Vissza a tartalomjegyzékhez


Medgyessy-csomag II.

Hétfő esti Újságíróklub. Műsorvezető: Dési János. Vendégek: Avar János, Bolgár György, Mészáros Tamás. 

Mv.: Az utóbbi időben hirtelen elkezdett romlani a kormány megítélése, és a kormányzati szereplők és a kormányfőé is 5 százalékkal. A Medián felmérését idézem: 5 százalékkal nőtt az elégedetlenek aránya, 3 százalékpontot rontottak a demokraták, mint párt, a miniszterelnök hat pontot esett, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke hetet, az ellenzék oldaláról Orbán Viktor népszerűsége nőtt 2 ponttal. Mi lehet ennek a váratlan fordulatnak az oka? A kormányzat hibái? Az ellenzék támadásai célba értek? Kommunikációs probléma? Mi a megfejtés?
Avar János: Azért egy dolgot ne felejts el, hogy hű legyek önmagamhoz, Orbán ezzel a növekedéssel 49 százalék, Medgyessy pedig azzal a csökkenéssel 56 százalék, szóval azért ez, legyünk korrektek, tudniillik itt félrevezető a kép. 
Bolgár György: Ezt a népszerűségcsökkenést a kormánynak be kellett látnia. Miért? Mert új költségvetést kell hamarosan összeállítania, és ebbe az új költségvetésbe már nem szabad akkora hiányt betervezni, mert megcsappan az a bizalom, ami ahhoz kell, hogy idejöjjenek a külföldi befektetők, hogy viszonylag elfogadható árú hiteleket vegyünk igénybe, ami ahhoz kell, hogy az Európai Unióban úgy bánjanak velünk, ahogy egy rendes, megbízható tagországgal kell. Ha a gazdasági ígéreteinket és a normális gazdálkodás követelményeit nem tartjuk be, akkor leírnak bennünket, vagy legalábbis megbüntetnek minket. Tehát a költségvetési hiányt keretek között kell tartani és egyszer csak be kellett jelenteni, hogy igen, akkor jövőre ilyen adókedvezmény-megvonások lesznek, ilyen áfanövelés lesz, ilyen adóemelések lesznek, amelyek összességében több százmilliárd forintot jelentenek, és bár a reálbérek és a nyugdíjak reálértéke nem fog csökkenni, azonban ez az osztogatás nem tartható. Ezt most már az emberek is értik. 
Mv.: Rádöbbentek, hogy kevesebb lesz a pénz.
Bolgár György: Igen, ez az igazság pillanata. A másik azonban a kormányzat rossz kommunikációja, ugyanis ezt érvekkel alá lehetett volna támasztani, hogy ne menjen el az emberek kedve, hanem együtt érezzenek a saját kormányuk, a saját országuk, a saját gazdaságuk most kevésbé jó helyzetével. Itt van például Paks kérdése. Nem tudjuk, ki a felelős, nagyon bonyolult, de ez egy olyanfajta katasztrófa, vagy üzemzavarból következő gazdasági katasztrófa, amelyik esetleg több tízmilliárd forintjába kerül az országnak, a kiesett villamosenergia-termelés miatt. El tudom fogadni tehát, hogy ez a külső ok arra kényszeríti a kormányt, hogy az áram árát felemelje, bár nem ezt ígérte. Ehelyett végig azt mondták az elmúlt hónapokban, hogy ebből nem következik áramáremelés, majd egyszer csak odaültettek egy helyettes államtitkárt, hogy magyarázza el, hogy miért is kell 8 százalékkal áramárat emelni, 
és ugyanazzal a lendülettel még azt is kilátásba helyezték, hogy jövőre egyébként a 13 százalékos áfa helyett 23-at kell fizetni. Magyarán nem volt felkészítés, az embereket váratlanul érte, szinte sokkolta, hogy a helyzet nem olyan jó, mint amit az elmúlt években a saját zsebükön érezhettek. 
Mészáros Tamás: Igen, akkoriban még ehhez képest jobb volt a helyzet, a kommunikáció terén is. És valóban még akkor ezek az áremelések nem voltak publikusak. Én azt gondolom, hogy a kommunikáció szinte kezdettől fogva rossz volt, mert kommunikálni a kormány addig tudott jól, amíg a kétszer száznapos program, különösen az első, adott erre egy diadalmenet lehetőséget. És amikor el kellett volna kezdeni azt kommunikálni, hogy most ennek vége, és most következik egy más világ, akkor megpróbálta megúszni, ezt nem mondta el elég egyértelműen. Erre kezdtek jönni a bajok