Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Elmarasztalt győztesek

Az iraki háborút követő rendezés, és ebből adódóan az ENSZ jövőbeni szerepének meghatározása volt az Egyesült Nemzetek Szervezete 58. közgyűlésének fő témája. A nemzetek első számú vezetőinek találkozója során a német-amerikai kapcsolatok rendeződ-ni látszanak, míg a francia-amerikai viszony továbbra is feszültségekkel terhes maradt. Chirac francia elnök beszédében kifogásolta, hogy a Szaddám Huszein rendszere elleni egyoldalú amerikai támadás megrendítette a többpólusú világrendet.


Gerhard Schröder békejobbot nyújtott George W. Bushnak New Yorkban. Jól jön a segítség Fotó: Reuters

A szervezet közgyűlésének általános vitáját Kofi Annan főtitkár nyitotta meg, aki beszédében elítélte az Egyesült Államok „megelőző háborúját” arra hivatkozva, hogy a konfliktusoknak ez a fajta rendezése nagymértékben veszélyezteti a nemzetközi békét.
A főtitkárt követően Bush amerikai elnök kapott szót, aki védelmére kelt az ENSZ jóváhagyása nélkül végrehajtott iraki katonai beavatkozásnak. Kifejtette, hogy a háború jogosságát támasztották alá a feltárt tömegsírok és kínzókamrák; emellett továbbra is fenntartotta a tömegpusztító fegyverekre vonatkozó vádakat. Bush hangsúlyozta, hogy a katonai beavatkozás fő célja az iraki nép önrendelkezésének helyreállítása volt. Az iraki demokratizálódási folyamatot véleménye szerint az iraki nép igényei szerint kell megvalósítani, és azt nem szabad sem sürgetni, sem késleltetni egyes országok kénye-kedve szerint. Az elnök arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy tegye félre a korábbi nézeteltéréseket, és aktívabban támogassa a brit-amerikai koalíciót Irak helyreállításában. Az ENSZ szerepét az amerikai elnök az iraki alkotmány kidolgozásában való segítségnyújtás, a köztisztviselők kiképzése és a szabad választások lebonyolítása terén látja. Bush a tömegpusztító biológiai és vegyi fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó határozat elfogadására kérte fel a nemzetközi szervezetet.

A francia elnök az ENSZ-közgyűlés előtt továbbra is elítélte az Egyesült Államok egyoldalú katonai beavatkozását Irakban, kijelentve, hogy egy nyitott világban senki nem kerülheti meg az ENSZ-t. Beszédében Jacques Chirac kifejtette: mivel Amerika egyoldalú akciója jelentősen megrendítette a többpólusú világrendet, elkerülhetetlennek tartja az ENSZ megreformálását annak érdekében, hogy a szervezet a jövőben hatékonyabban tudja ellátni feladatát.


Jacques Chirac francia elnök. Oda a többpólusú világrend Fotó: Reuters

Az ENSZ intézményrendszerének megújítását Chirac a Közgyűlés működési hatékonyságának javításában és a Biztonsági Tanács kibővítésében látja. Szeretné Németországot és Japánt - valamint Latin-Amerika, Ázsia és Afrika nagy (általa meg nem nevezett) országait is - az állandó tagok sorában látni. Egy „új politikai testület” felállítása mellett emelt szót, amelynek a gazdasági, szociális és környezetvédelmi ügyek irányítása lenne a feladata. A francia elnök úgy véli, hogy ez az új intézmény kellően tudná motiválni az egyéb nemzetközi intézményeket és azok együttműködését, valamint a globális szinten jelentkező problémák megelőzésében, illetve kezelésében játszhatna meghatározó szerepet. Emellett sürgette a nemzetközi büntetőtörvényszék felállítását, valamint az emberi jogok bizottsága szerepének megerősítését. Kifejtette továbbá azon álláspontját, hogy az iraki nép kezébe mielőbb vissza kell adni az önrendelkezés jogát - ami szerinte elengedhetetlen az ország stabilitása és újjáépítése szempontjából -, és ennek levezénylésében a központi szerepet az ENSZ-nek szánja. Kijelentette, hogy amennyiben az ENSZ újabb határozatot hoz Irakkal kapcsolatban, azt Franciaország a jövőben nem fogja megvétózni.
A közgyűlés alkalmából újra találkozott a francia és az amerikai elnök. A mintegy negyvenöt perces négyszemközti beszélgetés megerősítette, hogy az iraki konfliktust követő rendezéssel kapcsolatban (a politikai folyamatokra és az iraki hatalomátadás ütemére vonatkozóan) továbbra is eltérőek az álláspontok, annak ellenére, hogy érzékelhető bizonyos közeledés francia és amerikai részről is. A francia elnök véleménye szerint a nézeteltérés következményeit nem szabad eltúlozni, a két ország közötti mintegy két évszázados barátságot ez nem kezdheti ki. Jacques Chirac úgy véli, természetes, ha barátok között nincs teljes összhang bizonyos kérdéseket illetően, hiszen a lényeges kérdésekben - nevezetesen a béke helyreállítása, az újjáépítés és a demokrácia kialakítása vonatkozásában - egységes álláspontot képvisel a francia és az amerikai vezetés. 
Az elnöki beszédeket követően a német kancellár is találkozott az amerikai elnökkel, tizenhat hónap után először. A beszélgetést követő sajtótájékoztatón Bush elnök elmondta, hogy a két ország közötti konfliktust lezártnak tekintik, és a jövőben a közös munkára kívánják tenni a hangsúlyt. Schröder kancellár úgy fogalmazott, hogy „a nézeteltéréseket félretettük, és most együtt kívánunk a jövőbe tekinteni”.