Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt, Somorjai László, Sebestyén István
Vegyes felvágott

Polgári körök. A legmegfoghatatlanabbnak tűnő új politikai mozgalom. Az egyik pólusán a Lovas István-féle szélsőséges, antiszemita felhangú szónoklatok és a Bayer Zsolt-féle EU-ellenes frazeológia, a másikon az Auschwitzba látogató, az antiszemitizmustól Madeleine Albright kérdésére hevesen elhatárolódó Orbán Viktor és az EU-t lelkesen éltető Schmitt Pál. Melyik a polgári körök igazi arca? A héten több rendezvényüket is meglátogattuk, közöttük olyanokat is, ahol előre nem lehetett számítani Kövér László-i botrányos mondatokra. 


Deutsch Tamás a Klauzál téren. „Megdicsérte” Medgyessyt Fotó: Somorjai L.

Az első élmény az, hogy láthatóan rendeződött a „mezei” és „középvezetői” fideszesek, valamint a polgári körök viszonya. Kezdetben ugyanis a lendületes polgári körösök teljesen függetlennek tűntek a helyi Fidesz-szervezetektől, sok helyütt „jobbról előzve” élesen kritizálták az 1998-as győzelmet, majd a 2002-es vereséget összehozó pártkádereket. Mostanra úgy tűnik, a fideszesek integrálták - úgymond maguk alá gyűrték - a polgári köröket, hiszen a rendezvények szereposztása mindenütt a fideszes politikusra „hegyezte ki” a dramaturgiát. 
Egységes és világos koncepcióra - mint ahogy az a szocialista haknikon is tapasztalható - a polgári körös rendezvényeken nem leltünk. Általában a kormány - vérmérséklettől függő - bírálata, az antikommunista retorika és a sajtó lebolsevikozása nevezhetők a jellemző témaköröknek. 
Illetve annak a reménye, hogy közeleg, sőt már küszöbön áll a második Orbán-kormány eljövetelének ideje. 

Citromízű EU?

Az egységes koncepció hiányát jól szemléltetik az Európai Unióról hallott vélemények. A forradalmi hevületű Bayer Zsolt a solti polgári körösöknek borús magyar jövőt jósolt: „Az összeomlás előtti Rómában élünk, nincs sok idő hátra, fel kell készülni az EU utáni korra.” Az unióval kapcsolatban azt is kifejtette, hogy „a lengyelek legalább védik a saját érdekeiket, de nekünk kommunistából is a legalja jutott”. Miközben a magyar gazdáknak azt állítják, hogy tejből túltermelés van, addig az egyik bevásárlóközpont szlovák tejet árul akciós áron. Ráadásul az EU-nak is csak piacnak kellünk majd. Szerinte az EU mobilizálható munkaerővé akar bennünket formálni, amely a világproletárokhoz hasonlóan, „mint a batyus zsidó jön-megy”, és ahol munkát talál, ott letelepszik egy időre - sorolta a fájdalmakat Bayer.
Tőkéczki László történész a Józsefvárosi Polgári Körök rendezvényén pedig egészen meglepőt állított, mikor azt ecsetelte, hogy mi a pozitívuma a 2002-es jobboldali vereségnek: „A Jóisten kegyelme, hogy az EU-val kapcsolatos nyomorúság nem Orbán Viktor nevéhez fog tapadni.”
Ezekkel a finoman is szkeptikus véleményekkel merőben ellentétesen érvelt az unió mellett Schmitt Pál, a Szövetség alelnöke az V. kerületben a Belvárosi Polgári Körök rendezvényén. „Nem csatlakozásról van szó, hanem újraegyesítésről. Brüsszel nem olyan, mint Moszkva, mert Moszkvából úgy jött az ukáz, hogy semmibe nem szólhattunk bele, de májustól a döntésekben mi is részt veszünk. Ráadásul mi leszünk az unió kilencedik legnagyobb országa. Alkotó és meghatározó része Európának - kampányolt a csatlakozás mellett hurráoptimista hangulatban Schmitt.


