Már előző heti számunkban is (. Hetek, 2004. március 5.) beszámoltunk arról, hogy a devizaalapú lakáshitelek kezdik leszorítani a pástról az állami kamattámogatásban részesülő, forintalapú társaikat. Valóban úgy tűnik, hogy komoly konkurencia jelent meg a lakáshitelek piacán, hiszen egyre több hazai bank rukkol elő ilyen helyettesítő konstrukciókkal. Mielőtt azonban hosszasan elidőznénk a devizaalapú lakáshitelek kétségtelenül nagyszerű előnyeinél, nem árt tudatosítanunk magunkban néhány alapvető összefüggést.
Ha már egyszer devizahitel felvételére adjuk a fejünket, akkor az első és legfontosabb szempont megvizsgálni az árfolyamkockázatot, ugyanis egy hirtelen árfolyamcsökkenés következtében több millió forintos hitel esetén nem kívánt ezresekkel nőhet a havi törlesztés. Ellenkező előjelű mozgás esetében értelemszerűen nyerünk az üzleten. Valóban nagy szakértő az, aki az elmúlt néhány hónap tükrében biztos előrejelzést tud adni a forint árfolyammozgására. Így természetesen az sem véletlen, hogy a devizaalapú hiteleket kínáló bankok portálján olyan hírmorzsák jelennek meg, amelyek arra utalnak, hogy „most már aztán igazán bármelyik pillanatban” beerősödhet a forint. Ergo, akkor lesz csak az igazi devizában eladósodni!
Bár a devizás hitelek 4 százalék körüli kamata valóban több mint kedvező ajánlat, mégsem elhanyagolható a hitel kamatkockázata. Ez ugyanis általában nagyobb, mint a forintalapúaké, mivel a pénzintézetek többnyire változó - és semmi esetre sem öt-tíz évre rögzített - kamattal nyújtják konstrukcióikat. Ez pedig valós kockázati tényező lehet a jövőre nézve, hiszen az elemzők középtávon az euró most 2 százalékos piaci kamatának duplázódását várják.
Akkor mi is az oka e hirtelen népszerűségnek? Indokolható ez egyrészt a megnyirbált állami támogatásokkal, másrészt - a már említett alacsonyabb kamatokon kívül - az egyszerűbb hitelfelvétellel és az általánosságban kevesebb megkötéssel.
Most pedig nézzünk néhány konkrét ajánlatot. Az Erste Bank új, devizaalapú lakáshiteleit a támogatott hitelekre nem jogosultak is igénybe vehetik. Ezek jelenleg a kamattámogatott hiteleknél kedvezőbb kamatozásúak, építésnél nincs számlakötelezettség, jövedelem- és fedezetalapon is igényelhetőek, illetve nemcsak euró, hanem ennél kedvezőbb, svájcifrank-alapú hitel is választható. És ez utóbbi jóval kisebb kockázattal is jár a kamatváltozások tekintetében.
A K&H Bank ajánlatában mind a svájcifrank-, mind az euróalapú hitel szabadon kombinálható a támogatott lakáshitelekkel, illetve közvetlen támogatásokkal. Ez a hitel akár jövedelemigazolás nélkül is igényelhető, bármilyen lakáscélra szabadon felhasználható, gyors az elbírálási idő, egyszerű a hiteligénylés.
A K&H-nál van lehetőség az úgynevezett „hitelcserére”. Ha a meglévő lakáshitelünk törlesztőrészlete túl magas, érdemes lehet euróalapú hitellel fedezni, azaz a törlesztőrészletek kifizetése céljából egy újabb hitelt felvenni. Ez persze csak nálunk új keletű megoldás, hiszen Nyugat-Európában vagy éppen az USA-ban például bevett gyakorlat, hogy egy hitel akár több ízben is bankot cserél a futamideje alatt. A bank aktuális ajánlata szerint a május 31-ig benyújtott euróalapú hitelkérelmekre 5,5 százalék a kamat, illetve a futamidő végéig érvényes - a mindenkori hirdetményi kondíciókhoz képest - egy 0,8 százalékos kamatkedvezmény is.
A CIB Bank csak svájcifrank-alapú hiteleket kínál, amelyeknél nincs hitelbírálati díj, se folyósítási jutalék, se rendelkezésre tartási díj. Előtörlesztésre a teljes futamidő alatt lehetőség van - kamatforduló esetén díjmentesen.
Várható, hogy a közeljövőben minden nagy lakossági bank piacra dobja a maga verzióját. Többek között a Raiffeisen és az elsőszámú lakossági pénzintézetként számon tartott OTP Bank várat még magára ezen a téren.