Vissza a tartalomjegyzékhez


Seattle-i kávédélután

Most, kétszázharminc év múltán a történelem mintha megismétlődne. A város kedvelt eszpresszóitalaira kivetendő tízcentes adó ellen tiltakozva a seattle-i kávézótulajdonosok megrendezték az 1773-as bostoni teadélután saját, környezetbarát változatát. A körülbelül százfős, tiltakozó tulajdonosokból és alkalmazottakból álló társaság ló vontatta kocsikon indult útnak a Zoka Kávépörkölő és a Seattle-i Tea Társaság épületei elől a Zöld-tó felé, ahol aztán kávébabos zsákokat dobáltak a vízbe, felidézve ezzel a korai amerikai gyarmatosítók brit adók elleni tiltakozását.

Ezek a zsákok azonban ballonokkal voltak megtöltve, hogy ne süllyedjenek el, ne szennyezzék a vizet, hanem visszaszedhessék őket. A csészénkénti tízcentes adót a város vezetése egyébként az iskoláskor előtti, valamint a veszélyeztetett és alultáplált seattle-i gyermekek napi gondozásáról szóló program alaptőkéjéül szánta. A diákokra támaszkodó kávézók tulajdonosai azonban attól tartanak, hogy a pluszkiadás miatt törzsvendégeik inkább csökkentenék napi koffeinadagjukat, így jobban szeretnének egy általános adót látni a program támogatására. A város vezetése azzal védekezik, hogy mivel a hagyományos csurgatott kávéra és teára nem vonatkozna az általuk fényűzési adónak nevezett emelés, a város mindennapos koffeinfogyasztói nem kerülnének hátrányos helyzetbe; akik pedig öt dollárt is képesek kifizetni egy eszpresszófőzetért, azoknak az a tíz cent többlet fel sem tűnne. (AFP)