Vissza a tartalomjegyzékhez

Harangozó László
Tizenöt éves a Cerny Mentő

A mentőbázison vagyunk, a főorvos éppen szolgálatban van. Közben a másik rohamkocsi Egerben jár, a rezidens orvos mobiltelefonon referál az újszülött állapotáról, akit gépi lélegeztetéssel kell Budapestre szállítaniuk egy koraszülött intenzív osztályra.

- Mikor is kezdődött az életmentő munka?
- 1988-ban szerveztem meg a Peter Cerny Alapítványt, ennek most éppen tizenöt éve. Ekkor ismerkedtem meg Peter Cerny úrral, aki felajánlott egy mentőautót az alapítvány számára. 
Üzletemberként járt az I. sz. Női Klinikán, látta, hogy milyen nehéz körülmények között dolgozunk a koraszülött intenzív osztályon. Megkérdezte, hogy mi az, amivel a legjobban tudna segíteni. Én már 1984-ben a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán kísérletet tettem arra, hogy valamilyen módon létrehozzak egy alapítványt egy újszülöttszállításra alkalmas rohamkocsival, de a tervem nem vált valóra. Hát most megvalósíthatnám az álmomat - gondoltam -, és azt mondtam Cerny úrnak, hogy egy mentőautóval vagy egy kisbusszal sokat segíthetne, mi fölszerelnénk, üzemeltetnénk, és megkezdhetnénk a munkát.
Márciusban megérkezett a mentőautónk, és 1989. június 22-én elindult az első esetre. Kezdetben nem volt semmire pénz, sofőr se, úgyhogy leraktam a PAV I-es jogosítványt, és én voltam az első sofőr is. Erre nagyon hamar sikerült rávenni másik két orvoskollégát is, Rónaszéki doktort és Nobilisz doktort. Rónaszéki doktor most a kistarcsai kórház gyerekosztálya vezetője, Nobilisz doktor a II. sz. Női Klinika Újszülött Intenzív Osztályának a vezetője, és tulajdonképpen mi voltunk az a három „megszállott”, aki ezt elkezdte. Ebből terebélyesedett ki egy önálló létű gyerekszolgálat. 
- Jelentkeztek komolyabb felajánlók is, állandó, stabil partnerek?
- Az első évben már sokan felismerték az életmentő koraszülött mentőszolgálat szükségességét, és segíteni akartak. Megalakulásunk első negyedévében már voltak fix szponzoraink is, mint például a Shell. Gyakorlatilag a kezdetektől ingyen adta az üzemanyagot. A Hungarocamion adott egy hűtőkonténert. A régi kórházban, az I. sz. Női Klinika udvarán helyeztük el a kertben, ebben „laktunk” négy évig. 
- A Cerny mentőszolgálat fő feladata a koraszülöttek sürgősségi szállítása a koraszülés megindulásának helyétől a fogadó kórházig?
- A szállítás nem olyan, mint a felnőtt betegeknél, hogy berakjuk egy autóba, és nyomjuk a gázt, míg odaérünk. A koraszülött rohamkocsi nem mentőautó, hanem egy guruló intenzív osztály. 
- Milyen eszközök vannak a guruló intenzív osztályon, és milyen költségvonzata van az alapvető működéshez szükséges felszerelésnek?
- A mentőautó az összes orvosi felszereléssel együtt 15-17 millió forint között van, nem az autó drága, hanem a benne lévő életmentő orvosi műszerek, technikai berendezések. Benne van az inkubátor, ami 7 millió forint, a monitor, ami 3-4 millió forint, egy infúziós pumpa 500 ezer forint, egy pneumatikus rezgéscsillapító, az (csak euróban tudom) 9000 euró. Tehát látja, hogy több millió forintot kell még beépíteni a rohamkocsiba. A mentőautó sem sima mentőautó: két akkumulátor, megerősített hálózat, sziréna, kék fény, URH-rádió, rádiótelefon, külön körös oxigén és sűrített levegő. Az utóbbi azért fontos, mert a koraszülötteknek nem mindegy, hogy milyen levegőt adnak, ez kihatással lehet a további egészségére, roncsolhatja a szemét, és később vakságot okozhat.
- Kikből áll a rohamkocsi személyzete?
- Van egy orvos az autón, akiről azt kell tudni, hogy kifejezetten újszülött intenzív osztályos képzést kellett hogy kapjon, és gyakorlata kellett, hogy legyen. Ezek vagy gyerekgyógyász szakorvosok, vagy rezidensek, akik már önállóan dolgoztak. Van egy neonatológiai szakasszisztens, van egy gépkocsivezető, akinek egy hosszú egészségügyi kiképzésen kellett részt venni, hogy tudja segíteni a másik két ember munkáját. Ez a kivonuló szolgálat, de van még egy diszpécser szolgálat, mert ez egy annyira speciális ismereteket igénylő irányítási munka, tudni kell, hogy hol, milyen helyszínen, mennyi ideig tart az ellátás, hogy jól meg tudja szervezni a munkát. A diszpécserszolgálat szoros kapcsolatban van a Budapesti Mentőszolgálattal. 
- Az OMSZ a költségeit az állami költségvetésből fedezi, ez továbbra sem igaz a Cerny Mentőszolgálatra, vagy történt változás e téren? 
