Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Támadás a feketék ellen

Sanyi huszonhat éves, erdélyi magyar, ifjú felesége és két kisgyermeke van. Őket tavasszal és ősszel is több hónapra ott kell hagynia: jön Magyarországra dolgozni. Azt mondja, kint huszonötezer forintnak megfelelő minimálbért kapna - már ha lenne munkája. Nálunk, az alföldi szőlőkben dolgozva ennek a dupláját is megkeresi, és mivel ezt az összeget nem terheli a rezsi, hazatérve két-három hónapig is megélnek belőle. Sanyi örül, hogy itt dolgozhat, egyet viszont nem ért: miért üldözi őt a magyar hatóság, mikor neki csak egyetlen célja van: a megélhetés.


A határőrség által elfogott feketemunkások az Alföldön. Olcsó munkás Fotó: MTI

Sanyi nincs egyedül: évente több ezer külföldi érkezik hosszabb-rövidebb időre Magyarországra, hogy munkavállalási engedély nélkül, „feketén” dolgozzon. A pontos számokat nehéz megbecsülni, az azonban biztos - az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatása alapján -, hogy leginkább románok és ukránok, pontosabban román és ukrán állampolgárok (sokan közülük magyar nemzetiségűek) érkeznek hozzánk, akik elsősorban az építőiparban, a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban igyekeznek hasznosítani munkaerejüket. A keletről érkező dolgozók nagy előnye a hazaiakkal szemben, hogy kevesebb bérért is elvállalják azt a munkát, amire gyakran kiemelt fizetést ígérve is nehéz munkásokat toborozni. Ez a helyzet talán a mezőgazdaságot érinti legérzékenyebben: a nagy szőlőtermelő vidékeken a gazdák jelentős része tönkremenne, ha elesne a külföldi munkaerőtől, hiszen itthon szinte lehetetlen napszámost találni, pláne olyat, aki megfizethető áron dolgozik. A jelenlegi törvényi szabályozás értelmében azonban meglehetősen bonyolult és hosszadalmas procedúra után lehet csak külföldieket alkalmazni, így marad az illegalitás. Nos, ezért üldözik a magyar hatóságok Sanyit és a hozzá hasonló munkavállalókat.

Hadjárat a földeken

Egy tavaly kiadott minisztériumi utasítás értelmében a határőrség, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, valamint az illetékes munkafelügyelőségek emberei közös akciókban csaphatnak le az illegális munkavállalókra. Mondhatni: az állam hadat üzent nekik. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség adatai szerint idén eddig száznegyvennégy esetben összesen több mint négyszáz külföldit vontak eljárás alá. Ez azonban csak töredéke a ténylegesen lefülelt feketemunkásoknak, ugyanis jelentős részüket nem az engedély nélküli munkavállalás miatt utasítják ki az országból (mivel nem tudják rájuk bizonyítani), hanem amiatt, mert illegális az itt-tartózkodásuk. 
Az alföldi szőlő- és gyümölcstermelő gazdák úgy vélik, valójában nem a feketemunkások, hanem ők maguk a „hadjárat” célpontjai. „Nézzen ide! A hajtásválogatást és a fűzést már egy hónapja meg kellett volna csinálni, de a határőrök tőlem is elvitték az öt erdélyi magyar napszámosomat” - magyarázza egy neve elhallgatását kérő kiskőrösi szőlősgazda, miközben az ültetvényén sétálunk. Mint mondja, már szerzett új embereket, de a késedelem miatt ugyanaz a munka most háromszor annyi időbe, így háromszor annyi pénzbe kerül. Héthektárnyi területű szőlőjébe a tavaszi munkálatokhoz mindig legalább öt-hat ember kell, akiket már tíz éve romániai kapcsolatain keresztül szervez be. A napszámosok nála tíz órát dolgoznak naponta, amiért kétezerötszáz forintot kapnak, de ebben nincs benne az ellátás. „A magyarok ennyi pénzért nem jönnek el dolgozni, én pedig többet nem tudok fizetni, így is örülök, ha nullszaldós lesz ez az év. Ráadásul a szőlő szakmunkát igényel, nem lehet csak úgy ideállítani valakit, hogy na akkor metszd meg” - mondja. A gazda hangsúlyozza, hogy nekik is az lenne az érdekük, hogy a törvényi szabályozásnak megfeleljenek, de egyszerűen nem tudnak. Azt is kiemeli, hogy a közhiedelemmel ellentétben a legtöbb helyen viszonylag jó körülmények között szállásolják el a munkásokat. Nála például külön épületben vannak a nők és a férfiak, van lehetőség a tisztálkodásra, és egy konyha is rendelkezésükre áll.


