Vissza a tartalomjegyzékhez

Bohács Zoltán
A jelszó: Porsche 911

Néhány héttel ezelőtt hozták nyilvánosságra az amerikai biztonsági szervek a szeptember 11-ei merényletek kitervelőinek vallomását. A korábban a pakisztáni titkosszolgálat által őrizetbe vett terroristavezéreket amerikai specialisták bírták szóra, akik a terrortámadások előkészítésének mindeddig ismeretlen részleteibe is beavatták az amerikai hatóságokat. Összeállításunkban a német Der Spiegel cikke alapján idézzük fel a merényleteket megelőző eseményeket. 


A két évvel ezelőtti merényletek óta fokozottan őrzik a nemzeti jelképeket Amerikában. A Golden Gate is célpont lehet Fotó: Reuters

Az amerikai biztonsági szakértők régóta tudják, hogy Oszama bin Laden közeli bizalmasa, az al-Kaida harmadik embere, Hálid Sejk Mohamed és a jemeni Ramzi bin al Sib, Mohamed Atta hamburgi szobatársa tevékenyen és aktívan részt vett a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások kitervelésében és végrehajtásában. Mindkettejüket a pakisztáni hatóságok tartóztatták le, bin al Sib-et 2002 szeptemberében, Sejk Mohamedet idén márciusban.
Letartóztatásukat követően nem sokkal a pakisztáni szervek mindkettőjüket átadták az amerikaiaknak, akik a két terrorista elfogását a merényleteket követő nyomozások legnagyobb eredményének tartják. Kiszivárogtatott információk szerint bin al Sib és Sejk Mohamed vallomása nemcsak a New York-i és washingtoni merényletek előkészületeinek és kivitelezésének mindeddig homályos részleteibe enged betekintést, hanem az al-Kaida szervezeti felépítéséről és működéséről, valamint egyes kulcsfiguráiról is fontos adatokat jelent. „Hihetetlen mennyiségű információt szedtünk ki belőlük, amely hihetetlenül sok ember dolgát fogja megnehezíteni a földön”, nyilatkozta a fogvatartottak vallomásairól Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. 
Bár a szakértők véleménye a két terrorista vallomásának egyes részleteivel kapcsolatban megoszlik, abban egyetértenek, hogy a szeptember 11-i merényletek előzményei olyan részletekkel egészültek ki, amelyek korábban homályosak voltak. Vince Cannistraro, a CIA terrorelhárítási osztályának volt vezetője szerint a letartóztatottak vallomásai „olyan mindeddig hiányzó információkat jelentenek, amelyek alapján az Amerikai Egyesült Államok kormánya egyértelműen meggyőződhetett arról, hogy kik vettek részt a szeptember 11-i támadások kitervelésében és végrehajtásában, és azok milyen szerepet vállaltak”.

Gyűlöletben egyesültek

Az eddigi nyomozásokból és a két letartóztatott vallomásaiból ma már egyértelműnek látszik, hogy a New York-i és washingtoni dráma azért jöhetett létre, mert a kandahári hegyekben három mindenre elszánt csoport talált végzetesen egymásra. Ezek egyike az évek óta elkötelezett Amerika-gyűlölő Sejk Mohamed és klánja, a másik a bin Laden által pénzelt és vezetett terrorszervezet, az al-Kaida, valamint a harmadik a mártíromságot kereső fanatikus hamburgi mozlim diákok.


