Vissza a tartalomjegyzékhez

Széchey Noémi
Belső ellenállás

Az iraki háború kezdete óta az amerikai közvélemény többsége most fordult először szembe a Bush-kormányzat Irak-politikájával. Az elmúlt héten végzett közvélemény-kutatási adatok alakulását jelentősen befolyásolta, hogy a folyamatosan növekvő katonai veszteségek kikezdték a Bush-kormányzatba vetett bizalmat. Az elnök azonban továbbra is kiáll amellett, hogy győzelemre viszi ezt a háborút.


A robbanás utáni percek az olasz főhadiszállásnál Fotó: Reuters

A Washington Post és az ABC televíziós csatorna által végzett közvélemény-kutatás adatai szerint az amerikai népesség 47 százaléka ért egyet Bush elnök Irak-politikájával, ami 28 százalékos visszaesést jelent az április végi adatokhoz képest. A helytelenítők aránya 51 százalékra emelkedett, először lépve át az 50 százalékos küszöböt. A felmérés szerint a szeptember 11-ét követő, valamint a háború kezdetét jellemző társadalmi egység szertefoszlani látszik. A válaszadók 54 százaléka szerint érdemes volt a háborút megindítani, míg 44 százalék van ellenkező véleményen. Ugyanezen adatok márciusban még 70, illetve 24 százalékot tettek ki. 
A közvélemény elfordulásában jelentős szerepet játszott a katonai veszteségek folyamatos növekedése. 
Az Egyesült Államok eddig összesen 379 katonáját vesztette el Irakban, ebből azonban 240 halt meg „békeidőben”; közülük 155 katona életét oltotta ki ellenséges fegyver. 
Döntő szerepe volt a fordulatban az amerikai hadsereg Chinook helikoptere ellen múlt vasárnap elkövetett merényletnek, mivel a támadásban életüket vesztett katonák éppen szabadságuk eltöltésére indultak haza az Államokba. A fiát most elvesztett egyik szülő így fogalmazott: „Haza is jön. De nem úgy, ahogy szerette volna. Egy faládában fog megérkezni.” „Azok alapján, amiket az elnök a háború okaiként tavasszal megfogalmazott, támogattam a katonai beavatkozást - mondta egy másik gyászoló szülő -, azonban most már több katona halt meg a háborús időszak lezárása óta, mint a háború alatt. Tömegpusztító fegyvereket pedig nem találtak, sem semmit abból, amit az elnök mondott. Miért? Nem értem, miért folytatjuk - hogy fiaink és lányaink haljanak meg ott?”
A Bush-kormányzatnak azzal a problémával kell szembenéznie, hogy az amerikai nép elfogadta azokat a veszteségeket, amelyek olyan katonai akciók során történtek, amelyeket értett és támogatott; azonban nem fogadja el, ha olyan hadműveletek során vesztik el szeretteiket, amelyeket nem értenek, vagy éppen elleneznek. Ha a megvalósítandó politikát illetően megosztottság vagy a hadműveletek időtartamát, illetve költségeit illetően bizonytalanság tapasztalható, akkor a stratégiai szempontból nem jelentős emberveszteség is komoly hatást gyakorol a társadalomra. További probléma, hogy az amerikai társadalom nem volt felkészülve arra, hogy az iraki beavatkozás hosszú, nehéz küzdelemmé válik. A Pentagon korábbi számításai szerint mára az Irakban állomásozó hadsereg létszámának 60 ezerre kellett volna csökkennie, ugyanakkor jelenleg több mint 130 ezer amerikai katona állomásozik az Arab-öböl menti országban.
Bár Irak számos területen nem hasonlítható össze Vietnammal, mégis egyre többen vonnak párhuzamot a vietnami háborúval: nincs előrehaladás a helyszínen, és gyengül a hazai politikai támogatás. Számosan - többek között az Egyesült Államok iraki megbízottja, Paul Bremer - gondolják úgy, hogy a megoldás egy gyors hatalomátadást követő mielőbbi kivonulás lehet. Akkor ezt a folyamatot „vietnamizálásnak” mondták, ma „irakizálásnak” felel meg. Bush elnök szerint azonban, ha az amerikai csapatok és ügyintézők idő előtt kivonulnak az országból az erőszak elterjedése miatt, az csak felbátorítaná a terroristákat, és növelné Amerika fenyegetettségét. „Eltökéltük magunkat arra, hogy maradjunk, harcoljunk és győzzünk” - mondta az amerikai elnök legutóbbi heti rádióbeszédében. Az amerikai erők iraki és afganisztáni hadműveleteihez Bush amerikai elnök a héten írt alá 87,5 milliárd dolláros rendkívüli pénzügyi csomagot, amely „komoly pénzügyi bizonyítéka” annak, hogy „az Államoknak megvannak az eszközei arra, hogy győzelemre vigye ezt a háborút” - mondta az elnök.
Bush elnök jövő hétre tervezett londoni látogatását komoly biztonsági intézkedések előzik meg, mivel az amerikai titkosszolgálat merénylettől tart. Bár Blair angol miniszterelnök az amerikai elnök leghűségesebb szövetségese 
az iraki hadműveletek során, az angol társadalom - az amerikaihoz hasonlóan - egyre kisebb mértékben támogatja az öböl menti háborút. Már most Bush-ellenes plakátokkal van tele az angol főváros, és a látogatás idejére számos tüntetést szervez az „Állítsátok meg a háborút” nevű szervezet. A The Times által közzétett felmérés szerint a szigetlakók 59 százaléka véli úgy, hogy Amerika vesztett a népszerűségéből, és 60 százalékuk helyteleníti Bush Irak-politikáját. 47 százalékuk szerint Bush nem jól végzi a munkáját, míg 40 százalék véli úgy, hogy Nagy-Britannia számára hasznos a szoros Bush-Blair barátság. Irakkal kapcsolatban 49 százalék tartja úgy, hogy elhibázott volt a háború, míg 37 százalék ért vele egyet. Blair miniszterelnök elfogadja a társadalomnak a tiltakozáshoz való jogát, azonban továbbra is kiáll amellett, hogy az iraki háború nélkül a szabadságot most kóstolgató iraki lakosság ma is Szaddám igája alatt nyögne. Ezért arra kéri az angolokat, hogy továbbra is támogassák az Irak stabilitásának helyreállítására tett erőfeszítéseket.