Vissza a tartalomjegyzékhez

Makki Marie-Rose
Nagy üzlet vagy jó cselekedet?

Jogszabályban rögzített feltételeken múlik ezentúl, hogy egy adott kórház szülészetén elvégezhető-e a köldökzsinórvér-levétel. A tudomány mai állása szerint elképzelhető, hogy a - köldökzsinórvérből is kinyerhető - őssejtekkel egyes súlyos betegségek idővel teljesen gyógyíthatókká válnak.

Az őssejtek nagy előnye, hogy a sejtosztódás korai fázisában vannak, nem elkötelezettek, azaz még nem válik szét fejlődésük a különböző szervek irányába. Ilyenformán elméletileg bármilyen szervet képesek lehetnek reprodukálni. Elméletileg mindenkinél alkalmazhatók, legideálisabban a saját szervezetben, ami által elkerülhető egy idegen donor szervének több rizikóval - főként a kilökődés kockázatával - járó átültetése, vagy akár a gyógyászati célból történő embrióklónozás. Tudni kell ugyanakkor, hogy az orvostudomány ezen a területen még igencsak kutatási stádiumban van, a jövő lehetőségei azonban módfelett ígéretesek. A módszert ma még egyedül a vérképzőrendszer megbetegedései - mint például a súlyos vérszegénység vagy leukémia - esetén alkalmazzák. Ilyen esetekben egyébként a csontvelő-transzplantáció számít évtizedek óta bevált gyakorlatnak, amikor is többnyire egy rokon vagy egy idegen donor segítségével történik a csontvelő-átültetés a beteg szervezetbe. Őssejt alapvetően három úton nyerhető: egyrészt magzatkezdeményekből - például a lombikbébiprogramokból „hátramaradó” megtermékenyített petesejtekből, másrészt még a méhlepény megszületése előtt az - immár hulladékszervnek minősülő - köldökzsinórból levett vér nagy számban tartalmaz őssejteket. Harmadrészt hasonló típusú sejtek a gyermek és a felnőtt szervezetből, így a vérből és a csontvelőből is kinyerhetők. 

Magánbankok sejteknek

Hazánkban viszonylag új keletű jelenségnek számít a köldökzsinórvérből nyert őssejtek saját célra való tárolása. Ilyenkor egy magán-köldökvérbankban az újszülöttek őssejtjeit teszik el azzal a céllal, hogy, akár öregkorukban, majd a megbetegedett szerveiket e tartalékból pótolhassák. A kecsegtető ígéretek szerint a tudomány gyors léptékű fejlődésével az őssejtekből hasnyálmirigysejtek, izomsejtek, agysejtek is létrehozhatók lesznek a szívinfarktus, cukorbetegség, Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór miatt szenvedők gyógyítására. A néhány éve működő hazai Sejtbank Kft. egy közvetítő és bonyolító tevékenységet végző vállalkozás: megszervezi a vér levételét, majd elszállítását a Cryo Cell cég belgiumi laborjába, ahol azt feldolgozzák, és húsz évre eltárolják. Nem tb-támogatott eljárás lévén teszi ezt mintegy 300 ezer forintért. Eddig a páciens igénye esetén az adott szülészet döntött a levétel mellett, az ehhez szükséges készüléket a cég adta, a vérlevétel menete pedig a szülészeti szakmai kollégium útmutatásai szerint történt. Az Egészségügyi Minisztérium mostantól életbe lépett rendelete értelmében a köldökzsinórvérnek nemcsak a levétele, hanem a szállítása és a tárolása is egészségügyi szolgáltatásnak számít, s mint ilyen engedélyköteles. „Ezentúl tehát a mi közvetítő tevékenységünk is ide sorolódik - magyarázta érdeklődésünkre Merhala Zoltán, a Sejtbank Kft. vezetője, aki szerint ez a változás a Sejtbank Kft. folyamatos működését nem érinti. - Cégünk benyújtotta az engedélykérelmét az ÁNTSZ-hez a rendelet alapján, és az abban foglalt feltételek birtokában kéri az engedélyt a tevékenysége folytatására.” A Sejtbank Kft. tehát köztes állapotban, kisebb forgalommal, de továbbra is működik. Felméréseik szerint a szülés előtt álló anyukák 1 százaléka tartana igényt szolgáltatásukra, ez évente közel tízezer esetet jelent. 