Sejk Mohamed fogságban. Az ötletgazda 

A szeptember 11-i terrortámadások története egészen 1993 februárjáig nyúlik vissza. Ekkor egy szürke pénteki napon hatalmas erejű robbanás rázta meg a World Trade Center épületét. Akkor Sejk Mohamed unokaöccse, Ramzi Ahmed Juszuf hozta működésbe azt a körülbelül 600 kilogramm súlyú bombát, amely hatalmas krátert szakított az épület alagsorában. 
A falak ugyan megremegtek, de a WTC akkor állta a sarat. Amikor évekkel később Juszufot letartóztatták, s az őt szállító helikopter ablakából megpillantotta a New York-i épületet, azt mondta, „ha több időm és pénzem lett volna arra, hogy nagyobb bombát készítsek, a tornyok ma nem állnának.” Ez a megjegyzés is mutatja, hogy sem Juszuf, sem a nagybátyja, az Amerikában tanult Sejk Mohamed az 1993-as merénylet óta sem tett le arról, hogy az amerikaiakat a saját földjükön támadja meg. 
Juszuf 1995-ben bekövetkezett letartóztatása után Sejk Mohamed eltűnt Amerikából, s hamarosan az al-Kaida főhadiszállásán bukkant fel. Saját vallomása szerint mintegy öt évvel a merényletek előtt, már 1996-ban előállt azzal az elképzeléssel, hogy egy terrortámadás során bombával megtömött kisrepülőgépet kellene használni. Tervének végrehajtásához két elengedhetetlen dolgot kért bin Ladentől: pénzt és mártírokat. A terrorvezér azonban már akkor nagyobb dimenziókban gondolkodott: „Miért használsz fejszét, ha bulldózert is bevethetnél?” - idézte fel vallomásában Sejk Mohamed a vezér reakcióját.
A sejk jóváhagyásként értékelte bin Laden hozzáállását, s rövidesen új tervvel állt elő: tíz polgári utasszállítót kellene eltéríteni, s bizonyos objektumokba vezetni, ötöt a keleti, s ötöt a nyugati parton. Bin Laden azonban úgy vélte, szervezési problémák miatt tíz gép egy időben történő eltérítése megoldhatatlan. Viszont már akkor rendelkezett négy mindenre elszánt emberrel, akik bármikor készek voltak Allahért az életüket áldozni. Közülük ketten, Navaf al-Hamzi és Hali al-Midhar ténylegesen ott is voltak azon az eltérített gépen, amely a Pentagonba csapódott be. Rajtuk kívül bin Ladennek akkor még két másik jemeni jelöltje is volt. 
Az 1996-os első tárgyalások során gyakorlatilag elkészült a merénylet tervének első vázlata. Ezzel egyidőben az al-Kaida katonai bizottságának irányítását Sejk Mohamed vette át, akit rövidesen „al-Muh”, vagyis „az agy” néven kezdtek el tisztelni. Ez annyit jelentett, hogy az al-Kaida majdnem minden gyilkos merényletének kitervelője ő volt.

„Mártírként a paradicsomba”

A támadások terve 1999-re kezdett végleges formát ölteni. Ekkor döntötték el, hogy négy repülőgépet térítenek el, s a pilótának kiválasztott al-Hamzi és al-Midhar valamint két jemeni társuk kiképzése is már a végéhez közeledett. Ekkor azonban újabb problémával találták szemben magukat. Csak al-Hamzi és al-Midhar kapott amerikai vízumot, a jemeniek nem. Az al-Kaida vezetésének újabb jól képzett mártírjelöltekre volt tehát szüksége, akik a nyugati országokban jól kiismerik magukat, s képesek önállóan komplex feladatok megoldására is. Lehetőleg olyanokra, akik nyugati országokban tanultak, technikai feladatok megoldásában jártasak, s angolul is tökéletesen beszélnek. 
1999 telén váratlanul négy fiatal önkéntes érkezett Németországból Afganisztánba, az al-Kaida főhadiszállására, név szerint Marvan al-Sehi, Ziad Dzsarra, Ramzi bin al-Sib és Mohamed Atta. A négy hamburgi diák épp kapóra jött az al-Kaidának. Meg is lepődtek, amikor a vezér megérkezésük után nem sokkal vendégül látta őket egy közös ramadán-étkezésen, amely kiváltságban a sok ezer önkéntes harcos közül csak kevesen részesülhettek. Bár bin Laden már akkor tudta, mi a szándéka velük, sejtelmesen csak annyit mondott a fiatalembereknek, hogy „mártírként mehetnek a paradicsomba”. Csak közvetlenül elutazásuk előtt árulták el nekik, hogy egy titkos küldetésre vannak kiválasztva: az Egyesült Államokba kell utazniuk, s ott pilótavizsgát tenniük. Kérték őket, hogy visszautazásuk után dobják el útleveleiket, s igényeljenek újakat, nehogy afganisztáni utazásuk kiderüljön, illetve tanácsolták, hogy szakállukat vágassák le. Így nem tartják őket hívőknek, s könnyebben kapnak vízumot. 


