Vissza a tartalomjegyzékhez

Nagy Liliána
Elégedetlenek vagyunk az életszínvonalunkkal

Az elmúlt évek dinamikus béremeléseivel szemben a lakosság kétharmada elégedetlen családjának jelenlegi anyagi helyzetével. A GfK Piackutató Intézet legfrissebb felméréséből kiderül, hogy a felnőttek mintegy fele pedig nem jön ki havi fizetéséből. A 40 évnél idősebbek pesszimistábbak, míg a fiatalok optimisták a jövőjük megítélésében. 

Családja jelenlegi anyagi helyzetével csak a lakosság 26 százaléka elégedett, míg többségük, 74 százalékuk, elégedetlen. Többnyire a diplomások tartoznak az elégedettek kategóriájába, és minél alacsonyabb az iskolai végzettség, annál több az elégedetlen. Főképpen azok tartoznak az utóbbi kategóriába, akik havi 80 ezer forintnál kevesebbet visznek haza. A megkérdezettek 49 százaléka szerint nem elég a havi jövedelme ahhoz, hogy megéljen, és csak 29 százalék vallott arról, hogy kijön belőle. 45 százalékuk (!) szerint tíz évvel ezelőtt jobban éltek, mint most, 35 százalékuk ugyanolyan körülmények között él, mint akkor, és csak 20 százalék tapasztalt javulást ez idő alatt. 
A megkérdezettek többsége közepesnek ítélte meg az egészségi állapotát, a lakhatási körülményeit, a teljesítőképességét és a lelkiállapotát. Leginkább a baráti, szomszédi kapcsolataikkal elégedettek, legkevésbé pedig a pénzügyi helyzetükkel. 
A jövő megítélése tekintetében a kor szerinti megoszlás jelent nagy szórást. Amíg a 15-19 évesek 63 százaléka bizakodik abban, hogy három-tíz éven belül eléri a kívánt életszínvonalat, addig a 30-39 évesek már csak 45 százaléka véli ezt, és megjelenik azoknak a köre, akik szerint sohasem érik el. A kor előrehaladtával egyre pesszimistábbak az emberek: az ötvenesek 19 százaléka 10 évnél hosszabb időre várja az életszínvonalának emelkedését, de ennél nagyobb, 22 százalék azoknak az aránya, akik úgy vélik, soha nem jön el ez az idő. A hatvan éven felülieknek közel 30 százaléka gondolja ugyanezt, és ugyanennyien nem tudták megmondani, mikorra tehető ez a pont. 
Egy korábbi felmérésből az is kiderül, hogy az emberek számára a boldogsághoz a legfontosabb a biztos munkahely, jó kapcsolat a szülőkkel, saját gyerek, de a sok pénzt csak 54 százalék mondta a boldogság elengedhetetlen „kellékének”. Ha az uniós csatlakozásra váró országok jóléti szintjét próbáljuk összehasonlítani, akkor ki kell jelenteni, hogy Budapestet - mint önálló régiót - leszámítva lemaradunk Szlovénia és Csehország mögött. Közép- és Kelet-Európa régióit figyelembe véve az első négy helyet a szlovének foglalják el, majd Prága és további hét szlovén terület után Budapest következik. Az európai listát Luxemburg, Norvégia, Dánia, és Izland vezeti. A kelet-európai rangsorban Szlovénia áll legelöl, majd utána következik Magyarország, illetve Cseh- és Lengyelország.