Átláthatatlan rendszer

A Sejtbank Kft. tevékenysége szakmai, jogi és etikai aggályok miatt az egészségügyi hatóságok látószögébe került, és egy év óta hosszú pereskedésbe torkollott. Egy névtelenséget kérő szakértő markáns ellenvéleménye szerint a profitorientált cég működése az első pillanattól fogva mindvégig törvény- és jogellenes, a legelemibb engedélyeket is nélkülözi. Amit tesz, az orvosi pénzszerző lelemény újabb változata, az emberek hiszékenységét és tudatlanságát kihasználva. A köldökvérminták levételére megfelelő végzettség híján maga a szülész sem vállalkozhat, de pénzért persze akadhat, aki megteszi. Ha csak az 1997. évi egészségügyi törvényt nézzük, a szövetnek minősülő köldökvérminták külföldre szállítására sem nemzetközi egyezmény, sem OTH-engedély nem jogosítja fel a közvetítőt. Számtalan szakmai aggály is felmerül, például sem a köldökzsinórvér-őssejtek több évtizedes tárolhatóságáról, sem kiterjedt felhasználhatóságukról nincsen elegendő bizonyítékunk. 
„Attól, hogy valami szakmailag értelmetlen, attól persze még nem tiltandó, de amennyire lehet, átláthatóvá kell tenni az eljárást. A köldökzsinórvér-őssejtekkel való gyógyítás még jobbára kezdetleges, kísérleti stádiumban van, ezért az ilyen célból levett és tárolt vér többnyire kutatásnak minősül, ami engedélyhez kötött” - fejtette ki kérdésünkre dr. Kereszty Éva, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője. Engedélykiadás, egyes esetek elbírálása eddig is zajlott, de most lettek jogszabályban rögzítve az eljárás általános alapfeltételei. Az ÁNTSZ ennek alapján adhat ki engedélyt a köldökzsinórvér-levételre a kórházak számára, már ahol erre igény mutatkozik. Az engedélyezést követően a kismamának megállapodást kell kötnie az intézménnyel. A rendeletbe foglalt minimálfeltételek egy átlagos kórház számára viszonylag könnyen teljesíthetők, a legfontosabb követelmények a pontos dokumentáció és a kötelező, korrekt, írásos betegtájékoztatás az őssejtek lehetséges felhasználásáról. Ezzel az olyan általánossá vált tévhitek is tisztázhatók, mint hogy a saját őssejtekkel a születendő gyermeket egy életre be lehet biztosítani mindenfajta betegséggel szemben. Egyrészt az így nyert őssejtmennyiség legfeljebb egy kisgyermek számára elegendő, másrészt a legtöbb problémára biztosan nem alkalmazható - jelenleg csak a vérképzőrendszeri megbetegedéseknél tudják felhasználni. A vérlevétel pontos szakmai leírása még kidolgozás alatt áll, de az eljárás során már most is biztosítani kell transzfúziós vagy hematológus szakember jelenlétét.
„Az ÁNTSZ nem indít hajtóvadászatot a szülészetek ellen, de a feltételek és engedélyek meglétét jövőre már ellenőrizni fogja. Érdemes megemlíteni - mondta Kereszty Éva -, hogy a hazánkban levett vér tárolása egy svájci székhelyű cég belga laborjában történik, holott a saját célú köldökzsinórvér-levételt tiltja a belga jog. A külföldiektől levett vért azonban bárki tárolhatja - tehát egyik ország sem »köteles« a saját határain belül egy másik állam rendelkezéseit elfogadni.”
A vérminták személyes, genetikai adatok hordozói is, így a személyi adatok védelme miatt is sürgetővé vált a magánszolgáltatás kontrollálhatóbbá tétele, hivatalos nyilvántartásba vétele. Kereszty Éva utalt arra, hogy az unióban igen szigorúan szabályozzák a vérellátást is, mindenfajta tárolt és kielemzett vérmintát igyekeznek megfelelően dokumentálni, szükség esetén visszakereshetővé, azonosíthatóvá tenni, és ezzel minimálisra csökkenteni bármiféle visszaélés vagy orvosi hiba lehetőségét. Az unió várhatóan a közeljövőben fogadja el az egységes szabályozást a sejtekkel, szövetekkel, átültetésekkel kapcsolatban. A direktíva az őssejtek kellően ellenőrzött, első sorban közösségi célú felhasználását irányozza elő. A szabályozásban benne foglaltatik majd az intézmények tételes jelentési kötelezettsége is az unió illetékes hatósága felé, ami természetszerűen vonatkozik a magáncélból levett köldökzsinórvérre is.