Atta, a fanatikus hamburgi diák 

Bin al-Sib kéthónapos afganisztáni tartózkodása alatt a főnök kedvencévé is vált, s gyorsan elterjedt róla a hír, hogy bin Laden bizalmasa. Sejk Mohamed vallomásában megerősítette, hogy bin al-Sib a „Szent Kedd” hadművelet koordinátora, s az afganisztáni főhadiszállás és az akció résztvevői közötti összekötő lett. Tekintettel arra, hogy több évig dolgozott az International Bank of Yemen-nél, a nemzetközi pénzmozgásokkal is tisztában volt, s a merényletek finanszírozása során a banknál szerzett ismeretei hasznára voltak. Röviddel Németországba történt visszatérése után négy alkalommal próbált meg amerikai vízumot szerezni - sikertelenül. Ekkor belátta, ő nem hivatott arra, hogy ebben az akcióban mártírként vegyen részt, ehelyett lelkesen vállalta magára a hírvivő szerepét.
2001 februárjában sorsdöntő találkozásra került sor az al-Kaida főhadiszállásán. Bin al-Sib teheráni kerülővel érkezett Afganisztánba, ahol beszámolt az előkészületekről. A terv további részleteit személyesen bin Ladennel egyeztette. A terroristavezér elégedett volt az előkészületekkel, valamint a tanítványok elszántságáról is meggyőződött. Ekkor közölte jemeni összekötőjével, hogy milyen célpontokat választott ki a merényletek számára. Bin al-Sib vallomásában megerősítette, hogy célpontként a World Trade Center két tornyát, a Pentagont, illetve a washingtoni Capitoliumot nevezte meg. Az amerikai hatóságokat meglepte a jemeni vallomása, hiszen korábban úgy gondolták, hogy az utasok ellenállása nyomán Pennsylvániában lezuhant gép célpontja eredetileg a Fehér Ház volt.
A februári találkozón a terroristavezér személyesen jelölte ki, hogy kik tartozzanak még a négy terrorcsoporthoz. Ragaszkodott hozzá, hogy szaúdiak legyenek, az a neki mindenben elkötelezett tizennégy fős csoport, akiket különleges feladatok végrehajtására képeztek ki. A búcsúzáskor bin Laden még egy parancsot adott a jemeninek: „Legyetek türelmesek, és várjatok a további utasításokra!” 

„Porsche 911”

Bin al-Sib és Sejk Mohamed vallomásából az is kiderült, hogy a merényletekkel kapcsolatos részletes információk hogyan jutottak el Mohamed Attához és társaihoz. Bin al-Sib és Atta 2001 júliusában egy spanyolországi üdülőhelyen, Tarragonában találkoztak, itt egyeztették a végleges terveket, s itt találták ki azt a „Porsche 911” kódolt jelszót is, amely már a támadások időpontját jelölte.
Ekkorra már minden készen állt az ördögi terv végrehajtására: a pilóták felkészültek, az útvonalakat és időpontokat kiválasztották és egyeztették, tudták, hogy a pilótafülkék ajtaja a felszállás után nyitva van, s többszöri próbálkozás után azzal is tisztában voltak, hogy a biztonsági személyzet nem veszi észre a gépre csempészett késeket. Augusztus végén illetve szeptember elején bin Laden követei útján a bizalmasait Afganisztánba rendelte. A felhívás úgy szólt, legkésőbb szeptember 10-ig mindenki érkezzen meg. Bin al-Sib szeptember 5-én indult el Düsseldorf-ból, s madridi „átszállással” folytatta útját szaúd-arábiai útlevéllel Afganisztánba. 
2001. szeptember 11-én pedig elindult a pokol. A négyből három repülőgép elérte a célját. Lerombolták a WTC tornyait, komoly kárt okoztak a Pentagon épületében, több ezer ártatlan ember életét oltották ki, s mérhetetlenül fájdalmas sebeket okoztak Amerikának. A letartóztatottak sorsa egyelőre még kétséges. Még maguk az amerikaiak sem tudják, mi lenne a méltó a büntetés: halál vagy inkább az életfogytiglanra szóló elzárás, mint Sejk Mohamed unokaöccsének, Juszufnak, aki jelenleg is 240 éves börtönbüntetését tölti Colorado egy szuperbiztos börtönében? A döntés az Egyesült Államok elnökének kezében van. A terroristák lelkivilágáról mindazonáltal sokat elárul Ramzi bin al-Sib megjegyzése, aki elmondása szerint nem bánja, ha az amerikaiak Guantanamo Bay-be viszik, hiszen úgy véli - ez a tábor a világon jelenleg az egyetlen, ahol több mint 500 iszlám szabadságharcos van jelen. „Közöttük intézetet vagy vallásos iskolát fogok alapítani. És ha szabad leszek - fenyegette meg fogvatartóit - legelőször is ezer amerikait fogok megölni.”