Vissza a tartalomjegyzékhez

Papp Gabriella
Fenyegetőznek a multik

Tony Blair és pénzügyminisztere, Gordon Brown „pillanatokon” belül harapófogóba kerülhet. Legkésőbb június 7-ig nyilvánosságra kell hozniuk az euró bevezetéséről szóló hatástanulmányt. A brit gazdasági sajtó tudni véli, hogy a szakemberek nem fogják támogatni a közös valuta szigetországi bevezetését. A multinacionális vállalatok - ezen, számukra kedvezőtlen döntésre készülve - példátlan összefogást tanúsítanak, és burkolt fenyegetést fogalmaztak meg a kormány felé. Közleményükben felszólították Tony Blairt, még ebben a parlamenti ciklusban kezdje el Nagy-Britannia csatlakozását az euróövezethez.


Angliai népünnepély II. Erzsébet királynő uralkodásának 50. évfordulóján. Hűségesek a hagyományokhoz Fotó: Reuters

A multinacionális vállalatok az euróövezethez való csatlakozás reményében vannak jelen a brit gazdaságban. Ha végül is elmarad a csatlakozás, az jelentős változásokat vonna maga után - olvasható huszonöt multinacionális vállalat, többek között a Vodafone, a BP, a Ford, a Siemens és a Boeing vezetői által jegyzett nyílt levélben. Az ismertté vált nyilatkozat hatására a font tovább gyengült az euróhoz képest, újabb mélypontra süllyedve. 
Az euró bevezetésének kérdése állásfoglalásra késztette a brit lakosságot és vállalatokat. A lakosság kétharmada masszívan euróellenes, vagy csupán eurószkeptikus. A brit cégek zöme is hasonlóképpen vélekedik, többségük fontpárti, és a hazai valutát védő Business for Sterling mozgalomba tömörülve egyre aktívabban fejtik ki az álláspontjukat. A Britain in Europe mozgalmat elsősorban a multi cégek vezetői, mint Niall FitzGerald, az Unilever elnöke, vagy Colin Marshall, a British Airways első embere aktivitásával gerjesztik a hangulatot, azzal fenyegetőzve, ha Blair nem tesz határozott lépéseket az „ügy” érdekében, máshová viszik tőkebefektetéseiket. A napokban kiéleződő feszültség nem példa nélküli. Emlékezetes, hogy Svédországban, mikor a lakosság többsége nem kívánt csatlakozni az Európai Unióhoz, a multik és a svéd nagyvállalatok együttesen fenyegették alkalmazottaikat munkahelyeik elvesztésével. A multinacionális vállalatok határozott érdekérvényesítése mögött az állhat, hogy az erős font nyilvánvalóan drágítja az exportot, ami számukra hátrányos, az egységes fizetőeszköz viszont kiküszöbölné az átváltásokból származó esetleges veszteségeket. 
Blair miniszterelnöknek kell eldöntenie a kérdést. Bár ő Nagy-Britanniát az Európai Unió még inkább domináns tagállamává szeretné tenni, tudvalévő, hogy az euróövezeten kívül erre kevés esélye van a németekkel, illetve franciákkal szemben. A szigetország gazdasága mindenesetre jól van euró nélkül is. Az elmúlt években a gazdasági növekedés évi 2,6 százalékos volt, ami sokkal jobb a németekénél, ahol ez az adat 1,8 százalék. A rekord alacsony, 3 százalékos brit munkanélküliséget bármelyik uniós tagállam szívesen venné. A korábbi negatív előrejelzések ellenére az európai pénzügyi központ, a londoni City sem lett vesztese az euró elutasításának, sőt inkább profitál az erős fontból, és sikerült megőrizni vezető szerepét az európai börzék között.
Természetesen mi magyarok azt mondhatjuk, hogy könnyű a briteknek, ők megtehetik, hogy ellenállnak az eurónak, és még jól is járnak vele. A csatlakozó kelet-európaiaknak nem lesz meg a lehetőségük az euró elutasítására, általában egyik csatlakozó ország sem ragaszkodik gyengécske valutájához. A mi esetünkben éppen fordított a helyzet: nem az euró vár ránk, hanem a magyar gazdaságnak kell megerősödnie ahhoz, hogy beléphessen az eurózónába, és teljesíteni tudja az ehhez szükséges szigorú feltételeket.