Vissza a tartalomjegyzékhez

Széchey Noémi
Pusztuló Kongó

Az ezredforduló egyik legvéresebb konfliktusával hívta fel magára a nemzetközi közvélemény figyelmét a közép-afrikai Kongó, ahol az Európai Unió döntése alapján francia békefenntartók igyekeznek úrrá lenni a káoszon.


Kongói gyermekkatonák. Franciaország újra küldetést vállal Afrikában Fotó: AP

Különböző nemzetközi emberjogi és segélyszervezetek tiltakoztak az ENSZ Biztonsági Tanácsánál a Kongóban zajló polgárháború eseményei miatt. A héten benyújtott jelentésükben a nemzetközi fellépést követelik elsősorban annak érdekében, hogy mihamarabb véget lehessen vetni a nők és lányok megerőszakolásának, valamint a gyermekkatonák toborzásának.
Az 1998 óta zajló polgárháborúban, amely már mintegy ötvenezer ember életét követelte eddig, a nemi erőszak mindennapos, úgyszólván a hadviselés részét képezi. Ez - a személyes megaláztatáson túl - az AIDS továbbterjedésének veszélyével is jár, amely Kongó ötvenmilliós lakosságának mintegy 20 százalékát fertőzte már meg. Az országot sújtó másik súlyos probléma, hogy (becslések szerint) 30-50 ezer 8-14 év közötti gyermeket kényszerítenek - gyakran alkohol vagy különböző drogok alkalmazása révén - fegyverrel való harcra a hadban álló felek. A Kongóban működő milíciák mintegy 30 százaléka gyermekekből áll.
Az Európai Unió döntése értelmében francia vezetéssel 1400 fős uniós békefenntartó hadtestet vezényelnek Kongó északkeleti Ituri tartományába, ahol a csapatok feladata a civil lakosság védelme lesz, mivel a hema és a lendu törzsek közötti etnikai viszály újra több száz ember életét követelte az elmúlt hetekben. Az EU-katonáknak nem feladatuk a lázadók lefegyverzése, ez már a térségben tartózkodó ENSZ-kéksisakosok feladata lesz.
Az afrikai térségbe küldött európai katonák számára nem lesz „szafariutazás” a küldetés, hiszen ők is életükkel fizethetnek a rendteremtésben való részvételért. Klaus Naumann német NATO-tábornok egy korábbi nyilatkozatában kifejtette, hogy véleménye szerint a kongói békefenntartó hadművelet nagyságrendje jelenleg meghaladja az unió adottságait, mivel „az uniós kötelezettségvállalások érvényes szabályai csak a védekezést teszik lehetővé, és nem hatalmazzák fel a katonákat fegyver használatára a lázadókkal szemben”. Naumann figyelmeztetésére reagálva Philippe Morillon francia tábornok, Európa parlamenti képviselő kifejtette, hogy „a kötelezettségvállalások szabályai megváltoztak a jugoszláviai háborúkat követően, és a »kibővített legitim védekezés« lehetővé teszi a katonák számára a fegyver használatát nemcsak akkor, amikor a saját életük kerül veszélybe, hanem amikor azt a feladat jellege megköveteli” - nyilatkozta Morillon.
Az egyelőre csak francia katonákból álló egységnek már szüksége is volt a fegyverek használatára való felhatalmazásra, mivel egy héttel a júniusi térségbe való megérkezést követően a lázadók lövésekkel támadták őket, melyre a francia katonák viszont tűzzel feleltek, a héten pedig a misszió egy helikopterét érte találat. A katonák emellett felkészültek arra is, hogy gyermekekből álló hadsereg ellen kell harcolniuk, akiket ebben az esetben egyszerű katonáknak tekintenek.