Schmitt Pál. Aki simogat Fotó: Vörös Szilárd

Lovas és a szélsőjobb

A jobboldallal kapcsolatban legtöbbször azt a kritikát fogalmazzák meg, miszerint nehéz eldönteni, hogy hol „ér véget” a mérsékelt jobboldal, és honnan „kezdődik” a szélsőjobb. A polgári körös rendezvények után sem lettünk okosabbak e téren. Nyíltan egyik rendezvényen sem határolódtak el Lovas István-tól és más szélsőjobboldali hangnemű „politikustól”. Sőt, a zászlóégetős tüntetés kapcsán Tirts Tamás fideszes országgyűlési képviselő a józsefvárosi „körgyűlésen”, az amúgy banális provokáció-verzió húrjait pengette. Az ellenpont csak annyi volt, hogy Juharos Róbert, a VIII. kerületi Fidesz-vezető az egyik felszólaló kábító hatású cukorka-sztorijára elég gúnyosan megjegyezte az örökérvényű tanulságot: „Ne fogadj el idegentől cukorkát!”
Egyébként Juharos egész este arra kereste a választ, hogy miként is valósulhat meg a nagyon kívánt jobboldali győzelem, ha a fővárosi SZDSZ-szavazókat, valamint a lakótelepek népét nem sikerül megszólítani. Szerinte azért veszített a jobboldal 2002-ben, mert a fővárosban a szélsőjobboldali veszéllyel való riogatás miatt az SZDSZ-es szavazók a szocialistákra szavaztak. Juharos szerint az antiszemita kártya kijátszásával a politikai ellenfeleik azt érik el, hogy a középen levő szavazókat elriasztják a mérsékelt jobboldaltól.
A helyszínen a kérdésre senki nem válaszolt. Pilhál Györgynek, a Magyar Nemzet jelenlevő publicistájának mindössze arra tellett, hogy kijelentse: ugyan most már szégyenli, de „1990-ben az SZDSZ-re szavazott, mert az ígérték, hogy a kommunistákat kikészítik, bedunsztolják, lejegelik. Inkább a Munkáspárt, mert azok legalább következetesek”. 
Pedig Juharos felvetése egy dilemmára mutat rá. Hiszen, amennyiben a Fidesz túlzottan engedi az aktív radikálisokat - vagy ahogy az „ellenfél” mondja; a szélsőjobbosokat -, akkor miattuk túl sok szavazatot veszíthetnek a tőlük viszolygó mérsékeltek köréből. Ha azonban a politikai centrum megnyerése érdekében elhatárolódnak a „széltől”, egy kiélezett helyzetben a „radikálisok” szavazatai is hiányozhatnak majd. 
A Lovas Istvántól való elhatárolódásban legmesszebb Deutsch Tamás merészkedett a Klauzál téri Erzsébetköri Polgári Szalonban. Az exminiszter Lovast olyan játékoshoz hasonlította, akit nem lehet besorolni sehova: hol futballista, hol bíró, hol pedig bekiabáló drukkoló a pályán. „Személy szerint - mint mondta - ő jobban kedveli Bayer Zsoltot, aki művész, értelmiségi, publicista, és ehhez mért felelősséggel jár. ”
A Józsefvárosi Polgári Körben is felvetették a hallgatók Lovas István és Bencsik András ügyét. A kérdést Pilhálon kívül mindenki elmismásolta. A Magyar Nemzet publicistája viszont borhangúan odavetette: „Ahányan vagyunk, az utolsó töltényig lövünk. Nem lehet olyan szelíden politizálni, nem jött be, hogy a keményebb hangú Kövért lecserélték a joviális Pokornira. Itt lőni kell az utolsó töltényig.” Mondani sem kell, a közönség hangos ovációval jelezte véleményét.

