négypárti egyeztetést kíván, ezért ezzel a „kártyával” egyik fél sem gyakorolhat nyomást a kereskedelmi csatornákra. „Azokat a médiumokat nehéz befolyásolni, amelyek minden vállalt és egyéb kritériumot betartanak, és tiszta a lelkiismeretük” - fogalmazott a képviselő.
Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa szerint a politikai hatalmi körök kezében nincsenek olyan eszközök, amelyekkel hatékonyan lehetne befolyásolni egy kereskedelmi televíziós csatornát. „Egyébként pedig kétlem, hogy az újságírók közül nem éppen a leghitelesebbnek tartott Frei Tamás miatt bármelyik politikai oldal veszélyes vizekre evezve konfliktusba kerülne egy kereskedelmi televízióval” - hangoztatta a Heteknek Újhelyi. 
Halász János, a Fidesz elnöke megkeresésünkre így nyilatkozott: „Frei Tamás állításaival nem szoktam foglalkozni, és ezt a szokásomat most sem szeretném megtörni”.