egyrészt, másrészt az ellenzéknek egy nagyon erős, nagyon összehangolt folyamatos támadása. Amit most csinálnak a kormánykoalíció pártjai egymással, az nem más, mint hogy a nyilvánosság előtt heteken keresztül vitatkoznak az adótábla különböző részletein, azon, hogy kitől, mit és hogyan vonjunk el, vagy ne vonjunk el, és akkor kiderül, hogy a Szocialista Párt nem ért egyet a saját kormányával, az SZDSZ nem ért egyet az MSZP-vel és fordítva. A kommunikáció szintjén az emberek ebből nem azt veszik le, hogy micsoda nyitott demokráciában élünk, ahol a kormányerők folyamatosan megvitatják a nyilvánosság színe előtt a gondjaikat, hanem azt mondják, hogy bocsánatot kérek, miért nem egyeztetnek? Ezt nem erénynek tartják, hanem gyengeségnek, kuszaságnak, összevisszaságnak, határozatlanságnak, az egyeztetésre való képtelenségnek, és azt mondják, hogy bocsánatot kérek, vitatkozzanak az ellenzékkel. 
Mv.: Volt ilyen vita egyébként a Fidesz és a Kisgazdapárt között is, ha visszaemlékeztek. 
Mészáros Tamás: Ennek mindig vannak okai, hogy melyik párt miért gondolja és mikor úgy, hogy neki most a propaganda, az önpropaganda szempontjából jót tesz az, ha szembefordul akár a nagyobbik koalíciós párttal, vagy a kormánnyal, vagy akár a nagyobbik koalíciós párt a saját kormányával, mert azt gondolja, hogy a párt presztizsét emelni fogja, ha ő rászorítja a saját kormányát, hogy bizonyos szociális juttatásokat ne vonjon meg. Például a lakáshitelek adókedvezményét, vagy fizesse ki a nyugdíjasok 13. havi járandóságát decemberben, karácsony előtt, ami nagyon méltányos. Csak azt nem gondolják meg, hogy amikor majd, tegyük fel, a kormány enged, mert gondolom valamilyen mértékben engedni fog, akkor mit fognak az emberek mondani a kormányról? Azt, hogy ez egy határozatlan, gyenge kormány. Hát mi az, hogy a saját pártja kvázi megzsarolja? Miért nem beszélték meg ezt egymás között?
Avar János: Na jó, Tamás, bocsáss meg, ez nem veszekedés, mert itt koncepcionális ütközés van egy liberális és egy szociáldemokrata felfogás között, és ez egy nagyon komoly vita, amelyben valószínűleg kompromisszumra kell jutniuk a közös kormányzás érdekében.
Mv.: Van valami, ami itt a jelenlegi helyzetet némiképp árnyalja, hogy tudniillik rendhagyó négy év előtt állunk, mert különböző szavazások lesznek még, tehát nincs akkora mozgástere a kormánynak, ha komolyan veszi az Európai Parlament szavazásait is.
Bolgár György: De annál komolyabban kell vennie azt, hogy az Európai Unióhoz csatlakozunk, és ez kötelezettségekkel jár. Valamint bejelentette azt, hogy az euróhoz csatlakozunk.
Mv.: És úgy kellett-e tennie, hogy délelőtt bejelenti a jót és délután a rosszat?
Bolgár György: Igen. De ez olyan kötelezettségeket von maga után, hogy bizony spórolni kell. De, hogy a költségvetést rendbe kell tenni, mert az Európai Unió, illetve az euróövezet nem tűri a kilengést, ez nem azért van, mert olyan rosszak és ránk erőltetik az akaratukat, hanem, mert így lehet racionálisan gazdálkodni, mert nem lehet eladósodni vég nélkül, mert nem lehet költekezni a semmibe. Visszautalnék arra, hogy a Fidesz valami elképesztő módon reagált. Hogy Áder János kiálljon ma például és azt mondja, hogy na hát itt van ugye a második Bokros-csomag, ez mondjuk a minimum, ezt már az ember megszokta, nem fáj, meg nem is érdekes, fel se tűnik. De, hogy eddig azt hittük, hogy a kormány gazdaságpolitikája a sodródás gazdaságpolitikája, mondta, de most már tudjuk, hogy csak azon törik a fejüket, hogy tudnának minél több pénzt elvenni az emberektől. Én sokkal jobban tudnék. Hát miért csak 8 százalékkal emelik az áram árát, miért nem 88-cal? Miért nem emelik fel rögtön a gázét is? Kérdezem, hogy mondhat egy felelős politikus ilyet, hogy a kormány azon töri a fejét, hogy hogyan ártson az embereknek?