Stílus és mozgalom

Ha már a hangulati elemeknél tartunk, Bayer Zsolt pocskondiázó „humorára” Solton vevő volt a közönség, aki úgymond zárójeles megjegyzésként élve boncolta Medgyessy Pétert, az általa a „Kárpátok Cicerójaként” nevezett miniszterelnököt. Összefoglalva: Medgyessy „bármilyen témában bármit mond, az atombiztos, hogy baromság”; „négyszázhetvenöt magyar szóból áll a szókincse”; illetve „ilyen életpályáért máshol életfogytiglant adnak.” Illetve közkedvelt szófordulata volt a szocialistákra, hogy „ezek olyan hülyék, hogy felfelé sikítanak a hullámvasúton.”
Ez a stílus persze nem mindenkié, bár vitathatatlanul vannak követői. Kerényi Imre egykori színházigazgató, a Belvárosi Polgári Körök rendezvényének szpíkere összekötő szövegként mellékesen az egyik vezető szocialista politikust „mangalica biodisznónak” nevezte. A fair play szellemében politizálni kívánó Schmitt Pál ellenpontként udvariasan megjegyezte, hogy nem a kinézet számít, a történelemben voltak államférfiak, akik testesebbek voltak az átlagnál, mégis maradandót alkottak. Pár perccel később egy hallgató a mangalicák és más őshonos magyar fajták nevében kikérte az összehasonlítást a nevezett politikussal. Kerényi Imre erre idétlenül röhögve megjegyezte, hogy „ez annyira jó, ezt leadom a műsoromban.” A kínos helyzetbe került Schmitt úgy próbálta elütni az otromba viccelődés élét, hogy azt mondta: rossz a hangosítás, ő ezt nem hallotta. 
Józsefvárosban csak Tirts Tamás jutott el egy pillanatra odáig, hogy az egyik szófordulatában a Draskovics neve mellé kajánul odabigyesztette a Drakula jelzőt. De a továbbiakban megmaradt a polgári jóérzés talaján.
Most pedig nézzük a jobboldal másik oldalát. Tőkéczki László önmérsékletet és szelíd bölcsességet javasolt a jobboldalnak. Mint mondta: „Unalmas állandóan a baloldali és jobboldali sajtó civódását hallgatni. Ráadásul sokszor az fordul elő, hogy a keresztény-nemzeti sajtó inkább két pofont ad vissza, mint egyet sem. Nem kellene válaszolni a baloldali sajtó személyeskedéseire és hazugságaira, mert ezzel is a baloldali tematika érvényesül, inkább az emberek valódi problémájáról kellene írni a polgári oldalnak (…) Kikérem magamnak, hogy olyan színvonalú emberekkel kelljen foglalkozni, mint ifjabb Hegedűs meg Barangó” - tette nyilvánvalóvá, hogy mire is gondol. Tőkéczki egyébként némely jobboldali publicistát hetekre eltiltana a baloldali lapok olvasásától, mert szavai szerint attól hergelik be magukat.
Deutsch Tamás, mint akinek volt gyerekszobája, Schmitthez és Tőkéczkihez hasonlóan szintén kultúrált hangnemet ütött meg Erzsébetvárosban. Amikor azt elemezte, hogy „negatív kampánnyal nem lehet választást nyerni”, a kormányzat szakmai kritikáján túl megemlítette: „El kell ismerni, hogy Medgyessy Péter sem gyalázkodott a választások során.” 


Bayer Zsolt. Aki üt Fotó: Vörös Szilárd

Bizonyítvány vagy piros lap?

Ki mit vár az EU-s választásoktól? Tirts Tamás józsefvárosi üzenete világos volt „a kormányt minél hamarabb el kell küldeni pihenni. Ha jól szerepel a jobboldal az EU-s választásokon, akkor legközelebb már ősszel előrehozott választás lehet”. Schmitt Pál az előkelő V. kerületben előkelően azt fejtegette, hogy a választásnak a kormányra nézve jogi következménye nincs, csak szimbolikus a jelentősége. „Olyan lesz, mint a félévi bizonyítványosztás. Jelzi, hogy elfogyott-e a bizalom” - mondta. 
Tőkéczki arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanazok az emberek kormányoznak, akik a 70-es években, és akik azzal terelték el a figyelmet a gazdasági válságról, hogy azt mondták az embereknek: egyénileg boldogulhatsz. A stílus most, az EU- csatlakozás előtt is ez: lehet, hogy nem mindenki jár jól, de te személyesen, ha jól csinálod, boldogulhatsz. Hogy a közösség jól jár-e, azt nem forszírozzák. Egyébként Tőkéczki - vitázva Tirts Tamással - szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy lesznek-e előrehozott választások. Stratégiaként azt javasolta, hogy a polgári körök részvételével mérsékelt és szelíd hangon, következetes és tudatos munkával győzzék meg az embereket. 
Deutsch a közvélemény-kutatási eredmények kapcsán fejtette ki reményeit: „akár kétharmados többséget is elérhetnénk a parlamentben, ha most lennének a választások. Még sincs jókedv az országban, mert rosszul mennek a dolgok. Az fog győzni két év múlva a parlamenti választásokon, aki először tud ebből a rosszkedvű országból jókedvűt csinálni” - állította.
A parlament alelnökévé avanzsált fideszes politikus is szorgalmas, szisztematikus munkára szólította fel a társaságot, és figyelmeztette őket, ne bízzanak a látványos akciók sikerében akkor, ha nincs mögöttük érdemi munkavégzés. „A két választási forduló között is voltak nagy demonstrációk, és valljuk be, nem is enyhe túlzásokkal riogató plakátok.”
A szorgalommal várhatóan nem lesz probléma, hiszen - mint a Belvárosi Polgári Körben kiderült - Schmitt Pál az elmúlt fél évben vagy hatvan városban tartott előadást. A polgári körök honlapján minden napra egyre több rendezvényt, fórumot és előadást hirdetnek meg. Lázas munka folyik.