Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Tüntetés a kínai diktatúra ellen

Százezrek tüntettek kedden Hongkongban a „felforgatás elleni” törvénymódosítási javaslat ellen, amely elfogadása esetén súlyosan sértené a szabadságjogokat. A Victoria parkba özönlő tömeg felvonulása az első jelentősebb megmozdulás az 1989-es Tienanmen téri demokratikus tavaszt kísérő szolidaritási akció óta.


Tüntetők Hongkongban. Szólni szeretnének Fotó: Reuters

A 23. törvénycikk néven futó tervezet az „árulás”, a „kiválás”, a „központi kormányzat elleni zavargások”, a „kémkedés” és az „államtitok-kiszivárogtatás” bűntetteit szankcionálja, valamint tilt mindennemű kapcsolatot a helyi csoportok és a külföldi pártok vagy szervezetek között. A már korábban, az 1997-es csatlakozás során kidolgozott alkotmánytervezetbe - az angolok tiltakozása ellenére - beemelt elvek mostani törvénybe iktatása ellen szerveződött a tiltakozás, mivel a törvénytervezet által biztosított büntetési lehetőségek a szabadságjogok durva megsértését jelentik. A javaslat messze túlmegy azon a határon, amelyet a „nemzetbiztonság” szükségessé tesz. A hatóságok ezután bárminemű információáramlást szankcionálhatnak azon a címen, hogy az - a kínai vezetés által felettébb rugalmasan értelmezett - „államtitkot” sért. A külföldi üzleti körök is fenntartásokkal fogadták a törvényjavaslatot, mivel az veszélyezteti a gazdasági, pénzügyi információk átláthatóságát.
A volt brit gyarmatnak Kínához való visszacsatolása óta a pekingi hatalom fokozatosan próbálja felemészteni a városállamnak az „egy ország, két rendszer” formulában meghatározott autonóm státusát, attól rettegve, hogy egy nap Hongkong a kontinentális rendszer elleni zavargások színterévé válhat. 
A hat évvel ezelőtti csatlakozás idején a kínai kormány igyekezett Hongkonggal szemben tanúsított rugalmasságáról és pragmatizmusáról meggyőzni a nemzetközi közvéleményt. Azonban a 23. törvénycikkel kapcsolatban az Amnesty International „az emberi jogokat érintő potenciális katasztrófáról” beszél, és London, Washington és az Európai Unió is az üggyel kapcsolatos nyugtalanságának adott hangot. Peking ezeket a reakciókat a belügyekbe való külföldi beavatkozásnak minősítette, amely ellen tiltakozott. A kormány jelezte, hogy nem fog változtatni a törvénytervezeten. A megmozdulás másnapján Hongkong helyi kormányzója, Tung Csi-hua kijelentette: tovább folytatják a szabadságjogok megőrzése érdekében tett intézkedéseiket. A kínai közvéleményt tájékoztató pekingi lapok és az állam képviselői azonban teljes hallgatásba burkolóztak az eseményekkel kapcsolatban, megakadályozva ezzel a kínai lakosságot - kivéve persze azokat az internetbúvárokat, akik a neten keresztül tájékozódnak a világ dolgairól -, hogy tudomást szerezzen több százezer, de lehet, hogy félmillió hongkongi frontális összeütközéséről a kommunista hatalommal.