Családi alapon pótolják a munkaerőt. Hiányzók Fotó: S. I.

Határőrök: természeti csapás?

A fentieket tekintetbe véve nem véletlen, hogy egy, a közelmúltban Soltvadkerten tartott lakossági fórumon a gazdák a természeti csapásokhoz hasonlították a határőrök razziáit. Mint egyikük fogalmazott: „a fagy után még a határőrök is jönnek”. A rendezvényen Lunger Zoltán határőr alezredes elmondta - bár a gazdák jó része már egyébként is tudta, sokan tapasztalatból - milyen lehetőségek vannak arra, hogy egy külföldi állampolgárt legálisan foglalkoztassanak Magyarországon. Ezek szerint a legegyszerűbb - mivel többségében erdélyi magyarokról van szó -, ha az illető rendelkezik magyarigazolvánnyal. Ebben az esetben a megyei munkaügyi központtól kell igényelni egy maximum három hónapra szóló munkavállalói engedélyt, és a napszámos ennek birtokában már dolgozhat is. Azonban az ügyintézési idő harminc nap, ami a gazdák szerint - idénymunkáról lévén szó - túl hosszú. (Ahogy egyikük megjegyezte: „Mi van, ha már a második napon haza kell küldenem egy emberemet, mert felöntött a garatra? A szüretnek is vége lesz, mire legálisan szerzek másikat!”) Amennyiben a napszámosnak nincs magyarigazolványa, az eljárás még hosszadalmasabb, akár kilencven nap is lehet. (Itt csak röviden: munkaerőigény bejelentése a helyi munkaügyi kirendeltségen - eljárási idő harminc nap; foglalkoztatásra való igény bejelentése névvel, időtartammal - eljárási idő harminc nap; a munkavállaló ennek az engedélynek, illetve a vízumnak a birtokában tartózkodási engedélyt kér; majd végül az írásos munkaszerződés megkötése, egyúttal a külföldi részére adóazonosító szám igénylése következik.) Többen is felvetették: úgy kellene módosítani a vonatkozó jogszabályt, hogy a gazdák néhány óra alatt a polgármesteri hivatalban regisztrálhassák külföldi napszámosaikat. A helyzetet bonyolítja, hogy a külföldiek Magyarországon történő munkavállalását összesen hét törvény, illetve rendelet szabályozza. 

Politikai kapcsolódás

Ennek ellenére úgy tűnik, a politikusok felfigyeltek a gazdák panaszaira. A napokban készült el Font Sándor MDF-es és Kerényi János fideszes országgyűlési képviselő törvényjavaslata, amely lehetővé tenné, hogy a mezőgazdasági idénymunkára a jelenleginél sokkal egyszerűbben lehessen külföldieket alkalmazni. Font lapunknak kifejtette: minden fejlett országban alkalmaznak külföldi munkaerőt azoknak az egyébként fontos munkáknak az elvégzésére, amelyeket a helybeliek nem vállalnak el, és hiba lenne, ha Magyarország nem élne ezzel a lehetőséggel. Mint mondta, a tervezetet német mintára készítették el jogi és munkaügyi szakértők segítségével. Elképzelésük lényege, hogy a külföldiek a magyar konzulátuson a vízummal együtt igényelhetnének egy szezonális munkavállalói könyvet, amelybe a gazdáknak a munkavégzés igazolására egy úgynevezett közteherbélyeget kellene beragasztaniuk. Ennek összege a javaslat szerint napi kétezerötszáz forintos munkabér esetén ötszáz forint lenne. Ezzel a rendszerrel egy külföldi három hónapon keresztül összesen hatvan napot dolgozhatna itt, majd hazatérve ugyanennyi időre meghosszabbíthatná tartózkodási engedélyét. Font hangsúlyozta, hogy tervezetük csak a mezőgazdasági idénymunkára vonatkozik, és összhangban van a többi vonatkozó törvénnyel is. „Előzetesen egyeztettünk Burány Sándor munkaügyi miniszterrel is, és úgy gondolom, hogy a kormányoldal pozitív hozzáállása esetén az őszi ülésszak elején a Tisztelt Ház elfogadhatja az új törvényt, így a szüret idején már legálisan jöhetnek a külföldi munkavállalók” - mondta.