- A jelen struktúra úgy néz ki, hogy a 2002. év közepe óta megalakult a Magyar Koraszülöttmentő Közalapítvány. Ez egy olyan szervezet, ami arra jött létre, hogy az állami támogatást a költségvetésből a működésre megkapva a kilenc regionális központnak szétossza, és a munkájukat koordinálja. Nagy kérdés volt, hogyan lehetne az országot lefogni. Mi éveken keresztül lefedtük az ország 40 százalékát. 1993-ban alakult a Cernyhez hasonló, kórházi keretek között működő koraszülött mentőszolgálat Nyíregyházán. 1993-94 fordulóján megalakult a szegedi központ is, az is speciális, mint a mi rendszerünk volt. Zalaegerszegen, Győrben, Pécsett is. De hogy egységes legyen ez a rendszer, végül is 2002 nyarára a kilenc alapítványi regionális központ van összefogva ezzel a Magyar Koraszülöttmentő Alapítvánnyal. Gyakorlatilag mindenki azt a dolgát teszi, amit eddig, csak most nem közvetlenül a minisztériumtól, nem közvetlenül az OEP-től, az OMSZ-től kapjuk a működéshez szükséges fedezetet, hanem a Koraszülöttmentő Közalapítványtól. Ilyen formán az országos lefedettség biztosítva van. 
- Gondolom, sok kudarc- és rengeteg sikerélménye volt az elmúlt tizenöt év során, felelevenítene egyet-egyet?
- A kudarcokat az ember elfelejti. Azt, hogy létezünk, vagyunk, hogy ismernek bennünket, számítanak ránk, ez mindent megmagyaráz. Átlagosan harmincezer gyereket szállítottunk egy évben, hatezer fölött van, akit gépi lélegeztetésben részesítettünk. Újraélesztést végzünk, és az eredményesség 91 százalékos, ha mi kezdtük el és mi is fejeztük be. Rengeteg köszönőlevelet kapunk, és mellé általában elküldik a megmentett gyermek egy-két éves fényképét is. Mi hivatalból optimisták vagyunk, de tudjuk azt, hogy ezek a koraszülöttek nem mind maradnak életben. 
Tíz évvel ezelőtt a huszonnyolc-huszonkilencedik heteseknek voltak „nehéz” kilátásai, ma már ezeknek a babáknak 90 százalékos a túlélése, ami figyelemre méltó. A probléma az, hogy a koraszülések egyharmadában nincsenek megelőző jelek, hogy koraszülés lesz, hanem váratlanul megindul. Vagy a normál szülések 5-10 százalékában olyan váratlan, azonnali segítséget igénylő helyzet áll elő egy teljesen normális várandós szak után, amiben sokszor csak annyi kell, hogy szakavatottan kétszer-háromszor egy maszkkal lélegeztessék a gyereket. Csak ott kell hogy legyen a maszk, tudni kell, hogy most ez a baj, hogy ezt kell csinálni, és utána helyrejön az újszülött, és nem kell neki intenzív osztály, de ha ez elmulasztódik, vagy késve érkezik, akkor baj van. 
- Az európai átlaghoz képest Magyarországon milyen arányú a koraszülések száma?
- Sajnos Magyarországon nagyon magas. Kísérletekkel kimutatott módon, az anyuka, akinek a koraszülött gyerekét azonnal elvitték, és nincs semmi, ami összeköti a gyermekével, annak a tejtermelése nem indul be. Az, hogy koraszülöttje lett, az egész feldolgozhatatlan élmény, ráadásul még ott sincs a baba. Mi adunk egy polaroid fényképet ilyenkor az anyának, és ezekben a mamákban az anyai érzés - a baba fényképét nézve - sokkal jobban kifejlődik. A tejelválasztás nagy részben pszichés módon indul be, és akik kaptak fényképet, azoknak az anyáknak hamarabb és több teje lesz.
- A koraszülött-életmentés nagy fizikai és lelki leterheltséget jelenthet. Milyen mértékű Önöknél a fluktuáció?
- Ez a munka valóban nem nyugdíjas állás. A nővéreknél kevésbé, inkább az orvosoknál van cserélődés, de nem panaszkodom, jó és egységes a csapat. A magyar gyermekorvos populációnak az átlagéletkora ötvenöt év, ez azt jelenti, hogy tíz év múlva a 60-70 százaléka nyugdíjba megy, az egyetemi központokban évente százhúsz-száznegyven körüli gyermekgyógyászt képeznek. Ez egy hiányszakma, mert nehéz és stresszes. Ha valaki egy kórházban neonatológus, és csöng a telefonja, hogy azonnal a szülőszobára kell mennie, mert újraéleszteni kell, rohan, és minden idegszálával küzd a gyermek életéért, ez elég stresszes, nem? Aki intenzív terápiára adja a fejét, annak ezt meg kell tanulnia kezelni, különben nem bírja.
- Mire volna most leginkább szüksége az alapítványnak a zavartalan működéshez? Milyen módon lehet Önöket támogatni? 
- A folyamatosan elhasználódó eszközöket cserélni kell, az autók közül most egyet azonnal le kellene cserélni, és másfél-két éven belül a másik négy autót is. Ha valaki adna egy házat, vagy egy telket, azt elfogadnánk, de vásárolni nem tudunk, nem engedi meg a pénzkeretünk. Nagyon nagy érvágás volt felépíteni ezt a bázist, bár a telket az I. sz. Gyermekklinika biztosította számunkra. Biztos, hogy kellene egy 3-4 millió forintos monitor, egy ugyanilyen árban lévő vér-gáz ellenőrző hordozható monitor, egy 12 millió forint értékben teljesen felszerelt autó. Minden felajánlás segít, akár 500 forint vagy 200 forint, mert a felszerelést korszerűsíteni, cserélni kell. A Cerny mentő honlapján () minden szükséges információt megtalál a kedves érdeklődő.